A következő cikksorozatunkban olyan növényeket, és a termesztésükkel kapcsolatos információkat szeretnénk megosztani olvasóinkkal, amelyek gyógynövényként és/vagy fűszernövényként is kimagaslóan megállják a helyüket. Az egészséges életmód szempontjából fontosnak tartjuk, hogy egy falusi gazdaságban ezek a növények is helyet kapjanak a kertekben.
Mivel mással is kezdhetnénk ezt a cikksorozatot, mint az ázsiai népek által jól ismert, a „gyógyító gyümölcsök királynőjének” nevezett növénnyel, a homoktövissel, amelyet „csodaszerként” ősidők óta jól ismernek és használnak. Ezt a növényt azért is nevezhetik így, mert rendkívül gazdag belső tulajdonságokkal és kimagasló gyógyító hatásokkal rendelkezik. Érdemes felsorolni a homoktövis élettani szempontból legfontosabb összetevőit. Tartalmaz: A-, B1-, B2-, B6-, C-, D-, E-, K- vitaminokat, telítetlen zsírsavakat, omega3-at, omega6-ot, egyéb antioxidánsokat, flavonoidokat, kalciumot, magnéziumot, cinket, vasat, rezet, szelént, mangánt, káliumot és még nagyon sok hasznos gyógyító elemet. A legkimagaslóbb a C-vitamin tartalma, amely kb. tízszer több mint a citromé, ezért kiváló immunerősítő hatása van. Míg Ázsia több országában is gyógyszerként tartják számon, addig vidékünkön csak étrendkiegészítőként, vagy élelmiszerként van forgalomban.
A homoktövis leírása, alaktana
A homoktövis alapvetően egy vadon élő faj és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ez a növény az ezüstfavirágúak családjába tartozó, sarjadzó, sűrű bozótot alkotó tövises cserje (1,5–3 m) vagy 5–8 m-re megnövő lombhullató kis fa. Mélyre hatoló főgyökeret és a talaj felső rétegében elhelyezkedő, messzire nyúló oldalgyökeret fejleszt. Ágai sűrűn, ezüstösen csillogó, pikkelyszerű szőrökkel fedettek és tövisesek. A Szibériából származó nemesített altáji fajtákon a tövisek ritkán állnak vagy hiányoznak. Levelei szórt állásúak, melyeknek fonákai ezüstös csillagszőrösek. Kétlaki, szélmegporzású cserje. Virágait a másodéves vesszőkön hozza. A rügyek a hajtás csúcsán tömötten állnak. Virágai lombfakadás előtt, márciusban vagy április elején nyílnak. A termős virágok tömött fürtben vagy rövid füzérben állnak, amelyek főleg a vessző felső harmadán helyezkednek el. Három-öt éves kortól terem. Termése egymagvú álbogyó, gömbölyded vagy tojás alakú, melynek átmérője 6-8 mm. A nemesített altáji fajták bogyójának átmérője a 10-15 mm-t is eléri. Termése lédús, vékony héjú, a kocsány nehezen válik le a hajtásról, szedéskor sokszor a bogyó húsából szakad ki. Gyümölcse szeptember végétől kezd el érni és egész télen az ágakon marad, hacsak a madarak le nem csipegik. Az altáji fajták vidékünkön egy hónappal korábban, már augusztusban érnek. Magja sötétbarna színű, a nemesített fajták ezermagtömege 18-20 g.
A homoktövis legismertebb fajtái
Euróban a nagy C-vitamin és karotintartalmú német fajták (Leikora, Hergo stb.) az ismertek. Ezek késői, szeptemberi érésűek, erősen tövisesek és általában kis gyümölcsűek. A vidékünkön termesztett altáji fajták jellemzője, hogy korai (augusztusi) érésűek, tövis nélküliek, vagy kevés tövisűek, nagy gyümölcsűek, magas olaj-, karotin-, és C-vitamin- tartalmúak.
A Magyarországi Gyógynövény Kutató Intézet vizsgálatai során a legjobb típusokat kiemelve, a honosított altáji fajták közül az alábbi négy került állami elismerésre:
- Oranzsevaja – Bokra gyenge növekedésű. Bogyói kerekdedek, sötétnarancsszínűek, közepes nagyságúak (0,45-0,50 g/db). Termései a hajtásokon sűrűn állnak, közepesen jól szedhető. Savanyú ízű, magas C-vitamin tartalmú (0,3-0,35%). Középkorai érésű.
- Csujszkaja – Nagyobb méretű bogyói (0,50-0,70 g/db) hosszúkás, ovális alakúak. Édes ízű, ritkán álló bogyói jól szedhetők. Gyenge növekedésű fáján korán (augusztus közepén) érnek a bogyók. C-vitamin tartalma 0,1-0,15%. A fajták közül a legkorábbi érésű.
- Obilnaja – Gyümölcse a Csuszkajaéhoz hasonló. Fája erőteljes növekedésű, bőven termő. Ritkán álló bogyói könnyen szedhetők. A fajták közül gyümölcsében a mag aránya a legkisebb. Harmonikus, kellemes ízű, friss fogyasztásra alkalmas. C-vitamin tartalma 0,1-0,15%
- Jantarnaja – Erőteljes növekedésű, bogyói ritkán állnak, narancssárga, hosszúkás-oválisak, nagyok (0,50-0,70 g/db). A bogyó kemény húsú, ezért hűtőházi tartósításra is alkalmas. Legjobban szedhető, naponta 25-30 kg bogyó is leszüretelhető.
A nőivarú fajtákon túl azonban hímivarú fajtáról is szót kell, hogy ejtsünk. Ugyanis, ha termést is szeretnénk szüretelni a homoktövis cserjéinkről, akkor elengedhetetlen, hogy 3-5 nő virágú tőhöz legalább 1 hímvirágú növényt ültessünk.
40-61-1876 jelű porzó – Különleges pollenprodukciójú hím fajta. Valamennyi nőivarú fajta megporzására alkalmas. Erőteljes növekedésű, hajtásai kevés tövissel felfelé törnek. Rügyei nagyok, a hajtásokon csoportosan ülnek. Őshazájában az Altáj hegységben a későn virágzó populációkból választották ki, ezért a tavaszi fagyok csak ritkán tesznek benne kárt.
Jelenlegi cikkünkben megismerkedhettünk a homoktövissel, annak beltartalmi értékeivel, jótékony hatásával és a legismertebb altáji fajtákkal. A cikk folytatásaként pedig a homoktövis termesztésével, telepítésével kapcsolatos tudnivalókat fogjuk tüzetesebben ismertetni.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net