Kárpátalján is nagyon kedvelt zöldségnövény a fejes káposzta, azon belül is az ősszel betakarított, úgymond „téli káposzta” az, amelyet a káposztafélék közül a legnagyobb mennyiségben fogyasztanak. Igaz, hogy évről évre csökkenő tendenciát mutat eme zöldségnövény fogyasztása, de ennek ellenére még mindig nagy hagyománya van vidékünkön is a téli káposzta savanyításának.
Ennek a hagyománynak az intenzitása és a savanyú káposzta fogyasztásának mennyisége messze elmarad a nagyszüleink idejében savanyított mennyiségtől. Ez abból is látszik, hogy míg annak idején egy 4-6 tagú család 150-200 kg káposztát savanyított be, addig ez a mennyiség mára alig éri el a 30-60 kg-ot családonként. Pedig a savanyított káposzta az, amelyik a téli vitaminszegényes időszakban a legtöbb C-vitamin forrást biztosítja.
Mivel egyáltalán nem mindegy az, hogy erre az őszi időszakra milyen fajtát választunk, ezért fontosnak tartottuk, hogy alapos információkkal lássuk el olvasóinkat a megfelelő fajta kiválasztása érdekében.
Fajtakiválasztás szempontjai
Mivel az őszi időszakban a piacokon elég nagy a kínálat fejes káposztából, ezért egy fajta kiválasztásánál nagyon fontos: azontúl, hogy tudjuk milyen betegségekkel szemben ellenálló az adott fajta, tisztában kell legyünk tenyészidejének hosszával és beltartalmi értékeivel is. Mert ezektől a tulajdonságoktól függ, hogy milyen vevői réteget fogunk megcélozni vele, és hogy kellő időben ott tudunk-e lenni a megtermelt árunkkal a piacokon.
A különböző vetőmagcégek számtalan fajtával rendelkeznek, de ezek nem mindegyike alkalmas az őszi szabadföldi termesztésre. Erre az időszakra olyan fajtákat kell választanunk, amelyek „ki tudják elégíteni” a piaci igényeket. Az őszi időszakban (szeptember közepétől – november végéig) egyszerre mutatkozik piaci igény a friss fogyasztásra alkalmas vékonyabb levelű, kissé lapított fejekre, valamint a savanyításra és a hosszabb idejű tárolásra alkalmas vastagabb levelű káposztafajtákra is. Erre az időszakra alkalmatlanok azok a 45-60 napos tenyészidejű, kis tömegű, korai káposzta fajták, mint például a Jetma F1, Szentesi korai, vagy éppen a Mirror F1.
Vannak viszont azok a középkorai (65-80 napos) káposzta fajták, amelyeket a forgalmazók leginkább a nyári, friss piaci termelésre ajánlják. Ilyenek lehetnek például az Amazon F1, a Toreador F1 vagy éppen a Quisor F1. Ezek a fajták savanyításra nem alkalmasak, viszont meg lehet velük célozni azokat a piaci réseket, amikor is az ősz elején (szeptemberben) még nem indult be igazán a savanyítási szezon, de nagy igény mutatkozik a friss, mutatós fejű, nem nagy tömegű káposztafejekre. Ezeknél a fajtáknál van viszont egy nagy rizikó faktor. Ezek a fajták, mivel savanyításra nem alkalmasak, ezért abban az esetben, ha a jól megérett fejek a betakarítást megelőzően, egy szeptemberi kiadós esőt követően szétcsattognak, akkor elveszítik piaci értéküket.
A következő kategóriába sorolhatnánk talán azokat a szintén középkorai érésű (65–90 napos) sokoldalúan felhasználható őszi termesztésre is alkalmas fajtákat, amelyek igencsak népszerűek a kárpátaljai gazdasszonyok körében. Ilyenek lehetnek például a Beverly Hills F1, vagy a mostanában igen felkapott Autum Qeen F1, vagy éppen ennek a fajtának az utódja, az Autum King F1. Ezek a fajták azért annyira közkedveltek vidékünkön, mert azon túl, hogy nagyon mutatós, vékony levelű, lapított fejeket képeznek, egyszerre lehet felhasználni őket friss fogyasztásra, savanyításra és hasábnak egyaránt. Kiváló minőségű és jó ízű savanyú káposzta készül belőlük. A sok pozitív fajtatulajdonságuk mellett még az is mellettük szól, hogy a viszonylag nem túl hosszú tenyészidejüknek köszönhetően – július közepei kiültetéssel – könnyen beiktathatóak másodnövényként is. A termelő számára csupán egy hátránya van ezeknek a fajtáknak (ami vásárló szemmel inkább előnynek számít), hogy nem nevelnek túl nagyméretű (csupán 1,5-2 kg) fejeket.
Amennyiben a termelő csak savanyításban gondolkodik, vagy esetleg el szeretné tárolni az ősz végén betakarított káposztákat, és a tél végi időszakban piacra dobni, akkor érdemesebb egy hosszabb tenyészidejű (110–125 napos), vastagabb levelű, nagyobb termőképességgel rendelkező (tárolás esetén jól tárolható) fajtát választania. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik pl. a Liberátor F1, az Agressor F1, Professor F1 vagy éppen a Lexicon F1, a Storidor F1. Ezek közül a fajták közül az első három, megfelelő térállással ültetve, rendkívül nagyméretű, még vidékünkön is 5-8 kg súlyú fejek kinevelésére képes. Míg a másik két fajta – a jó savanyíthatósága mellett – a kiváló tárolhatóságáról ismeretes.
Jelenlegi cikkünkben csupán néhány fajtát említettünk meg a fejes káposzták közül. Ezeken kívül még rengeteg kiváló és jó minőségű káposzta közül választhatunk. De egy-egy fajta kiválasztásánál mindig legyünk figyelmesek és a fajtaleírásban tájékozódjunk arról, hogy az adott fajta milyen tulajdonságokkal rendelkezik és a vetőmag cég milyen felhasználásra ajánlja.
Most megtudhattuk, hogy mik azok a szempontok, és mik azok a piaci irányvonalak, amelyeket figyelembe kell vennünk annak érdekében, hogy az őszi időszakban egy jól megválasztott fejes káposzta fajtával sikeresen tudjunk a piacon érvényesülni. A cikk folytatásaként pedig a fejes káposzta igényeivel és termesztéstechnológiájának az ismertetésével fogunk foglalkozni.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net