Az őszi időszak nagyon kedvez a paradicsom talán legveszélyesebb betegségének, a paradicsomvész feltűnéséhez és elterjedéséhez. Sajnos a közhiedelemmel ellentétben a betegség kialakulásához nem feltétlenül szükséges az esős időjárás. Példa erre annak a sárosoroszi gazdának az esete, akinél már augusztus végén felütötte a fejét ez a veszélyes fertőzés, holott a „Nagykönyv” szerint a forró, száraz időjárás idején nem kellett volna megjelennie. Ezért érdemes idejében elkezdeni a megelőző védekezést ez ellen a veszélyes kórokozó ellen.

1. Hogyan támad?
A fitoftóra fertőzési forrásául a szármaradványok szolgálnak. A kórokozó támadási képességét a léghőmérséklet, valamint az időtartam határozza meg, amíg nedves a lombfelület. A fertőzőképesség 12-150C közötti hőmérsékleten a leggyorsabb, a növényben viszont 18-220C között fejlődik a leginkább. A fertőzéshez szükséges még kb. 4-7 órán át tartó növényfelület-nedvesség (harmat vagy eső). A kórokozó az ép növényi szöveteken át hatol be, seb nem szükséges a fertőzéshez. De, mint a bevezetőben említettük, ha a fóliasátor mikroklímája kedvez neki, akár a legnagyobb hőség idején is felütheti a fejét!

2. Hogyan ismerjük fel?
A tapasztalt paradicsomtermelők már jól ismerik a jellegzetes tüneteket, de néha összetévesztik más gombabetegséggel.
A kezdeti tünetek a levélen jelentkeznek, szürkészöld vizenyős folt formájában. A foltok rohamosan terjednek, a fonákon finom fehér penészgyep jelenik meg. A már elhalt foltok barnára színeződnek és a levél elszárad. Erős fertőzés esetén az állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna. A levélnyélen és a száron ugyancsak megjelennek a tünetek vizenyős, barnás színű, szabálytalan alakú és méretű foltok formájában. A fertőzött zöld bogyókon barnás márványozottság látható, olykor fehér penészgyeppel.
3. Hogyan védekezzünk ellene?
A hatásos védekezés a növényi maradványok eltakarításával, és legalább 2-3 éves vetésforgó betartásával kezdődik. De ezen kívül még több fontos szabályt be kell tartani.
Megfelelő szellőztetéssel és fűtéssel igyekezzünk szárazon tartani a lombozatot. Erre a legideálisabb a növekedési csövekkel kiegészített vegetációs fűtés. A megfelelő szellőztetésről ne feledkezzünk el hűvös, csapadékos időben sem!!!
Ha úgy látjuk, hogy a fitoftóra fertőzéshez kedvezőek a feltételek, akkor már megelőző jelleggel el kell kezdeni a vegyszeres védekezést. A lassabb lombozatnövekedés időszakában használhatunk kontakt réztartalmú szereket, vagy rézmentes klórtalonil, kaptán vagy mankoceb hatóanyagot.
Az intenzív növekedés időszakában, valamint a fertőzés megjelenése esetén már szükséges a felszívódó hatóanyagú permetszerek használata. Ilyen a metalaxil, a propamokarb, a cimoxanil vagy azoxistrobin hatóanyag.
A hőmérséklet hatása a szerek hatékonyságára
A bevezetőben említett esetben azzal a problémával is szembe kellett néznünk, hogy a máskor tökéletesen működő szerkombinációk most hatástalanok voltak. Ennek az egyik oka az is lehetett, hogy a különböző hatóanyagok különböző hőmérsékleteken tudnak jól működni. Páldául azt már nagyon régen megtanultuk a „saját bőrünkön”, hogy a Kurzate R igazából csak a hűvös időjárási körülmények között működik jól: a médárdi időszakban, vagy ősszel. Sajnos, a fitoftóra ellen használt közismert szerek többsége is 15-25 0C között működnek igazán hatásosan. Ha ennél hűvösebb, vagy melegebb van, akkor bizony előfordul, hogy nem hozzák a megszokott, vagy kívánt hatást. Szerencsére, a gyártók is ismerik ezt a problémát, amely a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabbá vált. Az utóbbi időben több olyan permetszer is forgalomba került, amelyek már magasabb hőmérsékleten, akár 30 0C-on is hatékonyan működnek. A paradicsomvész elleni szerek közül ilyen az Incantia és a Zorvec permetszerek. A fentebb leírt szer-rotációkat úgy kell összeállítani, hogy ezek a permetszerek használata a melegebb időszakokra essenek. Azonban a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt az időjárás hűvösebbre fordulása esetén váltsunk egy másik, hagyományos permetszerre.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net