– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A mentafajokat több mint kétezer éve használja az emberiség. A borsmentát viszont csak 250 éve. Mégis napjainkban e fajnak van a legnagyobb gazdasági és gyógyászati jelentősége. Felhasználása rendkívül széleskörű. Nagy mennyiségben használja a korszerű gyógyászat, az élelmiszeripar, valamint a kozmetikai ipar egyaránt. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a csodás növényt.
Tovább
A Kerti Hortenzia (Hydrangea macrophylla) egy látványos, valamelyest régies hangulatú nagytermetű dísznövény, amely nagy, labdaszerű virággömbjeivel vagy tányér alakú, ernyőszerű virágzatával ámulatba ejti az embert. Népszerűségét nagy fajtagazdagságának köszönheti, hiszen a hortenzia egy nagyon változatos megjelenésű dísznövény. Ebben a cikkünkben bemutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat a hortenzia gondozása kapcsán.
Tovább
Méltatlanul kevéssé ismert nemzetség a rózsafélék családjába tartozó gyöngycserje, melynek mindössze néhány faja ismert, Kínában, illetve Közép-Ázsiában. A dúsvirágú gyöngycserje (Exochorda x macrantha) az egyik leggyakoribb gyöngycserje hibrid, mely kb. 2-2,5 méteres maximális magasságot érhet el. Díszítőértékét a kissé íves hajtásokon pompázó, hófehér virágai adják. Rendkívül mutatós, lombhullató cserje. Gondozása egyszerű, nem igényel különösebb odafigyelést. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a csodás növényt.
TovábbA talaj a Földkéreg legfelső szilárd, termékeny rétege, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, amely azt jelenti, hogy kellő időben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyagokkal, ezáltal lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. Emellett a talaj a természeti környezetünk alapja, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. Hogy megértsük felépülését és a témánk lényegét, meg kell értenünk, hogy miképpen alakultak ki, hogyan alakul az összetételük és mit jelentenek az összetételek.
TovábbAz elmúlt évtizedekben és ahogy halad az idő egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos talajművelési módszerek nem fenntarthatóak hosszú távon. A talaj termőképességének csökkenése, a talajerózió és a környezetszennyezés egyre nagyobb kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. Ennek következtében egyre többen kezdenek érdeklődni a regeneratív mezőgazdaság iránt.
Tovább
Az intenzív mezőgazdaság magas termelékenységű és hatékonyságú mezőgazdasági gyakorlatokat jelent, amelyek a lehető legnagyobb mennyiségű élelmiszertermelésre fókuszálnak adott területen. Jellemző rá a nagy, több esetben túlzott mennyiségű műtrágya és vegyszerek használata, illetve az, hogy monokultúrákra épül. Bár jelenleg növel és megfelelően fenntartja az élelmiszerellátást, hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket is felvet, mint például a talajkimerülés és a környezetszennyezés.
A területfelhasználás szerkezete – Magyarország területének 57%-a mezőgazdasági terület, amely összesen 5,337,200 ha. Ebből 4.323 ezer ha szántóföld, amely az ország teljes területére kivetítve 46,5%. A szántóknál mindenképpen kedvezőbb diverzitású gyepterületek az ország területének 8%-ra zsugorodtak, az erdővel borított felszín viszont növekszik, és meghaladta a 20%-os részesedést. Ennek a területnek alig több mint a felén találhatunk természetesre emlékezteti, honos fafajokból álló 7 erdőtársulásokat. Az ország területének több, mint 20% élvez valamilyen szintű védettséget, legalább Natura 2000-es terület. A természetes vegetációs örökség ennek ellenére – szigorú számítások szerint – mindössze az ország területének 2-3%-át teszik ki csupán.
TovábbA környezet változásai egyértelmű jelzéseket küldenek arról, hogy az emberiség meghaladta a bolygó eltartó-képességét és rugalmasságát. Ha a talaj tízszer gyorsabban pusztul, mint megújul, ha a fajok ezerszer gyorsabban halnak ki, mint a természetes evolúciós ütem, akkor ez elég világos jelzés a küszöb átlépésére. A környezetben létrehozott változások alkalmazkodási kényszert szülnek minden élő rendszer és élőlény – az ember sem kivétel – számára.
Tovább
A talaj élő rendszer, olyan szuperorganizmus, amelynek működését az emberi testhez hasonlóan számos szerv, azaz élő szervezetek együttműködése határoz meg. Az intenzív művelés és a mezőgazdasági kemikáliák használata szétzilálja ezt az egészséges kooperációt, aminek a negatív hatásait a talajaink romlásával fizetjük meg. A mezőgazdálkodás mai általánossá vált formája a monokultúrás növénytermesztés és a zárt, tömeges állattartás. A valaha létezett legkártékonyabb módszer. Az emberek egyre világosabban látják, hogy az ipari mezőgazdasági módszerek jelentős károkat okoznak a talajnak.
Tovább