Alternatívák az almamolyok elleni védekezésben
Az almamolyok elleni védekezés az egyik legkritikusabb folyamat az almatermesztésben. A legbosszantóbb kártételét az almamoly hernyója éppen a szüret előtti néhány hétben végzi el, így menthetetlenül elértéktelenedik a termés, ha a termelő nem gondolkozik előre. Éppen ezért érdemes tovább részletezni az almamoly elleni védekezés lehetőségeit.
Elsősorban egy igen érdekes tényt szeretnék kiemelni: az almamoly igencsak válogatós. Több országban és vidéken sok-sok termelő megfigyelte, hogy eltérő a fajták kukacosodása. Jómagam is észrevettem már, hogy a golden (citromalma) fajtakört alig tudom megvédeni az almamoly kártételétől, míg a régi tájfajtákat, mint például a batul, húsvéti rozmaring’ stb. az almamoly hernyói alig károsítják. Ez nem véletlen, a mostanában divatos almák a bőséges cukortartalmú, vékonyhéjú, roppanó húsú fajták közé tartoznak, melyekbe valószínűleg előszeretettel kóstol bele az almamoly lárvája, míg a gyengébb minőségű, vastag héjú fajtákat elkerüli. Összességében elmondható, hogy a máig termesztett valamennyi divatos almafajta – melyet érdemes piaci értékesítésre termeszteni – az almamoly kedvencei közé tartozik. Következésképpen, ha kertünkben saját célra akarunk almát termeszteni, s nem szeretnénk sokat permetezni, érdemes tájfajták telepítésében gondolkodni.
Az agrotechnikai védekezés lehetőségei
1. A sima kéregfelület a cél. A legelső és legfontosabb a kéreg felrepedésének az elkerülése. Ha jól állítjuk be a tápanyag-utánpótlást az ültetvényben, s a legfontosabb nitrogén-hatóanyag kijuttatását nem visszük túlzásba, elkerülhető a kéregrepedés, a parásodás. A nitrogén-hatóanyag észszerű használata mellett a télvégi fehér mésztejes fatörzsmeszeléssel is sokat tehetünk a repedések kialakulásának megelőzéséért. Az új ültetvény első éveiben ez különösen fontos, hiszen a gazda évekre megnehezítheti a saját dolgát a sok-sok sérült fatörzzsel. A kéreg repedéseiben előszeretettel vészelik át a telet az almamolyok, ezért – ha már nem tudtuk megelőzni a kialakulásukat – fokozott odafigyelést igényel a repedések, sérülések tisztán tartása.
2. Hernyófogó övek és változataik használata. Sok esetben csak kiskertben kivitelezhető módszer a hernyófogó övek használata. Egy többhektáros ültetvény esetében embert próbáló feladat lenne minden fát „felövezni”. A munka abból áll, hogy egy kb. 10-20 cm-es szövetdarabot, kartonpapírt vagy egyéb jól hajlítható anyagot a fa törzsére tekerünk, és jó szorosan odakötünk, ezzel megakadályozva, hogy a hernyók felmászhassanak a gyümölcseink közelébe. Ezáltal jelentősen csökkenhet a kukacos almák száma. A hatást fokozhatjuk, ha a törzsre kötözött anyagot „egérragaccsal” kenjük be, vagy ha speciális csalétket helyezünk ki a hernyófogó övre.
3. Az almamoly nem egy okos állat. Jómagam minden évben alkalmazom a hullámpapírt (hullámos kartonpapír), mely lényegében hernyócsapdaként alkalmazható. Késő ősszel, amikor az almamoly lárvái menedéket keresnek a tél elől, tekerek egy-egy 15 cm széles csíkot a fatörzsek köré. A hernyók előszeretettel bábozódnak be a hullámpapír repedéseibe, olyan ez nekik, mint egy „szálloda”. Volt úgy, hogy egyetlen fán több száz almamoly áttelelését akadályoztam meg ezzel a módszerrel. Így csökkenthetjük a következő évi kártevők egyedszámát.
Az elmúlt napokban a piacon járva ütötte meg a fülemet a következő mondat: „Olyan almát keressünk, ami »kukacos«, mert az biztos nem permetes.” A valóság azonban az, hogy ha a piacon járva kukacos vagy foltos, „beteg” almát látunk, az nagy valószínűséggel nem azt jelenti, hogy vegyszermentes. Előfordulhat, hogy a termelő gazda nem megfelelő időben és nem megfelelő módon permetezett, így a kártevő vagy kórokozó vígan életben tudott maradni, miközben a vegyszer felszívódhatott a gyümölcsbe. Ezért fontos a termelő részéről az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (minden permetszeren fel van tüntetve) betartásával értékesíteni termékeit, mert így a vegyszer jó esetben lebomlik. (Folytatjuk.)
Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpataljalap.net