– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Ahogy hűvösebbre, szelesebbre fordul az időjárás, néhány nappal később szinte folyamatosan telefonálnak az uborkatermesztő gazdák, hogy elkezdett „taknyosodni” a kis uborkák csúcsa, és mivel permetezzenek ellene. Ilyenkor kénytelenek vagyunk elmagyarázni a tünet kialakulásának okát, folyamatát, veszélyeit, ugyanis a védekezés sikerességéhez fontos, hogy a gazdák megértsék a kiváltó okokat, s azokat szüntessék meg.
Tovább
Az Ukrajnában dúló háború ellenére mind több kárpátaljai magyar család lát fantáziát a zöldséghajtatásban, ezen belül is a paradicsom hajtatásában. Ennek egyik oka, hogy a monokultúrás termesztést nehezen tűrő uborkával szemben sokkal könnyebben termeszthető, másrészt az intenzív szabadföldi lugasos paradicsom visszaszorulása miatt a nyári időszakban is viszonylag jól eladható a minőségi hajtatott paradicsom.
Tovább
A bizonytalan háborús helyzet ellenére több száz, több ezer kárpátaljai magyar család döntött úgy, hogy nem adják fel a reményt, s belevágnak az új hajtatási szezonba. A hajtatott
uborkát fenyegető megannyi veszély ellenére továbbra is ez az egyik legmegbízhatóbb, legstabilabb jövedelmet nyújtó növény. Annak ellenére, hogy már több évtizedes hagyománya van Kárpátalján az uborka hajtatásának, még mindig nagyon gyakoriak a palántaneveléskor elkövetett hibák. Ezek a hibáink bizony kihatással lesznek az egész szezonra! Érdemes tehát újra átvenni a legfontosabb tudnivalókat.
Idén több olyan írás jelent meg a világhálón, amelyekből megtudhattuk, hogy Kárpátalján is jelen van a dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta). A Tuta absoluta immár több országban is a paradicsom legveszélyesebb kártevőjévé nőtte ki magát. Ezek után talán nem árt kicsit jobban megismerkednünk a kártevő életmódjával és kártételével, valamint – szükség esetén – a védekezés lehetőségeivel.
Tovább
Az őszi időszak egyik legveszélyesebb kórokozója a szürkepenész. Az időjárási viszonyok és a gazdák figyelmetlenségének kombinációja a fertőzés tömeges fellépéséhez vezethet, ami hatalmas terméskiesést jelent. Érdemes tehát komoly figyelmet fordítani erre a betegségre, pontosabban az ellene való védekezésre. Ugyanis a fertőzés csírái óhatatlanul is minden fóliasátorban jelen vannak.
Tovább
A szamóca telepítéséről szóló cikksorozatunkban írtunk már a talaj-előkészítés és a fajtaválasztás mellett a palánták előkészítéséről és az ültetési időpont megválasztásáról is. Alábbi írásunkban a helyes ültetéssel, valamint az ültetés utáni teendőkkel foglalkozunk.
Tovább
Az őszi időszak nagyon kedvez a paradicsom talán legveszélyesebb betegségének, a paradicsomvész feltűnéséhez és elterjedéséhez. Sajnos a közhiedelemmel ellentétben a betegség kialakulásához nem feltétlenül szükséges az esős időjárás. Példa erre annak a sárosoroszi gazdának az esete, akinél már augusztus végén felütötte a fejét ez a veszélyes fertőzés, holott a „Nagykönyv” szerint a forró, száraz időjárás idején nem kellett volna megjelennie. Ezért érdemes idejében elkezdeni a megelőző védekezést ez ellen a veszélyes kórokozó ellen.
Tovább
A szamóca telepítése során számos teendője van a gazdának a későbbi sikeres termesztés érdekében. Ide sorolandó – a talaj-előkészítés után – a megfelelő termesztéstechnológia megválasztása, a fajtaválasztás, valamint a palánták előkészítése, helyes ültetése.
Tovább
Az idei évben az uborkahajtatással foglakozó gazdákat alaposan meglepte a rendkívül korán, már május első hetében támadó peronoszpóra. A megelőző védekezés hiánya miatt futótűzként söpört végig az állományokon a fertőzés, jelentős károkat okozva. A lombozat helyreállítása heteket vett igénybe, már ha a gazda nem döntött úgy, hogy nem küszködik tovább az állomány megújításával, hanem előre hozza a másodvetést. Aztán a peronoszpóra újból „megtréfálta” az uborkatermelőket. A két hőhullám közötti erős éjszakai lehűlésekkel járó hűvösebb időszak nem csak a szabadföldi kordonos uborkát gyengítette le, hanem az éppen intenzív növekedési fázisban lévő másodvetésű uborkaállományokban ismét felütötte a fejét a peronoszpóra. Ráadásul nagyon sok gazdánál a tavaszi időszakban jól működő szerkombinációk hatástalanok lettek a peronoszpóra ellen.
Tovább
Az elmúlt éveket nézve évről évre egyre nagyobb területen termesztenek szamócát vidékünkön. Korábban főként a tiszántúli falvakban foglalkoztak vele, napjainkban viszont már igen sok, eddig egyéb kultúrát termesztő gazda kertjében is találkozhatunk ezzel a gyümölccsel. Alábbi írásunkban a szamóca telepítésének részleteiről olvashatnak.
Tovább