Az idei évben korán beköszöntött a tavasz. A februári hőmérséklet megközelítette a márciusi átlagot. Főként ennek köszönhetően a gyümölcsösökben és szőlőskertekben a vegetáció közel egy hónappal előrébb jár a régen megszokottól. A gyümölcsfák hamarosan virágba borulnak, néhány növény, mint a sárgabarack pedig már virágzik.
A szőlő esetében a rügyek már pattannak, nemsokára megjelennek a hajtáskezdemények.
Az enyhe télnek köszönhetően sem a gyümölcsösökben, sem a szőlőben nem tapasztalható fagykár a rügyekben, ennek azonban egy hátránya is van, a kártevők és kórokozók áttelelését sem zavarta a hideg. Idejében fel kell készülnünk tehát komolyabb fertőzési nyomásra is.
Nézzük először a szőlő növényvédelmét. Ahol tavaly több betegség is előfordult, nem volt megfelelő a növényvédelem, mindenképpen érdemes lemosó permetezést végezni. A lemosó permetezést metszés után érdemes elvégezni, közvetlenül a rügypattanás előtt. A fajták rügypattanása fajtánkként és termőterületenként változó. A lemosó permetezéshez általában valamilyen olajos, kén hatóanyagtartalmú szer ajánlott. A lemosó permetezőszer használatának köszönhetően a szőlő legfontosabb betegségével kezdjük meg a harcot, ami nem más, mint a lisztharmat. A szőlő lehullott levelein, fás részein, de a rügyein is lehet a téli áttelelő képlet a „kleisztotécium”, ezekből keletkeznek már korán tavasszal a szaporító képletek, micéliumok, amelyeket a szél is elterjeszt a szőlőben, és az elsődleges „primer” fertőzés már a fiatal leveleken megtelepszik. Ezt a fertőzést csökkenthetjük a lemosó permetezés segítségével. A lemosó permetezésnek ezen kívül rovarkártevők, pajzstetvek, levéltetvek tojásai, atkakártevők ellen is gyérítő hatása van. Helyesen elvégzett növényvédelmi munkák mellett nagyobb gazdaságokban ritkán használják, házi kertekben mégis erősen ajánlom.
A rügyfakadás után meginduló hajtások növényvédelme a következő feladatunk. A már említett lisztharmat okozza a legnagyobb gondot már ilyenkor is. A primer fertőzés megakadályozására 6-8 leveles állapotban használjunk elemi kénes permetezést, a kén mint kontakt szer kiválóan működik a lisztharmat ellen, emellett az atkákat is gyéríti. A korai időszakban gyakran okoz nagy riadalmat a szőlő gubacsatka megjelenése. A szőlő gubacsatka a fiatal levelek színén dudorokat képez, fonákán pedig fehér színű, pókhálószerű anyag jelenik meg a gubacsokban, sokan tévesztik a lisztharmat fertőzéssel és többször használnak ellene gombaölő permetszert, természetesen hatástalanul. A gubacsok a levél színén később piros színűvé válnak. A gubacsatka általában jelentős kárt nem tud okozni a szőlő termésében, egy-két gyérítő permetezés is elegendő ellene. Illetve a beteg levelek eltávolítása a tőkékről elegendő az anyagi kár kivédésére. A beteg levelek eltávolítása általában az első zöldmunkával a hajtások válogatásával egy menetben megvalósítható.
A lisztharmat mellett a szőlő második legjelentősebb károsítója a peronoszpóra volt, azonban ezt a nem túlságosan előkelő helyet a szőlő károsítóknál a fekete rothadás (Guignardia bidwellii) vette át mint a szőlőtőkék második számú ellensége. Európába importált szőlő szaporítóanyag szállítmányokkal került át 1885-ben. Elsőként Franciaország csapadékosabb, meleg délnyugati szőlőterületein fedezték fel a feketerothadás jelenlétét. Sajnos ez a betegség is bekerült a mi termesztő közegünkbe is. Kártétele igen jelentős évről évre. A szőlő minden részét, a levelet és a hajtást is, de a legsúlyosabb mértékben a fürtöt és a bogyókat támadja meg. A szőlő feketerothadása rendkívül agresszív – a fertőzéshez 20°C feletti hőmérséklet és nedves, párás körülmények az ideálisak –, akár 6 óra is elég ahhoz, hogy az egész ültetvény megfertőződjön, pár nap alatt pedig akár a teljes termés megsemmisülhet.
Sajnos ezt az állítást több gazda is tapasztalta már vidékünkön is. Általában a fürtzáródás időszakában, június vége környékén elegendő egy forró nyári napot megszakító könnyű zápor, vagy ne adj Isten egy kis mértékű jégeső, és ez a betegség 24 óra alatt elviszi a termés 50-80 %-át is. Ilyen mértékű kártételhez azonban a gazda hanyagsága is szükséges, amennyiben a betegség ellen nem védekeztünk megelőző jelleggel, és a kórokozó már jelen van a területen, akkor tud nagyon gyorsan szétterjedni és komoly kárt okozni. Tehát itt is a megelőzés a legfontosabb és a felkészültség. A növényvédelmi munkát a hajtások 6-8 leveles hosszánál kezdjük, ekkor elég az elemi kén használata, ezt követően időjárási viszonyoktól függően elegendő a következő permetezést közvetlenül virágzás előtt végeznünk, mikor a vadszőlő virágzik. Ennél a permetezésnél azonban mindenképpen ajánlott a kontakt hatóanyagot felszívódó széles hatású spektrumú szerrel kombinálni, amely védelmet nyújt a lisztharmat, feketerothadás, peronoszpóra gombákkal szemben is. Virágzás után a növényvédelmet az időjárás függvényében alakítjuk.
A gyümölcsösök növényvédelmében a lemosó permetezések elvégzése után most következő vegetációs időszakban elvégzendő művelet a virágzáskori növényvédelem. Ebben a vegetációs szakaszban több kórokozó is megfertőzheti a fáinkat. A csonthéjasok esetében a legveszélyesebb fertőző kórokozó ilyenkor a monília, a meggy és cseresznye esetében az antraknózis. De ilyenkor támad a barack tafrinája (levél zsöndör) is. A virágzás alatti hűvös csapadékos időjárás kedvező a gombás betegségek számára. A virágzás alatti permetezésnél ezen gombás betegségek ellen kell védekeznünk. A rovarölő permetezőszerek használata ebben az időszakban még nem indokolt, illetve a virágzás alatt kerüljük a réztartalmú szerek használatát, mivel könnyen perzselhetik a virágkezdeményeket.
Remélhetőleg a korai tavasz által kicsalt rügyekre nem jön egy hirtelen lehűlés, hiszen ebben az esetben szinte tehetetlenek a gazdák. Rövid időszakú, egy-két éjszakás gyenge fagypontközeli hőmérsékletet még átvészelhet a növény virágzata, de hosszan tartó, több napos lehűlés esetén a teljes termés odavész. Fagyvédelmi módszerek közül sajnos tökéletes nem létezik, használnak füstölést, permetezést és tápanyagpótlást egyaránt, de ilyen korai virágzás után egyik módszer esetében sem lehetünk biztosak a virágok teljes védelmében.
Varga István falugazdász,
a Pro Agricultura Carpatika megbízásából
Forrás: karpatinfo.net