A szemes cirokkal foglalkozó cikksorozatunk jelenlegi és egyben befejező részében megismerkedhetünk közelebbről néhány ismertebb szemes cirok fajtával, azok növényápolásával, növényvédelmével, a betakarítási folyamatokkal, valamint a betakarított termés felhasználási lehetőségeivel.
Ismert fajták a Kárpát-medencében
Szemes cirok fajták tekintetében évről évre egyre több és egyre újabb fajtákkal találkozhatunk a vetőmag cégek fajtakínálatai között. Azonban a magyarországi Gabonakutató Kft. már 2017-ben két igen csak jó eredményekkel büszkélkedhető, korai, kiváló szárazságtűrő képességű szemes cirok hibriddel állt a termesztők rendelkezésére. Eme fajták a Kárpát-medencei klimatikus viszonyok között is biztonságosan beérnek, érésgyorsító használata nélkül:
GK Emese – korai érésű, jó termőképességű (9 -9,5 t/ha), kiváló szárazságtűrő, gyengébb talajokhoz jól alkalmazkodó hibrid. Valamennyi talajtípuson termeszthető. Ez a fajta a legjobb hidegtűrő-képességű hibrid a kora-tavaszi kelés és kezdeti fejlődés idején.
Alföldi 1 – szintén kiváló termőképességű (9,5-10 t/ha), jó alkalmazkodó, középkorai érésű hibrid. Meghálálja a jó talajokat, de gyengébb területeken is jövedelmezően termeszthető.
Növényápolás
A szemes cirok kezdeti fejlődése a Kárpát-medencében igen lassú, melynek valószínű oka az, hogy a tavaszi időjárás nem elégíti ki teljes mértékben a melegigényét. Ezért a kezdeti lassú fejlődésük miatt gyomirtásuk elkerülhetetlen. A szemes cirok sikeres termesztésének egyik és egyben legfontosabb kulcsmomentuma (művelete) az időben és hatékonyan elvégzett gyomirtás.
A legveszélyesebb gyomfajoknak: a parlagfű, a fenyércirok, a kakaslábfű, a köles, a csattanó maszlag, valamint a szerbtövisek számítanak. A szemes cirok érzékeny a gyomirtó vegyszerekre, ezért nagyon gondosan kell az alkalmazandó hatóanyagot és dózist megválasztani. A gyomok elleni védekezésre preemergens (vetés utáni, kelés előtti) vagy posztemergens (kelés utáni) technológiát alkalmazhatunk. A posztemergens védekezést a cirok 15-20 cm-es fejlettségénél célszerű elvégezni.
Vannak viszont olyan gyomirtó készítmények, amelyek mindkét technológia esetében kiválóan működnek. Minden kísérlet és nagyüzemi használat megerősítette, hogy a Successor TX (3-4 l/ha) készítmény, amely két hatóanyagot (petoxamid+terbutilazin) tartalmaz, egy kiváló hatékonyságú herbicid, amely biztonsággal alkalmazható különféle gyomviszonyok és talajtípusok esetén is. A két hatóanyag együttes erővel dolgozik mind talajon, mind levélen keresztül, főként a magról kelő gyomnövények ellen.
Sorközművelése, illetve felületkezelése csak szükség esetén indokolt.
Növényvédelem
A vírusos betegségek a Kárpát-medencében csak kismértékű fertőzést okoznak. A leggyakrabban megjelenő vírus, a kukorica csíkos mozaikvírus (MDMV). Fertőzött területekre ajánlott toleráns fajtát vetni. Baktériumos betegségei a vörös-csíkosság valamint a levélfoltosság, de ezek megjelenése sem gyakori.
A gombabetegségek közül csírakori fertőzést okozhatnak a Fusarium, Aspergillus, Pythium fajok. A gombafertőzések okozta csírapusztulás fokozottan jelentkezhet hideg talajba történő vetésnél. Ellenük csávázással (pl. kaptán hatóanyagú szerekkel) lehet védekezni. A Phytium fertőzés ellen metalaxyl hatóanyagú csávázás jelenthet védelmet. A fejlődő növényen a fuzárium szárkorhadást, tőszáradást okozhat, melynek következménye a szár törése, megdőlése. Egyéb megbetegedései a rostos-, por- és fedettüszög, melyek ellen csávázással szintén védekezhetünk.
