Kovászos uborka
A nyári időszakban, amikor már minden kiskertben megterem az uborka, olyankor nagyanyáink receptje alapján elkészíthetjük a kovászos uborkát. Egészségesebb az ecetes változatnál, mivel az erjedésnek köszönhetően megtalálhatóak benne fontos emésztést segítő hasznos baktériumok, amelyek a gyomor és a bélflóra egészséges működésére jótékony hatással vannak.
Ótott tej
Szilveszterkor előfordul, hogy többen néznek a pohár fenekére, ezért az újév első napján az alábbi ételt ajánljuk, mely garantáltan helyreállítja a gyomrunkat.
Karácsonyi menü: Kőttes kalács
A kőttes kalács elkészítése komoly figyelmet igényel, ezért is sok háziasszony fél az elkészítésétől. A tökéletes kőttes kalácsnak megvan a maga trükkje és szabálya, amit ha betartunk igazi házi lágy foszlós kalácsot készíthetünk.
Karácsonyi menü: Tormás-darás és gombódás káposzta
Az ünnepi asztalról nem hiányozhat a tormás-darás és gombódás káposzta, amiből egy jókora adagot meg lehet főzni, és akár több napon keresztül is eláll.
Karácsonyi menü: Házi tyúkhúsleves csigatésztával
Szeretnénk bemutatni egy hagyományos három fogásos karácsonyi menüsort, amiből ötleteket meríthetnek azok a háziasszonyok, akik még nem találták ki, hogy mit tegyenek az ünnepi asztalra.
Sztrapacska vagy Trap
A sztrapacska vagy, ahogy Nagydobronyban nevezik „Trap” kétféleképpen készíthető el zsíroson szalonnával és túrós - tejfölös módon. A sztrapacska voltaképpen krumplis nokedli, ami könnyen elkészíthető és nagyon laktató étel.
Gyümölcsleves és szilvás lé
Az ősz beköszöntével a környező településeken aszalt gyümölcsből vagy kompótból készítik a gyümölcslevest. Nagydobronyban kétféle gyümölcslevest is készítenek: aszalt almából és szilvából, melyet „szilvás lé”-nek neveznek. Ez az étel nemcsak könnyen elkészíthető, de vitamin- és ásványi anyagokban gazdag.
Lapcsánka (Lapcsi)
A lapcsánka egy könnyen és gyorsan elkészíthető étel, melynek készítéséhez csak néhány alapanyag kell. Egyes helyeken tócsni, kremzli néven ismert, Nagydobronyban lapcsinak nevezik. Tálaláskor meglehet bolondítani egy kis fokhagymás tejföllel, de nélküle is isteni finom.
Káposztás paszuly nagydobronyi módra
Nagydobronyban is, mint ahogy minden kárpátaljai családnál a káposztás paszulyt füstölt hússal és savanyú káposztával készítik. Azonban a nyári szezonban a füstölt húst és a savanyú káposztát felváltja az édes káposzta és a csontos hús, merthogy „abból kell gazdálkodnunk, amink van”.
Kaszáslé
Dédnagymamám készítette ezt az ételt a húsvéti sonkamaradékból. Az elődeim a sonkalét és a maradék sonkát nem hajították ki, hanem felhasználták, hogy semmi ne vészen kárba és nagyon jól esett a húsvéti zsíros ételek után egy kis habart étel.
Szilvásgombóc pucukával
Ezt az ételt még dédnagymamám tanította a nagymamámnak, aki továbbadta az édesanyámnak. Édesanyám mikor férjhez ment ezt az ételt hozta magával, ugyanis ezt az eledelt a férjes háznál nem nagyon ismerték. Szokták szilvalekvárral is megtölteni, de a legfinomabb, amikor friss szilvadarabok kerülnek a gombóc közepébe. A gombóc mellé édesanyám nudlit sodort, amit nálunk „pucukának” neveznek és pirított prézlivel tálalják.
Regélő ízek, magyar ízek – Régi eledelek
Tiszaágtelek kis falu Kárpátalja Ungvári járásában. Mintegy 700 lelket számlál. Első korabeli írásos említése 1270-ben kelt határleírásban található. Nemzetiségi összetételét tekintve az 1950-es évekig teljesen magyar. Az 50 -es években a szomszédos településről cigány lakosságot telepítettek be. Jelenleg: 70 % - a magyar, 2 %-a ukrán, 28 %-a cigány. Dolgozatom megírásával a falunkban fennmaradt régi ételeket és azok elkészítési módját szeretném bemutatni. Ezen ételeket már csak a nagymamák és a dédmamák képesek az asztalra varázsolni. Éppen ezért kértem meg nagymamámat, hogy meséljen nekem a falunkban elterjedt, számára még ismert ételekről és hozzájuk fűződő hagyományokról.
Tönkrement
Még a nagyanyáink idejében készült ez a fajta sütemény, aminek a neve azért lett „tönkrement”, mert készítés közben nem úgy sikeredet a tésztája, ahogy kellett volna és a gazdasszony már nem tudott vele mit csinálni, ezért úgy rakta bele a tésztát a tepsibe, ahogy volt. Végül olyan jól sikerült a sütemény, hogy eztán mindig így sütötte meg. A régi időkben az asszonyok nem a tetejére tették a lekvárt, hanem kettévágták a tésztát és a közepét kenték meg szilvalekvárral.
