Az előző cikkünk folytatásaként ebben a cikkben a paprika kártevő elleni biológiai növényvédelmét szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Mint azt az 1. részben is jeleztük, a hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette.
Kártevők elleni védekezés.
A hajtatott paprika kártevők elleni biológiai védekezésének az alapját a tripsz elleni ragadozók betelepítése jelenti.
A védekezést már jóval a kiültetés és a hasznos szervezetek betelepítése előtt meg kell kezdeni.
Fontos a fóliaházak gyom- és kártevőmentesítése. Ügyeljünk arra, hogy a kiültetett palánták tripsz és egyéb kártevőktől mentesek legyenek, vagyis „tiszta lappal” tudjuk indítani a szezonunkat. A tripszek jelenlétére, előrejelzésére a vizuális megfigyelés mellett, ragadós színcsapdákat alkalmazhatunk.
Ha tripszfertőzést tapasztalunk, akkor mindenképpen javasolt vegyszeres növényvédő szeres kezelések beiktatása még az első betelepítések előtt.
A ragadozók betelepítését az első virágok nyílása után kezdhetjük meg. A védekezés során egy ragadozó atka (Amblyseiulus cucumeris, vagy Amblyseiulus montdarensis) és egy ragadozó poloskafajt (Orius laevigatus) együttesen alkalmazzunk. Az Orius laevigatus ragadozó poloskák a tripsz minden alakját képesek pusztítani. Ezek a ragadozók a föld feletti zöld növényzeten kutatják fel és pusztítják el áldozataikat, ezért kiegészítésként társíthatunk hozzájuk egy másik ragadozó atkafajt (Hypoaspis miles), amely a talaj felső rétegében minden nála kisebb ízeltlábút – tripszlárvákat, fiatal kifejlett egyedeket, tőzeglégy lárvákat, szaprofita atkákat, fonálférgeket, gyakorlatilag bármilyen lágy testű, apró élőlényt – elfogyasztanak. Ettől a pillanattól számítva a tripsz elleni biológiai növényvédelmünk nagyvonalakban megoldott.
A levéltetvek elleni védekezésnél elsősorba fürkészdarazsakat (Aphidius colemani) vethetünk be.
Ez a fürkészdarázs parazitálja (mumifikálja) a legtöbb, mintegy 40 levéltetű fajt. A ragadozó ízeltlábúak közül alkalmazhatunk még katicabogarat (Adalia bipunctata) tartalmazó készítményt. Ez egy falánk ragadozó, minden mozgó alakja számtalan levéltetű fajt elfogyaszt. A levéltetvek elleni biológiai védekezés sikeréhez a vegyes táplálkozású Macrolophus pygmeus is hozzájárulhat, mivel ez a ragadozó poloska a tripszeken és a levéltetveken kívül az üvegházi molytetveket is erőszeretettel fogyasztja. A molytetvek a paprikában nem okoznak nagy kártételt, mégis sok esetben indokolt lehet az ellenük való védekezés is. Ilyenkor az Encarsia formosa fűrkészdarazsakkal könnyen és gyorsan megszabadulhatunk tőlük. A hajtatott paprikánál levéltetvek elleni védekezésnél is alkalmazhatóak banknövények. Mivel a levéltetvek jobban kedvelik a paradicsomot, mint a paprikát, így az ő esetükben néhány paradicsomtő beültetésével odavonzzuk a levéltetveket, és ezeken a paradicsomtöveken végezhetünk el szelektív kezeléseket, vagy helyezhetünk ki nagyobb számú ragadozókat.
A paprika takácsatka elleni védelme más kertészeti kultúrákkal ellentétben a legkönnyebben megoldható feladat.
A kártevő megjelenése előtt megelőző jelleggel telepíthetünk Ambyseiulis californicus ragadozó atkát, ez a ragadozó 5-6 hétig is képes prédaállat nélkül fennmaradni. Az első atkák észlelésekor kezdhetjük a Phytoseiulus persimilis ragadozó atkák telepítését a kialakult gócpontokra. A Phytoseiulusok szaporodását és a védekezés sikerét nagyban elősegíti a számukra optimális 60-70%-os páratartalom. Mindezek ellenére erős atkanyomás esetén szükségünk lehet némi szelektív atkaölő szerek használatára, ilyenkor nyújthat segítséget az új bifenozát hatóanyag tartalmú (Floramite 240 sc) a ragadozó atkákat kímélő biológiai készítmény. A szerrel szembeni rezisztencia elkerülése végett egy tenyészidőszak alatt a kezelések számát szigorúan csak két alkalomra korlátozzuk. A szer hatására a takácsatkák valamennyi fejlődési alakja hiperaktívvá válik, táplálkozását beszünteti és 3-4 nap múlva elpusztul. A kártevő atkák közül a szélesatkák, szamócaatkák, a piros gyümölcsfa-takácsatkák stb. is érzékenyek erre a készítményre.
A bagolylepke kártevők közül a gyapottok bagolylepke a legveszélyesebb a paprika hajtatásban.
A védekezést a bagolylepkék rajzásához kell igazítani. Ennek érdekében érdemes a fóliaházak köré szexferomon csapdákat kihelyezni. A saját és a környékünk csapdáinak eredményeit figyelembe véve kezdjük meg a védekezést. A bagolylepkék ellen a Trihogramm sp. fürkészdarázs vethető be. Ezek a parányi ragadozók a bagolylepkék petéjét megparazitálva (saját tojásukat helyezik a kártevő tojásába) csökkentik azok egyedszámát, majd a petékből kibújva növelik saját populációikat. A fürkészek munkáját kisegítve, a már kikelt lárvák ellen a Bacillus thuringiensis, a hasznos szervezetekre veszélytelen Dipel vagy Stewaerd 30 DF baktériumkészítmények hetes rendszerességgel vethetőek be.
A betelepíteni kívánt ragadozók pontos darabszám meghatározása mindig a fertőzés nagyságától függ. A technológiát mindenhol lehet alkalmazni, csak megfelelő szakmai háttér és tapasztalat szükséges hozzá. A megfelelő hatékonyság érdekében érdemes időben felfedezni a kártevőket és megkezdeni az ellenük való biológiai védekezést. Az élő szervezetek betelepítésével kiegyenlítődik a megfelelő biológiai egyensúly a kártevők és a ragadozók között.
Nagy Csaba falugazdász
Pro Agricultura
Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net