Hogyan tovább, kárpátaljai szántóföldi növénytermesztés?

Hogyan tovább, kárpátaljai szántóföldi növénytermesztés?

Az elmúlt évek eseményei nagy megpróbáltatás elé állítják nem csak a kárpátaljai, de az európai szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák legtöbbjét. De nyugodtan állíthatjuk, hogy Európán belül a kárpátaljai gazdák vannak a legnehezebb helyzetben. Ha csak az elmúlt 2-3 évet vesszük alapul és áttekintjük, hogy milyen nehézségekkel is kellet szembe nézniük a Kárpátalján gazdálkodók azon rétegének, akik a „megszokott” szántóföldi kultúrák termesztésével keresik a mindennapi betevőjüket, akkor rá kellett jönnünk, hogy súlyos a helyzet! Ezen nehézségek láncolata önmagában, egyesével is komoly kihívást tud jelenteni egy működő családi vállalkozás számára, nemhogy még egymást követően.

Tovább

Palántanevelés (1.): a palántaföld kiválasztása, tápanyagellátása, öntözése

Palántanevelés (1.): a palántaföld kiválasztása, tápanyagellátása, öntözése

Előző cikkünkben tisztáztuk, hogy a korszerű agráriumban most divatos trend, a „precíz gazdálkodás” nem is olyan bonyolult dolog. Egyszerűen arról van szó, hogy a termelő igyekszik maximálisan biztosítani a növények számára az optimális termesztési feltételeket. Megbeszéltük, hogy ehhez szükség van egyrészt arra, hogy pontosan ismerjük a növények igényeit az adott pillanatban, másrészt rendelkezzünk azokkal a technikai eszközökkel, berendezésekkel, amelyekkel ezeket az optimális feltételeket biztosítani tudjuk. A zöldséghajtatás tipikusan egy olyan ágazat, ahol ez a szemlélet már régen megvan, csak nem úgy hívtuk. 

Tovább

Biológiai almasavbontás

Biológiai almasavbontás

A bakteriális vagy biológiai almasav bontás azóta ismert, amióta bort készítenek. Biológiai alapjait azonban csak mintegy 150 évvel ezelőtt fedezték fel, de magát a folyamatot sok esetben tapasztalták. „Ha az újbor kivirágzik a régi forr” – fogalmaz egy régi mondás. A jelenséget régebben hibának tekintették, de az utóbbi években egyre elterjedtebb a folyamat használata, mint a bor harmonizálását és eltarthatóságát növelő folyamat. A szakmában jól ismertek a folyamat előnyei és kockázatai is.

Tovább

Az izolált bakhátak fertőtlenítése formalinnal

Az izolált bakhátak fertőtlenítése formalinnal

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos, ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartamát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos fertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Tovább

Készüljünk fel rá idejében! – A magas talajvíz elleni védekezésről

Készüljünk fel rá idejében! – A magas talajvíz elleni védekezésről

A globális felmelegedés miatt Európában, így vidékünkön is, az átlagos talajvízszint inkább folyamatosan csökken. Azonban, időről időre jön egy viszonylag hosszabb, intenzívebb csapadékos időszak, amikor a belvíz okoz súlyos gondot. Ezek a belvízveszélyes időszakok általában késő ősztől kora tavaszig jelentkeznek, így a szabadföldi növénytermesztésben ritkán okoz gondot, viszont a fóliasátras zöldséghajtatásban annál súlyosabb károkat okozhat. Ezt a veszélyt fokozza az is, hogy míg az első fóliasátrakat a kert dombosabb részére tettük, addig a későbbi terjeszkedés folyamán a laposabb, belvízveszélyesebb részek is sorra kerültek.

Tovább

Pinceműveletek

Pinceműveletek

Kárpátalján a szüret a végéhez közelít. A késő őszi időjárás kedvezett a szőlészeknek, akik nem siettek a szürettel, megtalálhatták a számításukat és igen szép szőlőt takaríthattak be. Már csak néhány késői fajta maradt a tőkéken. A most kezdődő késő őszi, rosszabb, esősebb időjárás alkalmat ad a gazdáknak az úgynevezett „pince műveletek” elvégzésére.

Tovább