A palántanevelőnk nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis csírázáskor éjjel-nappal biztosítanunk kell a 25 0C feletti hőmérsékletet, akár 15-20 fokos fagyban is! Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 20 0C alá, míg éjszaka tartani kell a 16 0C-ot. A lombleveles kortól viszont újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 22 0C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtő berendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.
A legegyszerűbb a legnagyszerűbb?
A legelterjedtebb fűtőeszköz a palántanevelő létesítményekben még mindig a „fűrészporos kályha”. Valójában többnyire nem fűrészporral üzemelnek, hanem tűzifát égetnek el benne. Egyetlen előnye az olcsósága és az egyszerűsége, de nagyon nehéz vele a pontos hőmérséklet-szabályozás. És itt nemcsak a hőmérséklet-ingadozásra gondolok, hanem az egyenetlen hőmérséklet-eloszlásra a palántanevelőben: a „fűrészporos kályha” környékén túl meleg lesz, míg széleken megfáznak a növények. Ezen a gazdák úgy próbáltak segíteni, hogy ventillátoros kazánokra cserélték le, vagy alakították át ezeket vas hordókat. Így ugyan egyenletesebb lett a hőmérséklet a palántanevelőn belül, de továbbra is nagyon nehéz a kellő hőmérséklet precíz beállítása. Ahhoz vagy ki kell költöznünk a palántanevelőbe, vagy megpróbáljuk automatizálni a hőmérséklet szabályozását.
A kettőzött rendszer
A megoldás lényege az, hogy az alapnak számító ventilátoros kazán mellé a palántanevelőben beépítünk egy elektromos hőlégbefúvót is. Ezt egy hőrelé (szobai termosztát) kapcsolja be vagy ki, szükség szerint. Éjjel vagy a nagyon hideg (és borús) nappalokon az alapfűtést a ventillátoros kazán biztosítja, az elektromos hőlégbefúvó csak amolyan biztonsági szerepet tölt be. Csak akkor kapcsol be, ha a hőmérséklet a beállított minimális hőmérséklet alá csökkenne, tehát megvédi a palántáinkat a megfázástól. Enyhe, napos időben viszont nincs értelme beindítani a fafűtéses ventillátoros kazánt. Ilyenkor az elektromos hőlégbefúvó marad csak működésben, miközben a hőrelét az optimális hőmérsékletre állítjuk be. Ez a technikai megoldás nem kerül túl sokba, miközben lehetővé teszi a viszonylag precíz hőmérséklet-szabályozást. Nem kevésbé mellékes az sem, hogy igen nagy biztonságérzetet is ad, hisz a fáradt gazda elszunyókálása esetén sem fagynak meg a palánták, még ha egy kicsit borsosabb is lesz a villanyszámla. Természetesen ezt csak a viszonylag kicsi palántanevelők esetében tudjuk alkalmazni, hiszen korlátozott a háztartási hálózatra kapcsolható elektromos fűtőberendezés teljesítménye. Beszerelése előtt mindenképpen konzultáljunk egy szakképzett villanyszerelővel!
A fejlődési irány
Nagyobb alapterületű palántanevelők esetén már mindenképpen érdemes egy melegvizes fűtési rendszert kiépíteni. A kazánhoz a fűtőcsöveket ajánlatos egy puffer tartály közbeiktatásával bekötni, így biztosítható a precíz hőszabályozás. A keverőszivattyút egy hőrelé kapcsolja ki-be, miközben a kazánban folyamatosan mehet az optimális (tehát jó hatásfokú) égési folyamat, nem kell mesterségesen lefojtani a tüzet benn. A puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy legalább 8 órán át tudja biztosítani a palántanevelő hőigényét. Így az éjszaka folyamán nem kell folyamatosan kijárnunk, hogy fát tegyünk a tűzre.
A fűtőcsöveket ne a földre tegyük, mert így rengeteg hő menne veszendőbe, hanem a palántanevelő asztalok alatt felfüggesztve. Így sokkal könnyebben és gyorsabban tud a fűtési rendszerünk reagálni a hőmérséklet változására, különösen a napos-borús időjárási váltakozáskor.
Azonban ügyeljünk arra, hogy a fűtőcsövek megfelelő távolságra legyenek az asztal lapjától, mert különben egyenetlen lesz a hőmérséklet eloszlása. Az alapszabály az, hogy fűtőcsöveknek legalább olyan távolságra kell lenni az asztal lapjától, mint a két szomszédos fűtőcső közötti távolság.
Biztonsági szempontból ezt a rendszert is érdemes kiegészíteni a fent leírt elektromos hőlégbefúvókkal, ami egy esetleges üzemzavar esetén megmentheti a palántáinkat.
Az okos hőmérőkről
Az esetleges üzemzavarokkal kapcsolatban érdemes megemlítenem a különböző „okos” eszközök használatát. Ezek a kütyük már nagyon olcsón beszerezhetőek, és a fiatalabb nemzedéknek a beüzemelésük sem okoz gondot. Alig drágábbak, mint egy hagyományos szobai termosztát, miközben tényleg nagyon sok mindent tudnak. Például a Sonoff TH Elite jelzésű kis készülék nem csak programozható időkapcsolóként, de hő- és pára-szabályozó automatikaként is üzemelhet.
A nagyméretű kijelzőjén közvetlenül is leolvashatjuk az aktuális hőmérsékletet, páratartalmat, de az interneten keresztül kapcsolatban van a telefonunkkal. A mobilunk segítségével nem csak folyamatosan nyomon követhetjük a palántanevelőben lévő hőmérsékletet és páratartalmat, hanem a világ bármely pontjáról szabályozni is tudjuk azt.
A korábbi, egyszerűbb típusaival (például a Sonoff th16) ellentétben nemcsak az aktuális értékeket tudjuk leolvasni, hanem folyamatosan rögzíti is azokat. A könnyen értelmezhető grafikonok formájában nemcsak azt nézhetjük meg, hogyan alakult az elmúlt 24 óra hőmérséklete, hanem akár az elmúlt 6 hónapra visszamenőleg bármelyik időpontban is. Nagyon látványos, hogy amikor hosszabb időszakra nézünk vissza, akkor az egymás alatt futó két grafikon azt mutatja, hogyan alakultak a napi minimum és maximum értékek. Így, ha valamilyen problémát észlelünk, aminek a kialakulásában a szélsőséges hőmérséklet vagy páratartalom is szerepet játszhatott, akkor könnyen leellenőrizhetjük, hogy történt-e olyan.
Vannak egyszerűbb és olcsóbb kivitelezésű kütyük is, amelyek „csak” okos hőmérőként és páratartalom-mérőként üzemelnek. A mért értékek leolvasása itt is történhet helyben, a műszer saját kijelzőjéről, vagy pedig a mobil telefonunk képernyőjén. Közvetlenül hőreléként nem szolgál ugyan, viszont a WIFI kapcsolaton keresztül szinte számtalan okos kapcsoló működését tudja vezérelni külön-külön, a beállított hőmérsékleti vagy páratartalmi értékeknek megfelelően. Például vezérelheti a fűtést, szellőztetést, riasztást tud küldeni a telefonunkra a túl magas vagy alacsony értékek esetén. Ráadásul a mért értékeket folyamatosan rögzítik, és a mobil telefonunk segítségével visszanézhetjük, hogyan alakult a hőmérséklet és a páratartalom értéke az elmúlt órákban, napokban. További nagy előnye ezeknek az egyszerű kis okos hőmérőknek, hogy nincs szükségük 220 V-os áramra, elemről működnek.
Gál I.,
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány megbízásából
Forrás: karpatinfo.net