Cikksorozatunkat folytatva, további olyan lehetőséget szeretnénk bemutatni olvasóinknak, amelyeknek a segítségével sokat tehetnek annak érdekében, hogy javítani és növelni tudják fóliaházaik talajainak termőképességét, ez által pedig a fóliaházukban megtermelt növényeik termésének mennyiségét, minőségét. Ez a lehetőség abban nyilvánul meg, hogy a termelő mennyire tudja a fóliaház talajainak pH-tartalmát (kémhatását) kontrollálni, és adott esetén szabályozni (kiegyenlíteni) azt. Jelenlegi írásunkban ehhez szeretnénk néhány hasznos támpontot nyújtani, vagyis ismertetni, hogy milyen összefüggések vannak a talaj pH-tartalma és a növények között, valamint azt is, hogy szükség esetén hogyan tudjuk befolyásolni, szabályozni azt.
A leggyakoribb és legegyszerűbb talajvizsgálatokból a meglévő kézi műszereinkkel nem csak a talaj EC-tartalmát, hanem annak pH (savasságát, lúgosságát) értékeit is meg tudjuk határozni. A kapott értékekből pedig olyan következtetéseket vonhatunk le, hogy az adott területen van e szükségünk a pH-érték megváltoztatására, és ha igen, akkor milyen mértékűre.
Mi is az a pH?
A talaj pH-értéke egy fontos mutató, amely azt jelzi, hogy mennyire savas vagy lúgos az adott talaj. A pH skála 0-14 között mozog. Savas talajnak tekinthetőek azok a talajok, melyeknek a pH-tartalma 6,5 alatti. Azon belül pedig mérsékelten savasnak a 4,5 és 6,5 pH közötti talajok, valamint erősen savasnak számítanak azok, melyeknek a pH-tartalma 4,5 alatt van. Semlegesnek tekinthetőek azok a talajok, melyeknek pH-értéke 6,5-7,5 között van. Mérsékelten lúgosnak mondhatóak a 7,5-8,5 pH közötti, valamint erősen lúgosnak számítanak a 8,5 pH feletti talajok.
A legtöbb növény a 6,0-7,5 közötti pH tartományban fejlődik a legjobban, mivel ebben a tartományban a tápanyagok könnyen felvehetőek számukra. Azonban vannak növények, amelyek kifejezetten savas (pl. áfonya, azálea) vagy lúgos (pl. levendula) talajt igényelnek.
Mint azt az imént említettük a talaj pH-értékét kézi digitális mérőműszerekkel vagy egyszerűbb talaj pH teszttel is meg lehet mérni, ez utóbbi általában beszerezhető a legtöbb kertészeti boltokban. A pH-érték szükség esetén különböző anyagokkal módosítható. Savas talaj lúgosítható mészkőporral, oltott vagy oltatlan mésszel, dolomittal, valamint fahamuval. A lúgos talajok pedig savanyíthatóak kénporral, savanyú tőzeggel, vasgáliccal vagy fenyőkéreggel.
A talaj pH tartalma és a növények közötti összefüggések
A fóliaházak talajának pH-értéke és a termesztett növények között nagyon fontos összefüggés van. A talaj pHtartalma elsősorban a tápanyagok felvehetőségét befolyásolja a növények számára. Savasabb környezetben (alacsony pH) az olyan mikroelemek, mint a vas, mangán, bór, cink és réz jobban felvehetők, lúgos környezetben (magas pH) viszont a kálium, kalcium, magnézium és molibdén felvétele kedvezőbb. Ezért fontos, hogy az optimális (5,5-7,0 pH) tartomány között igyekezzük tartani a talaj pH értékét, mert ekkor a legtöbb tápanyag jól felvehető. A tápanyagok pH függvényében történő felvehetőségét jól ábrázolja az alábbi diagram:
Másodsorban a növények fejlődésére is nagy hatással tud lenni a talaj pH tartalma. Meg lehet említeni néhány olyan zöldségnövényt, amelyek a semleges körüli pH talajokat kedvelik a legjobban és ebben a tartományban fejlődnek a legintenzívebben. Ilyen például a paradicsom, amely 5.5-6.8 pH között fejlődik a legjobban, vagy az uborka, amelyik 5,5-7,0 pH-t preferál, vagy a paprika, amelyik 6.0-7.0 közötti értéket kedvel, de a saláták többsége is hasonlóan az imént felsoroltakhoz a 6.0-7.0 pH között érzi jól magát.
Harmadsorban pedig a talajélet aktivitására gyakorolt hatását lehet megemlíteni, ugyanis a hasznos talajlakó mikroorganizmusok aktivitása nagyban pH-függő. Például a nitrogénkötő baktériumok is 6.0-7.0 pH között a legaktívabbak.
Abban az esetben, ha a pH-érték eltér az optimálistól, akkor az alábbi következményekre lehet számítani: a) tápanyaghiány vagy toxicitás léphet fel; b) gyengébb növekedés, és kisebb termésmennyiség várható; C) növényvédelmi problémák jelentkezhetnek; d) romolhat a termés minősége, e) felszaporodhatnak a kórokozó gombák, stb. Ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen végezzünk pH méréseket, szükség esetén pH korrekciót (lugosítás vagy savanyítás), valamint a termeszteni kívánt növényekhez igazítsuk úgy a gyökérközeg (talaj, vagy egyéb más termesztő-közeg), mint a termesztés során alkalmazandó tápoldat pH értékét.
A talaj lúgosítása, savanyítása
A fóliaházakban a talajok savanyodását leggyakrabban a folyamatos savas hatású műtrágyák használata okozza. Savanyú közegben nehezebben megy végbe a humuszanyagok képződése, valamint a kalciumhidak mennyisége alacsony, ezért nem alakul ki tartósan morzsás talajszerkezet. Ebből következően a savanyú talajok tömődöttek, víz- és levegőgazdálkodásuk nem megfelelő a növények egészséges fejlődéséhez, ezért ilyenkor a talaj lúgosítására van szükség. A következő táblázat ismertetné a lúgosító anyagok kijuttatandó mennyiségét a különböző talajtípusok függvényében.
Akadnak viszont olyan esetek, régiók, amikor az adott fóliaházakban túlzottan lúgos talajokon kell „megküzdenie” a gazdálkodóknak a lúgos talajokból adódó (pl. különböző hiánytüneti) kihívásokkal. Ezekben az esetekben is van megoldás, vagyis vannak olyan eljárások, amelyekkel a túlzottan lúgos (8 pH feletti) talajokat savanyíthatjuk. Ezeket a lehetőségeket és arányokat ismertetné a következő táblázat.
A fóliaházak talajainak lúgosítását, savanyítását, valamint azok mértékét mindig a talaj típusának függvényében (homok, agyag), és a mérést követő eredmények figyelembevételével kell elvégezni. A talajjavító készítmények kijuttatása esetében törekedni kell a kisebb adagú, de sűrűbb, mintsem a hirtelen nagyobb adagú mennyiségek kiszórására. Vagyis ügyelni kell arra, hogy egyszerre hírtelen nagy pH változást ne idézzünk elő, mert az negatív hatással lehet a talajéletre.
A cikksorozatunkat folytatjuk.
Nagy Éva, az „Egán Ede”KGK” J. A. falugazdásza,
a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
Forrás: karpatinfo.net