A poloskaszagú körtedarázs és a hajtáshervasztó darázs elleni védekezés lehetőségeiről

A körte biológiai növényvédelme VIII.

A körte esetében a darazsak is jelentős kártevőknek számítanak. A legnagyobb kárt a poloskaszagú körtedarázs tudja okozni az ültetvényekben, de a hajtáshervasztó darázs kártétele is gondot jelenthet. Az alábbiakban e két kártevő elleni védekezéssel foglalkozunk részletesen.

A poloskaszagú körtedarázs kártétele

A kártevő az 1-3 cm nagyságú terméskezdeményeket teszi tönkre, ami a gyümölcs tömeges lehullását eredményezi. A károsított, lehullott gyümölcsök oldalán vagy a csészeleveleknél apró furat látható, amiben barnásfekete ürülék található. A gyümölcsök jellegzetesen büdös poloskaszagúak. Ha kettévágjuk a gyümölcsöt, a közepén megtaláljuk a kártevő hernyóját. A poloskaszagú körtedarázsnak évente egy nemzedéke van, s akárcsak a hajtáshervasztó darázs, igen rövid ideig, 2-3 hétig jelent veszélyt. A poloskaszagú körtedarázs a talajban telel át, éppen ezért az ellene való védekezés is komplikáltabb.

Az ökológiai védekezés lehetőségei

A kártevő tápnövénye a vadkörte, a termesztésben lévő nemes körtefajták egyikében sem szívesen tartózkodik, de „enni kell” alapon évről évre nagy kárt okoz az ültetvényekben. Ebből következően a körteültetvény közelében (300–500 méteres körben) semmi esetre sem tűrhetők meg a vadkörtefák, feltétlenül távolítsuk el azokat.

Az utóbbi évek enyhe telei kedveznek a poloskaszagú körtedarázs elszaporodásának, mivel a talaj 3-5 cm-es rétegében bábozódik be és telel át a kártevő, s a báb a -10 Celsius-fokot is képes átvészelni. Nagyban segít a védekezésben a rendszeres, ősszel, tél elején elvégzett sekély talajmarózás.

További nagyon hatásos védekezési módszer a poloskaszagú körtedarázs ellen a sárga ragacsos színcsapdák kihelyezése. A kártevő rendszeres megjelenése esetén 3–10 db/fa ragacsos színcsapda javasolt.

A lehullott gyümölcsöket szedjük fel és semmisítsük meg, vagy – nagyobb ültetvényekben – talajmarózással forgassuk a talajba, legalább 5-6 cm mélyen.

A természet is besegít a kártevő elleni védekezésben, nagyon jól pusztítja a Bracon Variator Ness fürkészdarázsfaj. Tömeges kártételre számítva a ragadozó szervezet betelepítése is ajánlott lehet a sziromhullást követően, de nálunk ez honos fajnak számít.

A védekezés leghatásosabb formája a permetezés. Nagyon jól pusztítja a kártevőt a kvasszia hatóanyag (például Thiokvat, Quassan stb. márkanevek). Az ajánlott technológia szerint a védekezésnek a kikelt lárvák ellen kell irányulnia. Első lépésként a sárga ragacsos csapdákat kell kihelyezni a sziromhullás időszakában, és az előrejelzésnek megfelelően, a 3-5 db/nap fogást elérve, 5-6 napra permetezni szükséges káliszappan 3%-os oldatával és a kvasszia 3-5%-os oldatával egy menetben. Mivel a kvasszia kontakt hatású szer, a permetezést 6-7 nap múlva meg kell ismételni egy alkalommal.

A hajtáshervasztó darázs kártétele

Tavasszal a 15–25 cm hosszúságú körtehajtások vége fonnyad, lankad, majd megbarnul, és idővel fokozatosan elszárad. A tünet nagyon hasonlít a tűzelhaláséhoz. Azonban itt a hervadás fokozatos, a hajtásokon az élő és holt rész határán apró szúrásnyomok figyelhetők meg. A kettévágott hajtásban járatot látunk, melyben egy úgynevezett „álhernyó” élősködik. A kár­tevőnek évente egy nemzedéke van, ami azt jelenti, hogy 2-3 hétig kell fokozott figyelmet fordítanunk a védekezésre, ami az intenzív hajtásnövekedés időszakára, júniusra esik.

Az ökológiai védekezés lehetőségei

A védekezés során a legalapvetőbb és leghatásosabb időben levágni és megsemmisíteni a hervadt hajtásokat. Mivel a kártevő ezekben az elhervadt hajtásokban telel át, nagyban gyéríthetjük a következő évi egyedszámát.

A hajtáshervasztó darázsnak természetes ellenségei is vannak (melyek környezetünkben is honosak), tehát ragadozó szervezetekre is számíthatunk a védekezésben. Ilyen például a Primula Stercorator fürkészfaj, mely a hajtáshervasztó darázs hernyójában élősködik, és elpusztítja azt. Megfigyelték, hogy a kár­tevő tömeges jelenléte esetén a fürkészdarazsak is tömegével jelennek meg a területen, tehát vidékünkön további ragadozó szervezet betelepítése az ültetvénybe nem szükséges.

Amennyiben egy-egy elhervadt hajtást találunk, nem szükséges védekeznünk ellene, csak ne felejtsük el levágni az elhervadt hajtásokat. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza

Forrás: karpataljalap.net