Az őszi búza termesztésével foglalkozó cikkünk eme részében a talajelőkészítés és a vetés témáját fogjuk tüzetesebben „kivesézni”. A talaj megmunkálása és a vetés is fontos sarkalati pontok a sikeres termesztés szempontjából. Az, hogy hogyan végezzük el a növény számára megfelelő talaj-előkészítést, nagyban befolyásolja, hogy milyen előveteményünk volt az adott területen.
Talajelőkészítés
Az őszi vetésű növények talajelőkészítése mindig nehezebb feladat, mint a tavaszi vetésű növényeké. Az őszi búza nem a talaj mélyművelését, hanem a jó minőségű, ülepedett magágyat igényli. A talajművelés milyenségét a talaj típusa, kötöttsége, nedvességi állapota, az időjárás, az elővetemény lekerülési ideje, a visszahagyott szár- és tarlómaradványok mennyisége határozza meg. A talajművelés célja a víz befogadásához, raktározásához, a tápanyagok feltáródásához kedvező talajállapot létrehozása és a gyors csírázás-kelés, valamint az optimális növényszám megteremtése érdekében a jó minőségű magágy elkészítése. A kelés az aprómorzsás, ülepedett, kellő nedvességet tartalmazó talajban lesz kellőképpen gyors, egyöntetű. A nyári-őszi időszakban a kiszáradt talajok az eke nélküli, energiatakarékosabb, sekélyebb talajművelést teszik csak lehetővé.
Talajművelés korán lekerülő, kevés szármaradványt visszahagyó elővetemény (pl. borsó, repce) után
Az elővetemény betakarítása után a talajnedvesség megőrzése érdekében a tarlóhántást arra alkalmas eszközzel (tárcsa, kultivátor) azonnal el kell végezni. (A növénytakaróval nem fedett talajfelszínen megnő a párolgás.) A sekély, 6-10 cm mély tarlóhántást azonnal le kell zárni hengerrel. A hengerrel tömörített felső szigetelőréteg megakadályozza, hogy a fellazított talajból a nedvesség elpárologjon. A talajból felfelé áramló nedvesség kicsapódik a tömör szigetelőrétegen (talajharmat-képződés), és átnedvesíti a felső talajréteget. A gyomosodás mértékétől függően a tarlót két-háromszor ápolni szükséges. A tarlóápolások idejével nem szabad megvárni, a gyomnövények virágzását. A tarlóápolásokat a kívánt művelési mélység (15-18 cm) elérésig az előző művelési irányhoz viszonyítva 30-450-os szögben kell végezni tárcsával. A tarlóápolást is mindig szükséges hengerrel zárni a talajnedvesség megőrzése érdekében. A szakszerűen elvégzett tarlóhántással és tarlóápolásokkal a talaj a búza vetésének idejére kellően nyirkos állapotú lesz, a magágyat kombinátorral, ásóboronával jó minőségben el lehet készíteni. A jó minőségű magágy nyirkos, a vetés mélységéig aprómorzsás, alatta ülepedett.
Talajművelés későn lekerülő, sok szármaradványt visszahagyó elővetemény (pl. kukorica) után
Ha kukorica a búza előveteménye, célszerű korai érésű hibridet választani a minél előbbi betakarítás érdekében. A kukorica betakarítása (szeptember vége-október eleje) után a visszamaradó nagymennyiségű szármaradványt zúzni, aprítani kell és bekeverni a talajba (nehéztárcsa). A visszamaradó kukoricaszár miatt szántani szükséges, csak ekével lehet a növényi maradványokat jól bedolgozni a talajba. A közép-mély szántás mélységét a talaj nedvességi állapota, és a növénymaradványok mennyisége határozza meg. Olyan mélységben kell szántani, hogy rögöket ne szaggasson fel az eke, de a szármaradványokat bekeverjük, eltakarjuk. Szántás után munkáljuk el a talajt, a magágyat kombinátorral lehet elkészíteni.
Talajművelés sok gyökérmaradványt visszahagyó évelő pillangós elővetemény (pl. lucerna) után
Az évelő pillangós növények után a talajművelést szántással (előhántóval felszerelt ekével) kell kezdeni. A szántás után a talajt zárni, tömöríteni kell a vízveszteség csökkentése érdekében. Az évelő pillangósok feltörése után szükség szerint két-három alkalommal kell a tarlót ápolni (a felső talajréteget zárni, tömöríteni). A magágyat vetés előtt kombinátorral lehet elkészíteni.
Vetés
Vidékünkön a búza optimális vetési ideje október 5–25. közé tehető. Régen a gazdák a búzát Gál napja (október 16.) utáni héten vetették. A búza vetésidejét mindenkor úgy kell megválasztani, hogy a búza a téli fagyok beálltáig kellőképpen megerősödjön, jól teleljen, és tavasszal gyorsan fejlődjön. A sortávolság általánosan 12 vagy 15,4 cm, a vetőgép típusától függően. A növények 1,1-1,9 cm-es tőtávolság esetén megfelelő tenyészterülethez jutnak.
Az egy hektárra kivetendő átlagos csíraszám 5,2-6,0 millió db. csíra/ha. A vetőmagmennyiséget az ezerszemtömegen és a csíraszámon kívül befolyásolja a fajta bokrosodási képessége is. Az intenzív típusú, kevésbé bokrosodó fajtákból több, míg a jobban bokrosodó fajtákból kevesebb vetőmaggal kell számolnunk. A fajták ezerszemtömegétől függően az 1 hektárra szükséges vetőmagmennyiség 180-260 kg/ha. Az őszi búza vetésénél még azt is fontos megjegyeznünk, hogy amennyiben kicsúszunk az optimális vetési időből és már novemberben vagyunk kénytelenek vetni, abban az esetben heti 10 kg-mal növekszik a szükséges vetőmag mennyiségünk hektáronként. A kellő vetésmélység mellett lesz egyenletes és gyors a búza kelése. Az átlagos vetésmélység 4-6 cm. Meleg, száraz őszi időjárásban mélyebben, nedves, hűvös ősszel pedig sekélyebben kell vetni.
Az őszi búza vetési útmutatója
Amennyiben saját vetőmagot szeretnénk előállítani és azt vetni, abban az esetben nagyon fontos, hogy néhány szabályt betartsunk a vetőmag előállítása során.
- A jó vetőmag szempontjából fontos a megfelelő érettségi állapot, ezért a vetni kívánt búzánkat igyekezzünk a szezon végén vágni, miután a szemek elérték a teljes érettségi állapotot.
- Elengedhetetlen a vetőmag tisztítása, ugyanis a minőséges vetőmag nem tartalmazhat sem gyommagvakat, sem pedig törött szemeket.
- Az egyik legfontosabb teendőnk a csávázás. Ugyanis egy jól megválasztott csávázó szerrel nagyon sok problémától és növényvédelmi kiadástól tud mentesülni a gazda. A csávázó szer kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe, hogy az adott szer mi ellen is (kórokozó, kártevő vagy netán mindkettő) véd valójában.
- Van egy nagy kérdés, ami fel szokott merülni a gazdák körében, hogy a fémzárolt vetőmagból eredő saját mag hány évig is vethető. Hát a jó válasz talán az, hogy ameddig el nem fajzik (gabonásodik). Ez fajtánként változhat, kb. 4-6 év.
Az őszi búza termesztésével foglalkozó átfogó cikksorozatunkat a negyedik résszel folytatjuk.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net