Az idei évben az uborkahajtatással foglakozó gazdákat alaposan meglepte a rendkívül korán, már május első hetében támadó peronoszpóra. A megelőző védekezés hiánya miatt futótűzként söpört végig az állományokon a fertőzés, jelentős károkat okozva. A lombozat helyreállítása heteket vett igénybe, már ha a gazda nem döntött úgy, hogy nem küszködik tovább az állomány megújításával, hanem előre hozza a másodvetést. Aztán a peronoszpóra újból „megtréfálta” az uborkatermelőket. A két hőhullám közötti erős éjszakai lehűlésekkel járó hűvösebb időszak nem csak a szabadföldi kordonos uborkát gyengítette le, hanem az éppen intenzív növekedési fázisban lévő másodvetésű uborkaállományokban ismét felütötte a fejét a peronoszpóra. Ráadásul nagyon sok gazdánál a tavaszi időszakban jól működő szerkombinációk hatástalanok lettek a peronoszpóra ellen.
Ebben a cikkünkben megpróbálunk kapaszkodót nyújtani a peronoszpóra elleni hatékony védekezéshez.
Hogyan támad?
Az uborkaperonoszpóra elsődleges fertőzési forrása a növényi maradványokon áttelelő telepek. Azonban van más módja is a fertőzésnek. A spórák – a kiszáradást jól tűrve – légáramlatokkal, időjárási frontokkal nagy távolságokra képesek eljutni. Akár távolabbi országokba is! Ahhoz azonban, hogy a spórák fertőzni tudjanak, megfelelő hőmérséklet, valamint hosszabb időtartamú nedves levélfelület szükséges. Az optimális hőmérséklet a fertőzéshez 15–200C, a levélfelület-nedvesség 4-7 óráig kell, hogy tartson. Ez lehet meleg harmatos éjszaka vagy esős nap is. Nehezíti a gazdák helyzetét, hogy a kórokozó az ép növényi szöveteken át hatol be, seb nem szükséges a fertőzéshez.
Hogyan ismerjük fel?
Sajnos, mivel évről évre visszatérő „vendégről” van szó, a gazdák már nagyon jól ismerik a peronoszpóra tüneteit. Néha azonban a kezdeti tüneteket összetévesztik a baktériumos szögletes levélfoltosság tüneteivel. Mindkét fertőzésnél a levél színén szögletes sárguló foltok láthatók. A későbbiekben azonban a két tünet jól megkülönböztethető egymástól. A peronoszpóránál a foltok hátoldalán koromszerű szürkés-fekete bevonat képződik, míg a baktériumos fertőzésnél ugyanott nedves körülmények között csillogó nyálka látható, ami nappal sebszerűen beszárad. A későbbiekben a baktériumos fertőzés foltjai kitöredeznek a levéllemezből, míg a peronoszpóra foltjai nem.
Védekezés – fűtéssel?
Az uborkaperonoszpóra elleni védekezés a megelőzésen kell, hogy alapuljon. A fóliasátrak megfelelő szellőztetésével és fűtésével szárazon tarthatjuk a lombozatot, s így megakadályozhatjuk a betegség fellépését. Például Hollandiában a hajtatott uborkában szinte ismeretlen a peronoszpóra, hisz a vegetációs fűtéssel – akár nyitott szellőztetők mellett is – folyamatosan szárazon tudják tartani a leveleket, s így azok nem fertőződnek meg.
Vegyszeres védekezés
A peronoszpóra elleni védekezésben három fő periódust különböztetünk meg.
- Az intenzív növekedés időszaka. Ilyenkor a növények nagyon gyorsan fejlődnek, tehát olyan szereket kell választanunk, amelyeknek a hatóanyaga „együtt növekszik” a növénnyel, s belülről megvédi a fiatal leveleket is. Ilyen a Ridomil Gold MZ vagy az Amistar.
- Termőre fordulás után – tünetmentes időszakban. Mivel ilyenkor az uborka növekedése lelassul, eredményesen használhatjuk a rövid várakozási idejű, kontakt szereket (Champion, Dithane M45, Rézoxiklorid stb.).
