Elérkeztünk cikksorozatunk tízedik és egyben utolsó részéhez. A cikksorozatunk eme befejező szakaszában még mindig egy olyan agrotechnikai műveletet szeretnénk bemutatni, aminek az alkalmazásával sokat tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük fóliaházaink talajának bioszféráját, termőképességét. Ez az agrotechnikai művelet nem más, mint a talajtakarás, mulcsozás. Majd pedig összegezzük azokat a lehetőségeket, amiket az eltelt tíz rész során „kiveséztünk”.
Mint azt már sokan tudják, a fóliaházak intenzív növénytermesztési környezetet biztosítanak, de a folyamatos használat miatt a talajok gyorsan kimerülhetnek. A talajtakarással, vagy másik nevén mulcsozással, nemcsak a talaj szerkezetét óvhatjuk meg, hanem javíthatjuk annak termőképességét, csökkenthetjük az eróziót és optimalizálhatjuk a vízháztartását.
A mulcsozás (talajtakarás) jelentősége a fóliaházakban
A fóliasátrakban a talaj folyamatos művelés alatt áll, ezért fokozott figyelmet kell fordítani annak védelmére és fenntartására. A talajtakarás több szempontból is kulcsszerepet játszik. Elsősorban a talajszerkezet megóvásában és javításában van fontos szerepe. A talajtakarással megakadályozzuk a tömörödést, ami a fóliaházakban gyakori probléma szokott lenni a rendszeres öntözés és taposás hatására. A második legfontosabb szerepe a nedvességmegőrzésben van, ugyanis a mulcs megakadályozza a talaj felső rétegének gyors kiszáradását, csökkentve ezzel az öntözési igényt. A harmadik, szintén nem elhanyagolható szerepe a talaj hőmérséklet-szabályozásában van. A takarás mérsékli a talaj hőingadozását, ami különösen fontos a fóliaházban termesztett növények számára. Az egyik leglátványosabb szerepe a gyomosodás csökkentésében rejlik, ugyanis a mulcs megakadályozza a gyommagvak kikelését, így jelentősen csökkenti a gyomirtási munkálatokat. A talajélet serkentésében is nagy szerepe van annak, ha takarjuk a talajfelszínt. Legfőképpen akkor, amikor szerves mulccsal tesszük azt. Ugyanis ilyenkor a szerves mulcs lebomlása során humuszt és tápanyagokat juttat a talajba, táplálva ezzel a talajban élő mikroorganizmusokat. Végül, de nem utolsó sorban a mulcsozásnak a betegségek megelőzésében is kulcsszerepe van. A mulcs megakadályozza, hogy a talajról szennyeződés vagy kórokozók „fröccsenjenek” a növényeinkre.
Talajtakarásra (mulcsozásra) alkalmas anyagok
A fóliasátrakban alkalmazható mulcsok kétfélék lehetnek. Megkülönböztetünk szerves és szervetlen anyagokat. A szerves mulcsok olyan anyagokból vannak, amelyek természetes módon lebomlanak, így folyamatosan javítják a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát. Ilyen lehet például a szalma. Kiválóan megőrzi a talaj nedvességtartalmát, de figyelni kell arra, hogy ne tartalmazzon gyommagvakat vagy a kultúrnövényeink számára káros gyomirtószer-maradványokat. Ide soroljuk a fűnyesedékeket is. Ezek gyorsan lebomlanak, gazdagok tápanyagokban, de vastag rétegben penészedhet. Komposzttal is meg lehet oldani a talajtakarást. Kiemelkedő a talajjavító hatása, nagymértékben fokozza a talaj mikrobiológiai aktivitását. A szerves mulcsok közé soroljuk még a falevelet is. Könnyen hozzáférhető, azonban alkalmazását megelőzően érdemes előbb aprítani és más anyagokkal keverve használni. Az utolsó, egyben az egyik legismertebb szerves mulcsanyagunk a faforgács, fakéreg. Hosszabb az élettartama a többi szerves anyagokhoz képest, de tudni kell róla, hogy a lebomlása során nitrogénpótlást igényel.
