Jelentős áreséssel indult az idei paradicsomszezon. A pravoszláv pünkösd előtt a komjáti és csingavai paradicsomtermelők többsége mesterségesen beérlelte a termést, s ez vezetett a jelentős túlkínálathoz és áreséshez. A hibátlan, szép termést azonban mindig el lehet adni, s elfogadható árat is ki lehet alkudni. A szépséghibás bogyókért azonban sokszor csak fél árat kínálnak a felvásárlók, ami jelentős bevételkiesést jelenthet a gazdáknak. Ebben a cikkünkben megpróbáljuk ezeket a minőségrontó tüneteknek a megelőzésére felhívni a figyelmet.
Aranysárga pontok
Az utóbbi időben igen súlyos károkat okoz a paradicsom levélatka. Ezek az apró kártevők a közvetlen kártételen túl, amikor is a szívogatásukkal károsítják a lombozatot, igen jelentős kozmetikai kárt is tudnak okozni a termésen. Ugyanis, ahol megszúrták a termést, ott valamiért nem pirul be a paradicsom, hanem egy apró aranysárga pont marad a helyén. Néha ezek az aranysárga pontok szinte összeolvadnak, s a paradicsom úgy néz ki, mintha aranyporral szórták volna be. Ezeket a pettyeket eltüntetni már nem tudjuk, az atkák rendszeres irtásával a későbbi termést védhetjük meg.
A paradicsom zöldtalpassága
Mind a hajtatott, mind pedig a szabadföldi paradicsomon jelentkezik. A tünetre jellemző, hogy a bogyó kocsány körüli része zöld marad, nem pirosodik be, húsa pedig kemény lesz. A zöldtalpasságra hajlamosság fajtatulajdonság, amit a környezeti tényezőkkel tudunk szabályozni. Ha túl sok a nitrogén, s emellett kevés a kálium és a foszfor, akkor a zöldtalpasság nagyobb mérvű. A magas nappali hőmérséklet is növeli a zöldtalpasság mértékét. A zöldtalpasság megelőzésére az érés alatt kálium-domináns tápoldatot (N: K= 1: 2) kell biztosítanunk, valamint a szellőztetéssel, árnyékolással megelőzhetjük a túl magas hőmérsékletet.
A paradicsom sárgatalpassága
A tünetekre jellemző, hogy a bogyó kocsány körüli része sárga, kemény rágós marad. Oka a nagy és hosszan tartó hőmérsékletingadozás. Megelőzni szintén szellőztetéssel, árnyékolással, éjszakai fűtéssel tudjuk.
A paradicsom üregessége
A bogyó belső szövete laza, üreges. Oka a hosszan tartó alacsony hőmérséklet a bogyófejlődés időszakában. Megelőzni csak fűtéssel tudjuk, valamint az erre a tünetre nem hajlamos fajták termesztésével.
A paradicsom vizenyőssége
Csak hajtatott paradicsomon fordul elő. A bogyón a tünetek a 70%-os érettség állapotában, szedéskor alig vehetők észre. Később azonban, amikor a bogyók a szállítás ideje alatt utóérnek, akkor azok részben vagy teljesen megpuhulnak. Ha a bogyó héját lehúzzuk, akkor szembetűnő, hogy a bogyóhús edénynyaláb-hálózata barna színű, és a bogyóhúsban repedések vannak. A betegség egyik fő oka a kálium hiánya. A növény által felvett kálium 80%-át a bogyó tartalmazza. A kálium kedvezően hat a bogyó eltarthatóságára. Megelőzni csak helyes tápanyagellátással tudjuk. Az érésig 1:1 – N:K arányt kell emelnünk 1:2-re, a kálium javára.
A paradicsombogyó felrepedése
Ha az érés időszakában szabad földön a hosszan tartó szárasságot esős időszak váltja fel, a fóliasátorban pedig rendszertelenül öntözünk, akkor a bogyók felrepednek. A tünetekre jellemző, hogy az érésben lévő bogyó kocsány felőli részén kör alakú, vagy sugarasan szétfutó repedések jelentkeznek. A bogyórepedésre való hajlam fajtatulajdonság, amit az öntözés-vízellátás befolyásol. A rendszeres (csepegtetőcsöves) öntözéssel, valamint a ritkább, slangos öntözésnél a félérett bogyók leszedésével az öntözés előtt a bogyók repedése megelőzhető.
A paradicsombogyó csúcsfekélyesedése
Mind a hajtatott, mind a szabadföldi paradicsomon jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a bogyón a bibeponttól kiinduló kör vagy ovális alakban terjedő, enyhén bemélyedő, sötétbarna folt mutatkozik. A betegség oka a kalciumhiány. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a nagy mennyiségű alaptrágyák (nitrogén, foszfor, kálium) okozta magas EC a talajban egyébként meglévő kalcium felvételét megakadályozzák. Ezt eredményezi továbbá a növény vízháztartásában fellépő zavar is. Akkor tapasztalható nagyobb mérvű csúcsrothadás, ha huzamosan vízzel ellátott és optimális hőmérsékleten fejlődött növények a virágzás időszakában a léghőmérséklet ugrásszerűen megemelkedik.
A csúcsfekélyesedés megelőzésének leghatékonyabb eszköze a rendszeres öntözés. Ezen kívül kerülni kell a hirtelen, nagy adagú ammónia és kálium tartalmú trágyák kijuttatását. A minimális alaptrágyázáson felül inkább a rendszeres, napi tápoldatozással biztosítsuk a paradicsom tápanyagigényét.
Eltorzult, kötődéskor felrepedt termések
A hormonhatású vegyszerek helytelen használatának egyik eredménye a fenti tünetek. A leggyakrabban a kötőszer okozza ezeket a problémákat, amitől a termés csúcsán csúnya forradás, vagy az oldalán mély repedés keletkezik. Az újabban gombamód elszaporodott termésnövelő csodaszerek kipermetezése is mind gyakoribb kiváltó ok. Az általuk kiváltott hirtelen sejtosztódás az éppen kötődő terméskezdeményeken, bogyók felületén okoz kis dudorokat, ami övszerűen körbefut a termésen.
Szintén egy, az ukrán falvak nagyon elterjedt hormontartalmú kötőszer használata miatt jelentek meg az utóbbi években a „csecses paradicsomok” a piacokon.
A tripszek kártétele a paradicsom termésén
A tripszek szívogatása nyomán a paradicsombogyó felületén hálózatos hegesedés alakul ki, melyek a kocsány környékén a leggyakoribbak. Ezáltal a termés szinte eladhatatlanná válik, vagy igencsak veszít a piaci értékéből. Mivel a tripsz a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) közvetítője, így a termésen a vírusos tünetek is megjelenhetnek. A vírusfertőzés következtében a paradicsom ízetlenné válik.
A fent említett tüneteken kívül még számos más minőségrontó tünetek is megjelenhetnek a paradicsom termésén. Ilyenek például az alternária, a botritisz, a fitoftóra, valamint a baktériumos és vírusos fertőzések tünetei. Ezekkel azonban a későbbi növényvédelmi cikkeinkben fogunk foglalkozni.
Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net