A kártevők közül a talajlakó kártevők azok, amelyek a legtöbb bosszúságot okozhatják a termelőnek. A csírázás-kelés időszakában nagymértékű lehet a drótféreg és a cserebogárpajor kártétel. Ha a kártevők létszáma indokolttá teszi, talajfertőtlenítő szerekkel kell ellenük védekezni. Későbbi időszakban a levéltetvek, poloskák, takácsatkák és a kukoricamoly jelenthetnek problémát.
Érés, betakarítás
A szemes cirok esetében a szemek fiziológiai érettségének jele a kukoricáéhoz hasonló. Ekkor a szem nedvességtartalma 25-30 %. A fiziológiai (teljes) érettség elérése után a vízleadás sebessége leginkább a környezeti feltételektől függ. A laza bugában egyenletesebb és gyorsabb a vízleadás, a tömött bugában lévő szemek lassabban veszítik el nedvességtartalmukat. A betakarítás időpontjának meghatározásakor gondot okozhat, ha sok a sarjhajtásokon képződött buga, ezek ugyanis később érnek. A bugákat 10-15 cm-es szárrésszel aratják. A szem törése szempontjából a 25 % nedvességtartalom ideális a betakarításhoz.
A szemek beérésekor a ciroknövény levélzete még zöld. A betakarításhoz nem kell bevárni, hogy a növény elszáradjon. Amennyiben a nedvességtartalom 20 % alá csökken, a betakarítást szeptemberben el kell kezdeni. Az aratással nem érdemes szeptember végétől tovább várni, mivel ilyenkor már jelen vannak a szemnedvességet növelő tényezők (eső, köd, pára). Ezen tényezők hatására pedig a szemek nedvességtartalma ismételten növekedni kezdhet, amely negatívan hat a szemek minőségére.
Betakarítása a gyakorlatban használatos kombájnok csökkentett fordulatszámával (6000 fordulat/perc), a dobkosár megfelelő beállításával (hogy a szemet ne törje), megemelt vágóasztallal végezhető el.
Betakarítás után a szem hamar befülled, ezért a biztonságos tároláshoz szárítani szükséges. Szárítása kb. 30%-kal hosszabb ideig tart, mint a kukorica esetében, mert az apró magvak között a szárító levegő áramlása sokkal lassabb. A tároláshoz szükséges nedvességtartalom 12-13 %.
Felhasználhatóság
Ami a szemes cirok beltartalmi értékét illeti, hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kukorica, de összehasonlításukat tekintve akadnak némi különbségek. A fehérje tartalma 11-13%, és emészthetősége jobb, mint a kukoricáé, olajtartalma (2,8-3%) viszont kevesebb annál. Keményítőtartalma 68-73% közötti. Aminosav összetétele az abraktakarmányok között közepes.
A fehér színű fajták kiválóan alkalmasak abraktakarmánynak. Takarmánykeverékekben a kukorica részben (20-50%) helyettesíthető velük. Elsősorban aszályos területeken termesztik kukoricapótló növényként. Az apró magvak csak roppantva, vagy durván darálva etethetők.
Emberi fogyasztásra is alkalmas. Mint emberi táplálékra, leginkább Afrikában, Indiában, valamint Kelet-Ázsiában tekintenek rá. A világ szemes cirok termésének több mint felét közvetlenül emberi fogyasztásra használják. Étkezési célra a fehér magvú fajták terjedtek el. A sötét színű, magasabb tannintartalmú változatokat elsősorban Afrikában termesztik és fogyasztják. A szemes cirok termése jól alkalmazható az élelmiszeriparban is. Az USA-ban jelentős mennyiséget használ fel a sütőipar és szeszipar, de a Kárpát-medencére ilyen irányú felhasználás nem jellemző.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net