Egy kertészkedő ember számára a május az egyik legszebb hónap az évben. Ilyenkor felpezsdül az élet a kertekben. Kilombosodnak a fák, intenzív fejlődésnek indulnak a lágyszárú növények és számtalan rovarfaj jelenik meg. Ez idő tájt néha hajlamosak vagyunk bosszankodni azon, hogy mennyi haszontalan gyom és rovar lepi el a rendezett kertjeinket. Pedig, ha nagyobb alapossággal vizsgálódunk és egy kicsit utána nézünk a dolgoknak, akkor rájöhetünk, hogy rengeteg hasznos növény és rovar található meg közöttük. Mostani cikksorozatunkkal ezeket a hasznos növényeket, rovarokat és azok hatásmechanizmusait szeretnénk közelebbről megismertetni olvasóinkkal.
Ebben a cikkünkben nem semmi újat bemutatni, csupán feleleveníteni néhány példát azokról az ősi, rég elfeledett kertészkedési módszerekről, amelyeket még a vegyszerek megjelenése előtt használtak dédszüleink. Bemutatni azokat a növényeket, amelyek önmagukban is az ágyások végeibe, a sorok közé, vagy a fóliaházunk széleibe ültetve elriasztanak egyes kártevőket, és rávilágítani azokra a gyógynövényekre, amelyekből permetlevet készítve hasonló hatást érhetünk el.
„Riasztó” növények
A riasztó növényeink közül az egyik legismertebb és legkedveltebb gyógynövényünk a bársonyvirág, vagy más néven a büdöske. Ez a növény elriasztja a drótférgeket és gyéríti a fonálférgeket. Hatásos lótücsök és meztelen csiga ellen. Az erős illatú bársonyvirág ezen kívül a káposztafélék kártevői ellen is védelmet nyújt. Növényházakban pedig a lisztecske és egyéb kártevők riasztására ajánlják. Azon kívül, hogy riasztja és elpusztítja a kártevőket, vonzza a méheket és a fürkészdarazsakat, melyek a beporzásban és a kártevők elleni harcban játszanak fontos szerepet.
Körömvirág. Ez a növény vonzza a levéltetveket pusztító fátyolkát, zengőlegyet, lágybogarat és riasztja a burgonyabogarat és a fonálférget. Ha gyümölcsfák tányérjába ültetjük együtt a büdöskével, akkor még jobb hatást tudunk elérni.
Sarkantyúka. A sarkantyúka a növényházi liszteskét tartja távol. A brokkoli közelébe vetve csökkenti a levéltetvesedést. A sarkantyúkát gyümölcsfák töve köré vetve távol tartja a vértetveket.
Az ajakos gyógy- és fűszernövények azon felül, hogy utat mutatnak a hasznos beporzóknak, több kártevő ellen is védelmet nyújtanak. Az erősen aromás zsálya szegélynövényként telepítve távol tartja a hernyókat, tetveket, csigákat, míg a szintén jellegzetesen illatozó menta a levéltetű, a földibolha és a káposzta bagolylepke ellen véd.
Ezt a növényt is, úgy mint a zsályát, az ágyások szélébe, vagy a fóliaházak végébe érdemes ültetni, hogy gyors terjedésükkel ne nyomják el a haszonnövényeinket.
A borsikafű a babféléket védi a fekete levéltetűtől. Ezt a növényt is érdemes a szélekre ültetni, mert a tetű a szélső növényeket támadja először.
Ha káposztafélék mellé koriandert ültetünk, kevesebb földibolhára és káposztapoloskára számíthatunk. A kapor elriasztja a sárgarépa gyökértetűt.
A bazsalikom a lisztecskén túl légy- és szúnyogriasztó hatású, így érdemes belőle olyan helyre is ültetni, ahol a szép nyári estéken, szabadidőnk nagy részét töltjük.
A gilisztaűző varádics hangyák ellen jó, és ezt a hatását akkor is kifejti, ha a főzetével locsolunk. A kakukkfű a csigákat, az útifűfajok a levéltetveket tartják távol és védenek a káposzta gyökérgolyvát okozó gombától. Ugyancsak a gombák ellen hatásos a kamilla, a cickafark. Ahogy azt a gilisztaűző varádicsnál említettük, nem csak az segít, ha a gyógynövényeket a haszonnövényeinkkel társítjuk, hanem a belőlük készült levekkel is hasonló eredményeket érhetünk el.
Növényi permetlevek
A növényi levek elkészítéséhez használhatunk friss vagy szárított növényeket. Ha mi magunk nem szárítottunk, akkor nyugodtan megvehetjük a kereskedelemben kapható szárított gyógynövényeket. Ha frissen szedett növényből készítjük, öntsük fel vízzel, jól gyúrjuk át, majd hagyjuk állni. A lé elkészítéséhez a legalkalmasabb az esővíz, de ha az nincs, akkor fontos, hogy lágy vizet használjunk, és messziről kerüljük a fémedényben való elkészítését.
Csalán. Az egyik legismertebb növényünk ebben a felhasználási formában. Az erjesztett csalánlé az ásványi anyagainak köszönhetően erősíti a növények ellenálló képességét és rovarűző hatású.
Mezei zsurló. Gombabetegségek ellen megelőzésként használhatjuk, mert magas szilíciumtartalma erősíti a sejteket, s ezzel a növények ellenállóbbak lesznek.
Gilisztaűző varádics. Rovarok ellen véd por vagy permet formájában.
Fokhagyma. A gombabetegségekkel, a pockokkal, csigákkal szemben megelőző hatású nem csak a köztesként ültetett fokhagyma, de a belőle készített folyékony permetlé is. Belocsolva elűzi az ágyásból a talajlakó kártevőket.
Dió. A diólevél-főzet kipermetezve elűzi a hangyákat és a levéltetveket a fákról.
Neem spray (Indiai orgona). Olaj formájában kapható ez az ázsiai gyógynövény. Vízbe csepegtetve hatásos növényvédő szernek tartják.
Mielőtt az imént említett növényekből vagy más gyógynövényekből permetlevet készítünk, fontos, hogy tájékozódjunk a megfelelő arányokról és koncentrátumokról, hogy elkerüljük az esetleges perzseléseket. Ezekre a növényvédelmi kezelésekre is vonatkozik ugyanaz a szabály, hogy a permetezéseket a kora esti órákban vagy borús időben végezzük.
Cikksorozatunkat a kertjeinkben található hasznos rovarok bemutatásával folytatjuk.
Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány,
Nagy Éva falugazdász
Forrás: karpatinfo.net