A fóliasátrak építése és fenntartása nagyon sokba kerül. Ezért a hajtatás csak akkor lehet gazdaságos, ha a termesztő berendezések kihasználtsága maximális, azaz az év minél nagyobb hányadában folyik benne valamilyen termelés. Ennek eléréséhez két lehetőség áll előttünk: a fűtött hajtatás, vagy a hidegtűrő zöldségfélék hajtatása fűtetlen fóliasátrakban. Nagyon sok termelő ez utóbbi mellett döntött, s foglakozik áttelelő zöldségek hajtatásával. E cikksorozatunk előző részeiben már megtárgyaltuk a saláta valamint a sóska téli hajtatásának főbb tudnivalóit, most pedig a spenót termesztésére térünk ki.
A spenót átteleltetéséhez megfelelnek kislégterű fóliasátrak is. Szinte minden talajtípuson eredményesen termeszthető. Kifejezetten előnyös tulajdonsága, hogy a sótűrő zöldségfélékhez tartozik, azaz a talaj szikesedésére (káros sófelhalmozódás a talaj felső rétegében) – a retekkel vagy salátával ellentétben – kevésbé érzékeny.
A hőigény tekintetében ez a növény kifejezetten alkalmas a téli hajtatásra. Annak ellenére, hogy a fejlődési optimuma 160C körül van, jól tűri az éjszakai fagyokat is, a mínusz 4-50C -ot károsodás nélkül elviseli, de pótlólagos takarással még –150C-on sem fagy ki! Magszárba fordulás veszélye 20C felett áll fenn, amit megfelelő szellőztetéssel tudunk megelőzni.
Hogyan is vessük a spenótot?
A spenótnál helyrevetést alkalmazunk. Téli hajtatásos termesztésnél a vetés optimális ideje augusztus végére, szeptember elejére tehető. A korai vetést az indokolja, hogy a tél beállta előtt már kifejlett állományt kell kapnunk, ami jobban ellenáll a hidegeknek és a fényhiányos időszakban is tud fejlődni. Azonban ebben az időszakban a fóliasátrak általában még foglaltak, javában tart a főnövény termesztése. Dercenben és környékén ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a spenótot az uborka- vagy a paradicsomsorok alá vetik.
A talaj előkészítésénél ügyelni kell a megfelelő aprómorzsás talajszerkezet kialakítása mellett a terület gyommentesen tartására is. Ezt elsősorban a főnövények folyamatos gyommentesen tartásával érhetjük el: így kevesebb gyommag kerül a földbe és fog kikelni.
Helyrevetésnél 10-20 cm közötti sortávolságot alkalmazunk, majd 8-10 sor után művelő utat hagynunk. A tőtávolság a spenótnál 5 cm, ha ennél sűrűbbre van vetve, akkor leaprósodnak a levelek. A vetés mélysége maximum 3 cm.
Ezt követően az egyenletes kelés elősegítése érdekében a vetést lehengereljük és beöntözzük úgy, hogy a talaj felső 5-8 cm-es rétege egyenletesen átnedvesedjen. A spenót a vetést követően 5-7 napon belül kikel.
Ápolási munkálatok, betegségek, kártevők
A spenót ápolási munkája legfőképpen a gyommentesen tartás mellett az öntözés és a szellőztetés. Mint minden hajtatási zöldségnövénynél, a spenótnál is folyamatosan biztosítanunk kell a megfelelő talajnedvességet a teljes gyökérzónában. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni a talaj nedvességét 15-20 cm mélyen is, ugyanis a fóliaborításról lecsepegő víz a talaj felső 3-5 cm-es rétegét nedvesen tarthatja ugyan, viszont gyakran megesik, hogy a gyökérzóna lentebbi része száraz, porlik. Az öntözéseket a délelőtti órákban végezzük, nyitott szellőztetőknél, hogy a lombozat minél hamarabb megszáradjon. Az öntözéshez alkalmanként 5-10 liter/m2 vizet juttatunk ki, hetente 2-3 alkalommal, időjárás függvényében.
A spenótnak viszonylag kevés kórokozója van. A legjelentősebb a spenótperonoszpóra és a spenót mozaikvírus. A peronoszpórára fogékony fajtáknál már 2-3 lombleveles állapottól szükséges odafigyelnünk a növényvédelemre, védekezés gyanánt kaptán vagy folpet hatóanyagú szereket használjunk. A fajtaválasztásnál figyeljünk, hogy lehetőleg a betegségekre ellenálló vagy toleráns fajtát válasszunk. Kártevők is előfordulhatnak ugyan a spenótállományban, de gazdasági kárt leginkább csak a meztelen csigák tudnak okozni benne.
Dercenben a Matador fajtát vetik előszeretettel, mivel a hideget jól bírja, nagy levelű és gyors fejlődésű. A spenótot kétféleképpen lehet értékesíteni: súlyra vagy csomóra. Meg kell említeni, hogy az értékesítés főként a munkácsi nagybani piacon, a hágón túlról érkező felvásárlóknak történik. A betakarítást ősszel, napsütéses meleg időjárás esetén hetenként el lehet végezni. A téli fényszegényes időszakban a szedések között 2-2,5 hét is eltelhet. Ha a spenót levelei elérik a 10 cm-t, akkor már áruképes és szedhető. A levéllemezhez 5-7 cm-es szárrészt kell hagynunk, hogy csomózásnál meg lehessen kötni. Egy-egy csomóba átlag 20-25 darab levelet teszünk. A szedést követően vízben átmossuk, hagyjuk, hogy lecsepegjenek, ezután csomagoljuk. A spenótállományt, hasonlóan a sóskához, március elejéig hagyjuk meg és takarítunk be róla termést.
Kukri Róbert
falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net