Az előző cikkemben már foglalkoztam a növényvédelem hatékonyságát befolyásoló tényezőkkel, most még aktuálisabb lett ez a kérdés, ugyanis a június végén már-már megszokottan következő időjárásváltozás indokolttá teszi a növényvédelmet a szőlőben.
Az eddig júniusban tapasztalt száraz meleg kedvezőtlen volt a gombás betegségek szaporodásának, ezért a virágzás után elvégzett, főként rovar kártevők ellen és gombás betegségek megelőzésére elvégzett növényvédelmi forduló után egy kicsit nagyobb szünet következhetett, hiszen csak okszerűen permetezünk, nem minden 7 napban – ha kell, ha nem. Most azonban néhány napja csekély mennyiségű csapadák utáni erős melegedés tapasztalható, ami ismét kedvező a gombáknak. Ebben az időszakban, mikor a bogyók növekedése intenzív, és nemsokára a fürtzáródáshoz érünk, menetrend szerint támadni fog a fekete rothadás, amely betegség nem válogat a fajtákban sem. Ez a betegség nagyon gyorsan terjed, és akár a termés 50-70%-át is képes tönkre tenni, ha nem védekezünk ellene megelőzően. Most nézzük azonban, miként tehetjük a növényvédelmet hatékonyabbá.
A növényvédelmi kezelések sikerét gyakran a kijuttatott vegyszer típusához vagy adagjához kötjük, azonban legalább ennyire fontos szerepet játszik a permetezéshez használt víz minősége és hőmérséklete is. Ezt a tényezőt a gyakorlatban sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig jelentős hatással van a hatóanyag oldódására, stabilitására és felszívódására is. A szőlőtermesztésben használt növényvédő szerek többsége vízben oldandó koncentrátum, por vagy emulzió formájában kerül forgalomba, és csak megfelelő minőségű vízben képes teljes hatékonysággal kifejteni a várt védelmet. Az egyik fő szempont, amit ilyenkor érdemes ellenőrizni, az a víz pH-értéke. A legtöbb hatóanyag 5,5 és 7 közötti, enyhén savas közegben stabil és jól oldódik. A víz másik fontos jellemzője a keménység, vagyis a vízben oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége. A túl kemény víz csökkenti az emulgeál hatóságot, vagyis a permetlében a szer szétoszlása egyenetlenné válhat. A víz hőmérséklete is kulcskérdés. Túl hideg víz esetén (pl. 10 °C alatt) a por alakú vagy sűrű koncentrátumok nehezen oldódnak fel, és fennáll a veszélye annak, hogy a hatóanyag kicsapódik, a permetlé csomósodik, és a szer nem oszlik el egyenletesen. Ez nemcsak a kezelés egyenetlenségéhez, de a permetezőgép meghibásodásához is vezethet. Túl meleg víz (pl. 30 °C felett) használata esetén pedig egyes szerek bomlása felgyorsulhat, ami különösen fontos lehet érzékeny hatóanyagoknál, például bizonyos felszívódó gombaölőknél. Az ideális vízhőmérséklet tehát 18–25 °C között van – ilyenkor gyors és egyenletes oldódás, jó keverhetőség és optimális hatóanyag-stabilitás várható. A keverés során figyeljünk a sorrendre is: először mindig a vizet töltsük a tartályba, majd ezt követően adagoljuk a szert vagy szereket, végül keverés közben adjuk hozzá az esetleges adalékokat, pl. tapadásfokozót. A nehezebben oldódó szerek esetében, készítsünk külön oldatot, az egy keveréshez pl. 200 liter vízhez szükséges szermennyiséget külön keverjük el egy edényben, és a jó eloldódás után öntsük csak a permetezőgéphez.
A növényvédelmi kezelések során nem elegendő, hogy a megfelelő hatóanyagot a megfelelő időben juttatjuk ki – legalább ennyire fontos, hogy a permetlé fizikailag is képes legyen megfelelően megtapadni és eloszlani a levélfelületen. Itt jönnek képbe a tapadásfokozó és nedvesítő szerek, amelyek használata sok esetben kulcsfontosságú a permetezés hatékonyságának növeléséhez, különösen olyan kultúrákban, mint a szőlő, ahol a lombozat viaszos felülete gyakran megnehezíti a permetlé megtapadását. A nedvesítőszerek legfontosabb feladata az, hogy csökkentsék a víz felületi feszültségét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a permetcseppek jobban elterülnek a levélfelületen, nem gyöngyöznek le, így egyenletesebb fedettséget biztosítanak. A tapadásfokozó szerek ezzel szemben arra szolgálnak, hogy a permetlé minél tovább megmaradjon a növény felületén, ne mossa le az első kisebb zápor vagy a harmat. Ezek az adalékanyagok javítják a permetlé „megtapadási képességét” a levélen, és elősegítik, hogy a szer ne csak felkerüljön, hanem ott is maradjon. Különösen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagok esetén fontos, hogy a szernek legyen ideje felszívódni a levélbe – ez néhány órától akár fél napig is eltarthat. Ha ezalatt az idő alatt a szert lemossa az eső, a kezelés hatékonysága drasztikusan csökkenhet. A tapadásfokozók használata ezért különösen indokolt az esős időszakokban, nagy páratartalom vagy harmatképződés esetén. A nedvesítő, tapadásfokozó szerek ára a kijuttatott növényvédő szerek árához képes elég alacsony, ezért semmiképpen ne ezen spóroljunk permetezéskor.
A szőlőültetvény permetezésének hatékonyságát a növény aktuális fejlődési állapota, a lombfelület mérete és szerkezete is befolyásolja. Ezt a tényezőt gyakran alulértékelik a gazdák, pedig a permetlé eloszlásának minősége, a hatóanyag célzott célba jutása, és így a növényvédelem sikere ettől is függ. A lombfelület sűrűsége meghatározza, hogy a permetlé valóban eljut-e a fertőzés szempontjából kritikus területekre a belső levélrétegekhez, levélfonákra, fürtzónába. Különösen fontos ez zárt, sűrű növényállomány esetén, ahol a külső lombozat „árnyékolja” a belső részeket. A kontaktszerek hatékonysága ilyenkor jelentősen csökkenhet, hiszen nem képesek felszívódni, csak ott hatnak, ahová ténylegesen kerültek. A fürtzóna a legkritikusabb terület, az itt végzett zöldmunka különösen fontos! A fürt körüli túl sok és sűrű levélzet drasztikusan csökkenti a hatékonyságot, azonban a fürtzóna túl korai és teljes kilevelezése miatt könnyen napégés tünetei fordulhatnak elő. Ajánlatos az északi vagy keleti oldalán jobban leszedni a leveleket a fürtzónából, hogy a bogyók felülete hamar felszáradjon és a növényvédő szer is megfelelően célba érhessen.
Az elkövetkező, júliusi hónap időjárása kritikus lesz a szőlő növényvédelme szempontjából. Ajánlatos egy permetezésre előre elkészíteni a vegyszereket és készen állni a gyors beavatkozásra, hogy ősszel jó minőségű és egészséges szőlőt szüretelhessünk.
Varga István, az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net