- Fertőzés-, fertőzésveszély esetén. Ilyenkor újból felszívódó hatóanyagú permetszereket kell használnunk, amelyek „utána mennek” a fertőzésnek a levél belsejébe. Ilyenkor az Incantia, Zorvec, Acrobat Mz, Fórum R stb. szereket lehet alkalmazni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a súlyos fertőzések esetén a fenti szerekhez érdemes Previcur-t is adni. Ezzel a szerkombinációval sikeresen meg tudtuk állítani a peronoszpórát. A fertőzés megfékezése után vissza lehet térni a második pontban feltüntetett szerekhez.
A szerrotációról és a blokkszerű permetezésekről.
Gyakran felvetődik a gazdák részéről a kérdés, hogy nincs-e ellentmondás a hatóanyagok rotációja (váltogatása) és a blokkszerű, azaz egymást követő többszöri használat között. Elsőre tényleg ellentmondásosnak tűnhet a dolog, de ha paraszti józanésszel átgondoljuk, és a gyógyászatból vett analógiákkal összevetjük, akkor már nem is annyira.
A blokkszerű permetezés azt jelenti, hogy többször egymás után ugyan azzal a hatóanyaggal, vagy hatóanyag kombinációval végezzük a permetezéseket. Ezzel azt érjük el, hogy a fertőzés leküzdéséhez elegendő koncentrációban, valamint elegendő ideig fenntartjuk a növényvédő szer szintjét a növényekben.
A szerek (hatóanyagok) váltogatását, rotációját az indokolja, hogy a rendszeres használatuk esetén a kórokozók és kártevők körében előbb vagy utóbb kialakul a rezisztencia ezekkel a hatóanyagokkal szemben. Hogy ennek a folyamatnak elejét vegyük, vagy legalábbis lelassítsuk, váltogatnunk kell a kijuttatott hatóanyagokat.
Olyan ez, mint amikor egy antibiotikumos injekciós kúrát ír elő az orvos a betegnek valamilyen fertőzés ellen. Itt is ki kell szedni a megadott idő alatt a teljes kúrát, s csak ezután térnek át esetleg egy másik hatóanyagra. Tehát a növényvédő szerek blokkban (kúraszerűen) történő alkalmazásakor is ezt az elvet követjük. Természetesen, ha a szükség úgy kívánja, a következő permetezési blokkban már egy másik hatóanyagot, vagy hatóanyag kombinációt fogunk használni.
A permetszerek kiválasztásakor minden esetben a hatóanyag legyen a döntő szempont, hisz ugyanazt a hatóanyagot a legkülönbözőbb márkanéven is forgalomba hozzák, vagy a korábban megszokott márkanevet a gyártó cég megváltoztatja.
A hőmérséklet hatása a szerek hatékonyságára
A bevezetőben említettük, hogy több gazda is meglepődve tapasztalta, hogy a májusi peronoszpóra-járvány idején tökéletesen működő szerkombinációk most hatástalanok voltak. Ennek az egyik oka az is lehetett, hogy a különböző hatóanyagok különböző hőmérsékleteken tudnak jól működni. Például azt már nagyon régen megtanultuk a „saját bőrünkön”, hogy a Kurzate R igazából csak a hűvös időjárási körülmények között működik jól: a medárdi időszakban vagy ősszel. Sajnos, a peronoszpóra ellen használt közismert szerek többsége is 15–250C között működnek igazán hatásosan. Ha ennél hűvösebb vagy melegebb van, akkor bizony előfordul, hogy nem hozzák a megszokott vagy a kívánt hatást. Szerencsére a gyártók is ismerik ezt a problémát, amely a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabbá vált. Az utóbbi időben több olyan permetszer is forgalomba került, amelyek már magasabb hőmérsékleten, akár 300C-on is hatékonyan működnek. A peronoszpóra elleni szerek közül ilyen az Incantia és a Zorvec permetszer. A fentebb leírt szerrotációkat úgy kell összeállítani, hogy ezek a permetszerek használata a melegebb időszakokra essenek.
Azonban a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt az időjárás hűvösebbre fordulása esetén váltsunk egy másik, „hagyományos” permetszerre.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net