Az idei uborkahajtatási szezon egyik kellemetlen meglepetése a peronoszpóra-fertőzés meglepően korai fellépése. A tünetek megjelenésének eddigi „rekordja” kb. május 25. volt, az idén viszont már május 10. környékén több helyen is találkoztunk a fertőzés jeleivel. Mivel ilyen korai időszakban a gazdák még nem számítottak (számítottunk) erre a betegségre, ezért a megelőző védekezések is elmaradtak, így a fertőzés nagyon gyorsan tudott terjedni az állományokban. Ukrajnában még nagyon sok hatékony permetszer beszerezhető, amelyeknek a hatóanyagát az Európai Unióban, így Magyarországon is kivonták a forgalomból. Ennek ellenére több termelő is arról panaszkodott, hogy a permetezések nem az elvárt hatékonysággal bírtak. Ebben a cikkünkben újra átvesszük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek betartása elengedhetetlen a hatékony növényvédelem szempontjából.

Körkörös védelmet!
Mielőtt a konkrét vegyszerekre rátérnénk, tisztáznunk kell néhány alapszabályt. Ezek közül az egyik a tökéletes befedettség elérése. Különösen fontos ez a kontakt, valamint a helyileg (lokálisan) felszívódó szerek esetében. Ezek a vegyszerek csak úgy tudják maximálisan kifejteni a hatásukat, ha a permetlével a levelek színét és fonákát is tökéletesen lefedtük. Ha nem teljes a lefedettség, akkor a védtelenül maradt részeken nyugodtan befertőződhet a növényünk. Mint ahogy egy területet sem véd meg egy szakaszosan, nagy hézagokkal körbevett kerítés. Az uborkánál ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a permetszert nagy nyomású, tökéletesen porlasztó permetezőgéppel juttatjuk ki. Eközben lehetőleg a szórófejet alulról fölfelé irányítsuk, így tudjuk csak lepermetezni (pontosabban „fölpermetezni”) a levél fonáki oldalát is.
A permetezésnél a cseppméreteket csökkenteni tudjuk a különböző tapadósszerek hozzáadásával. Ezek az adalékanyagok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal lényegesen lecsökken az átlagos cseppméret is a leveleken. A sok apró vízcseppel tökéletesebb lefedettséget tudunk biztosítani, mint néhány naggyal.
Helyes koncentrációt!
Sajnos, nagyon sok gazdának mai napig a permetszerek mértékegysége a decispohár, valamint az evőkanál. A jelenlegi vegyszerárak mellett ez nagy luxus. Nem is beszélve arról, hogyha a permetlébe nem teszünk elegendő vegyszert, akkor hatástalan lesz, ha többet teszünk, akkor pedig perzselhet. A két mennyiség között gyakran nagyon kicsi az eltérés. Az az összeg, amibe egy kis műanyag vegyszer-mérleg, vagy egy digitális konyhai mérleg kerül, nagyon hamar megtérül. Ajánlom mindenkinek, ha még nincs, sürgősen szerezze be!
Ha már van mivel mérni, elkezdhetünk a grammokról beszélni, azaz mennyi permetszert kell tenni 10 liter vízbe. Sajnos a cégek nagy része vagy helytelenül tünteti fel ezt a mennyiséget, vagy fel sem tünteti. Ezért ezt magunknak kell kiszámolni. Például, ha egy szerből az ajánlott hektárdózis 2,5 kg, s ezt 400-600 liter vízzel kell kijuttatni, akkor könnyen kiszámítható, hogy átlagosan minden 5 liter vízhez 2,5 dkg permetszert kell tenni. Ez azt jelenti, hogy 10 literhez 5 dkg-ot. Nagyon gyakran a kézi permetezéshez a vegyszerek csomagolásán többnyire a szükséges koncentrációnak éppen a fele van feltüntetve. Tehát feltétlenül érdemes átszámolni.
Elegendő permetlevet!
A levélzet megfelelő lefedettségéhez, bármennyire is takarékos a gépünk, egy minimális lémennyiségre feltétlenül szükség van. Ennek meghatározására nem a fóliasátor alapterülete a meghatározó, hanem a lombfal területe. Tapasztalatom szerint egy 2 méter magas, 100 méter hosszú uborkasor lombozatának a lepermetezésére kb. 10 liter permetlé szükséges. Például, ha a fóliasátrunkban van 10 sor uborka 40 méter hosszan, akkor erre a felnőtt állományra alkalmanként 40 liternyi permetlét kell kijuttatnunk.
Ez a lémennyiség nemcsak az egyenletes lefedettséghez szükséges, de a felszívódó (szisztematikus) hatóanyagok dózisa is erre a lémennyiségre vannak kiszámolva. Tehát minél nagyobb a lombozat, annál több permetlé kijuttatására van szükség, mivel a szisztematikus szereknek a lombozat tömegével kell, hogy arányban legyenek. Éppen úgy, mint a malacoknak is a testsúlyuknak megfelelően adjuk az antibiotikumot. De míg a malacok esetében ezt természetesnek vesszük, az uborka esetében erről elfeledkezünk.
Csodaszerek pedig nincsenek!
Megpróbáltunk az Interneten utána nézni, hogy mely szerek hatásosak a peronoszpórával szemben. Eléggé meglepő információkhoz jutottunk, például az egyik amerikai felmérésben több „csodaszernek” kikiáltott vegyszernél is nagyobb volt a fertőzöttség, mint a teljesen kezeletlen állományban. (No, erre varrjon valaki gombot!)
A saját tapasztalatom szerint azoknál a gazdáknál okozott kevesebb gondot a peronoszpóra, akik rendszeresen és alaposan végezték a permetezést. A jelenleg még beszerezhető Ridomil Gold és azok másolatainak, vagy az Acrobat MZ permetszerek gyógyító hatását nagyban növeli, ha propamokarb hatóanyaggal (Previcur stb.) kombináljuk. A konkrét vegyszerek kiválasztásánál minden esetben vegyük figyelembe a várakozási idő betartását, betarthatóságát.
Mégis van csodaszer?
Hollandiában, ahol nagyon szigorúan ellenőrzik a vegyszermaradványokat, igyekeznek minimálisra csökkenteni a permetezések számát. Ott azon az elven vannak, hogy a megfelelő klímaszabályozással kell megelőzni a fertőzést. Ehhez azt használják ki, hogy a peronoszpóra befertőzéséhez legalább 4 órányi nedves lombfelület szükséges. Ha a vegetációs fűtéssel és szellőztetéssel folyamatosan szárazon tartják a lombozatot, akkor ez nem tud megtörténni. Ennek eléréséhez meglepően kicsi hőenergia szükséges, hisz csak 3-4 0C ráfűtés szükséges. Így gyakorlatilag a gombás megbetegedések nagy részét megelőzik, ami óriási vegyszerköltség-megtakarítást eredményez. A magasabb termésátlag, amit a magasabb éjszakai hőmérséklet eredményez, pedig többszörösen fedezi a fűtési költséget. E módszer alkalmazására már vidékünkön is vannak próbálkozások, nagyon ígéretes eredményekkel.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net