Sárgatúró
Kárpátalján a Görög Katolikus hagyomány szerint Húsvétkor, a 40 napos böjt után, a szentelő kosárban a sonka, a pászka (kalács) és a bor mellett fontos szerepet töltött be a sárgatúró. A későbbiek folyamán ennek az ételnek az elkészítését a Római Katolikusok is átvették, és napjainkig készítik. Mivel ennek az ételnek a két fő összetevője a tej és a tojás, ezért a szentelő kosárba belekerülve ez az étel a hosszú böjtöt követően az életet, az újrakezdést jelképezi.
Derelye, ahogy mi szeretjük!
Ahogy a szólás is tartja a derelye – a magyar ember ereje. Sokféleképpen készülhet szilvalekvárosan vagy túróval töltve. Kárpátalja délnyugati részén aranysárga prézlibe forgatva vagy “pucéran” egy kis pirított, darált dióval és tepertővel. Nagydobronyban zsíros tepertővel készítik, és minden derelyéhez jár egy tepertő, de pirított grízbe forgatva vagy palacsintasütőben átpirítva is fenséges, a lehetőségeknek csak az ember ízlése szab határt.
Csipkeli tört paszullyal
Ez egy olyan étel amelyhez, ha hozzáfogunk, akkor egyszerre készíthetünk egy levest és egy másodikat is. Az étel legfontosabb alapanya a paszuly és akkor igazi a csipkeli leves, ha van benne házilag készített gombóda.
Aprókáposzta
Az aprókáposztát akkor szokták elkészíteni, amikor a savanyú káposzta már nincsen és az új káposzta még nincsen. Ezt a remekbe szabott ételkölteményt nagyon könnyű elkészíteni és nem vesz sok időt igénybe.
Tepertős pogácsa
A nagyanyáink által készített egyik legrégibb és legnépszerűbb finomság: a pogácsa. Minden házban másképpen készítik el, különböző ízesítésben. Azonban a nagydobronyi lakosság szerint az igazi leveles tepertős pogácsa titka a tészta hajtogatásában rejlik.
Leveles (hatvan) kifli
Ennek a leveles kiflinek a receptje nagyanyáinkról maradt ránk. Ezt a süteményt leggyakrabban lakodalmak és egyéb ünnepnapok alkalmából készítették. Különböző tájegységeken más és más néven ismert. Nevezik még hatvan kiflinek is, mivel 1 adag tésztából hatvan darab kifli készíthető el.
Ecetes lé
Még mai napig is szokás Nagydobronyban ecetes lét készíteni disznótor után, amit gyakran megfőznek az ott élő emberek, mert könnyű ételnek számít a zsíros ételek után. Az étel elkészítéséhez szükség van a disznó szívére és nyelvére. Amitől különleges a nagydobronyi ecetes lé, hogy a dédnagymamától eltanult habarással készül és a levesbe rántottát is sütnek.
Vason sült haluska
Elődeink tudták, hogyan kell kézzel gyúrni a tésztát és alig várták, hogy az unokáiknak át tudják adni ezt a tudást. A vason sült haluskának is a legfőbb eleme a gyúrt tészta. Ami még nagyszerű benne, hogy amikor az embernek van ideje a tésztát előre elkészítheti, szárazon elteheti, és munkából hazajövet pedig pillanatok alatt van vacsora az asztalon.
Fekete torta
Nagyanyáink, dédnagymamáink által készített és örökölt hagyományos házi sütemény, amihez minimális hozzávalók szükségesek. A házi süteményről általában az ünnepnapok, a családi összejövetelek jutnak az eszünkbe, amikor is olyan házilag készített édességekben válogathatunk, melyek nem találhatók meg a cukrászdákban.
Cibere leves (Korpacibere) és Puliszkás pörkölt
A korpacibere, erjedéssel készült kellemesen savanykás lé, melyet Nagydobronyban cibere leves készítéséhez használnak. A nagydobronyi lakosság elődeinek eledele, amit mai napig rendre nagy odaadással készítenek el. Egy tartalmas leves mellé pedig kitűnő második fogás lehet a puliszkás pörkölt.
Köménymagos (rongyos) leves
Nagyanyáink ezt a rövid időn belül elkészíthető levest a köménymag tejserkentő hatása miatt, sokszor főzték kismamáknak, ezért a köznyelvben vidékünkön másnéven, még „szoptatós levesnek” is hívták.
Káposztás paszuly
Kárpátalján minden család kicsit másképpen készíti, de úgy az igazi, mikor házi füstölt hússal és savanyú káposztával készül.
Savanyú káposztás poc
A pocot, vagy más néven „pucuhaluskát” Kárpátalja különböző vidékein más és más módon készítik. A tésztája szinte minden esetben megegyezik, de az azt követő eljárás során mégis teljesen más íz világot kaphatunk. Van olyan vidék, vagy település, ahol a poc tésztát pirított zsemlemorzsával és baracklekvárral kínálják, de akad olyan vidék is ahol tejföllel és füstölt kolbásszal készítik el. Beregsomban viszont, nagyszüleinktől a savanyú káposztás változata adódott át.
Savanyú leves
Általában a savanyú levest disznóvágás után szokták elkészíteni a hurkatöltéskor megmaradt belsőségekből (szív, nyelve vagy vese).