– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Idén több olyan írás jelent meg a világhálón, amelyekből megtudhattuk, hogy Kárpátalján is jelen van a dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta). A Tuta absoluta immár több országban is a paradicsom legveszélyesebb kártevőjévé nőtte ki magát. Ezek után talán nem árt kicsit jobban megismerkednünk a kártevő életmódjával és kártételével, valamint – szükség esetén – a védekezés lehetőségeivel.
Tovább
Az őszi időszak egyik legveszélyesebb kórokozója a szürkepenész. Az időjárási viszonyok és a gazdák figyelmetlenségének kombinációja a fertőzés tömeges fellépéséhez vezethet, ami hatalmas terméskiesést jelent. Érdemes tehát komoly figyelmet fordítani erre a betegségre, pontosabban az ellene való védekezésre. Ugyanis a fertőzés csírái óhatatlanul is minden fóliasátorban jelen vannak.
Tovább
A szamóca telepítéséről szóló cikksorozatunkban írtunk már a talaj-előkészítés és a fajtaválasztás mellett a palánták előkészítéséről és az ültetési időpont megválasztásáról is. Alábbi írásunkban a helyes ültetéssel, valamint az ültetés utáni teendőkkel foglalkozunk.
Tovább
Az őszi időszak nagyon kedvez a paradicsom talán legveszélyesebb betegségének, a paradicsomvész feltűnéséhez és elterjedéséhez. Sajnos a közhiedelemmel ellentétben a betegség kialakulásához nem feltétlenül szükséges az esős időjárás. Példa erre annak a sárosoroszi gazdának az esete, akinél már augusztus végén felütötte a fejét ez a veszélyes fertőzés, holott a „Nagykönyv” szerint a forró, száraz időjárás idején nem kellett volna megjelennie. Ezért érdemes idejében elkezdeni a megelőző védekezést ez ellen a veszélyes kórokozó ellen.
Tovább
A szamóca telepítése során számos teendője van a gazdának a későbbi sikeres termesztés érdekében. Ide sorolandó – a talaj-előkészítés után – a megfelelő termesztéstechnológia megválasztása, a fajtaválasztás, valamint a palánták előkészítése, helyes ültetése.
Tovább
Az idei évben az uborkahajtatással foglakozó gazdákat alaposan meglepte a rendkívül korán, már május első hetében támadó peronoszpóra. A megelőző védekezés hiánya miatt futótűzként söpört végig az állományokon a fertőzés, jelentős károkat okozva. A lombozat helyreállítása heteket vett igénybe, már ha a gazda nem döntött úgy, hogy nem küszködik tovább az állomány megújításával, hanem előre hozza a másodvetést. Aztán a peronoszpóra újból „megtréfálta” az uborkatermelőket. A két hőhullám közötti erős éjszakai lehűlésekkel járó hűvösebb időszak nem csak a szabadföldi kordonos uborkát gyengítette le, hanem az éppen intenzív növekedési fázisban lévő másodvetésű uborkaállományokban ismét felütötte a fejét a peronoszpóra. Ráadásul nagyon sok gazdánál a tavaszi időszakban jól működő szerkombinációk hatástalanok lettek a peronoszpóra ellen.
Tovább
Az elmúlt éveket nézve évről évre egyre nagyobb területen termesztenek szamócát vidékünkön. Korábban főként a tiszántúli falvakban foglalkoztak vele, napjainkban viszont már igen sok, eddig egyéb kultúrát termesztő gazda kertjében is találkozhatunk ezzel a gyümölccsel. Alábbi írásunkban a szamóca telepítésének részleteiről olvashatnak.
Tovább
Az utóbbi néhány évben vidékünkön egyre több olyan kórokozóval és kártevővel találkozhatunk a paradicsomállományokban, amelyek eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak ritkán voltak észlelhetők egy-egy gazda fóliasátrában. Alábbi írásunkban egy, a paradicsomot támadó baktériummal ismerkedhetünk meg, amely teljesen tönkre tudja tenni az állományt a megjelenésével.
Tovább
Az idei uborkahajtatási szezon egyik kellemetlen meglepetése a peronoszpóra-fertőzés meglepően korai fellépése. A tünetek megjelenésének eddigi „rekordja” kb. május 25. volt, az idén viszont már május 10. környékén több helyen is találkoztunk a fertőzés jeleivel. Mivel ilyen korai időszakban a gazdák még nem számítottak (számítottunk) erre a betegségre, ezért a megelőző védekezések is elmaradtak, így a fertőzés nagyon gyorsan tudott terjedni az állományokban. Ukrajnában még nagyon sok hatékony permetszer beszerezhető, amelyeknek a hatóanyagát az Európai Unióban, így Magyarországon is kivonták a forgalomból. Ennek ellenére több termelő is arról panaszkodott, hogy a permetezések nem az elvárt hatékonysággal bírtak. Ebben a cikkünkben újra átvesszük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek betartása elengedhetetlen a hatékony növényvédelem szempontjából.
Tovább
Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerves anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására.
Tovább