A fóliasátrakban talajtakarásra alkalmazandó anyagok másik csoportja a szervetlen mulcsok. Ezek mesterséges anyagokból készülnek, de funkciójukat tekintve szintén segítenek a talaj védelmében. Az egyik ilyen anyag a fekete fólia. Hatékonyan csökkenti a gyomosodást és segít a talaj felmelegítésében. A másik szervetlen mulcsanyag a fehér fólia. Ezt nyári termesztésnél szokták alkalmazni. Nem hagyja kiszáradni a talajt és közben meggátolja annak túlmelegedését. Végül vannak még a különböző agroszövetek. Ezek jól szellőznek, hosszú az élettartalmuk és megakadályozzák a gyomok növekedését.
A talajtakarók alkalmazása a fóliasátrakban
A hatékony mulcsozás érdekében a következő lépéseket ajánlatos figyelembe venni. Elsőként elvégezzük a talaj-előkészítést. Fellazítjuk a talajt, majd ezt követően gyomtalanítjuk és szükség szerint tápanyagokkal dúsítjuk a talajt a mulcsozás előtt. Fontos a továbbiakban a megfelelő mulcs kiválasztása, ugyanis a termesztett növények igényeihez kell kiválasztani a takaróanyagokat. Például a paradicsom és paprika esetében a fekete fólia segíthet a talaj felmelegítésében, míg a salátának a szerves mulcsok előnyösebbek. A mulcsréteg vastagságára is nagy hangsúlyt kell fektetni. Szerves mulcs esetén 5-10 cm vastagság ajánlott, hogy hatékonyan védje a talajt, de ne akadályozza a víz és a levegő bejutását. A szerves mulcsok esetében a lebomló anyagokat időnként pótolni kell, hogy a talajvédelem folyamatos legyen. Végezetül pedig említést kell tenni arról, hogy mulcsozás esetén az öntözést és a tápoldatozást a mulcsozáshoz kell igazítani, mert a talajtakarás alkalmával megváltozik a talaj vízháztartása és ehhez mérten kell majd a továbbiakban beállítani az öntözések mennyiségét.
A mulcsozás előnyei
A mulcsozásnak (talajtakarásnak) hosszú távú előnyei vannak a fóliaházban. A rendszeres talajtakarás hozzájárul a fóliasátras gazdálkodás fenntarthatóságához. Az évek során a mulcsozott talajok termékenyebbé válnak, hiszen a lebomló szerves anyagok gazdagítják a talajt. A fóliasátorban termesztett növényeink ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben, mivel a talajban élő hasznos mikroorganizmusok aktivitása növekszik. Jobban megtartják a nedvességet, így kevesebb öntözésre lesz szükség, valamint kevésbé lesznek gyomosak, ami csökkenti a kézi munkaigényt.
Összességében elmondhatjuk, hogy a talajtakarás egy egyszerű, de rendkívül hatékony módszer a fóliasátras termesztés során. Megakadályozza a talaj kiszáradását, csökkenti a gyomosodást, véd a hőingadozástól és javítja a talaj szerkezetét. A megfelelő mulcs kiválasztásával és alkalmazásával hosszú távon növelhetjük a fóliaházaink talajának termőképességét, miközben csökkenthetjük a műveléshez szükséges munkát és erőforrásokat.
Mint azt az elmúlt tíz részes írásunkból megtudhattuk, a fóliaházaink talajainak javítása, termőképességének megőrzése érdekében igen is sokat tehetünk. Ezen lehetőségek közé soroljuk a különböző szerves anyagok talajba történő bedolgozását, a megfelelő talajművelési munkálatokat, a rendszeres talajvizsgálatokat, a talaj megfelelő EC és pH tartalmának beállításait (pl. talajátmosatással, meszezéssel stb.), a hasznos mikroorganizmusok pótlását, a megfelelő vetésforgó betartását, valamint a talajtakarást (mulcsozást) is.
Nagy Éva,
az „Egán Ede”KGK” J. A. falugazdásza,
a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
Forrás: karpatinfo.net