A szőlőtermesztés Kárpátalján régóta fontos mezőgazdasági ágazat, amely nemcsak gazdasági, hanem kulturális jelentőséggel is bír. A minőségi termés eléréséhez azonban elengedhetetlen a hatékony növényvédelem. Sokan úgy vélik, hogy a siker kulcsa a megfelelő vegyszer kiválasztása, de a gyakorlatban ennél jóval összetettebb kérdésről van szó. A növényvédelem hatékonyságát egy sor tényező befolyásolja, és figyelembe véve, hogy a vegyszerek ára hektáronként 3-6 ezer hrivnya közé tehető, nem mindegy, mennyire sikeres a kezelés. A növényvédelmi kezelés hatékonyságát számos tényező befolyásolja, többek között: a szer megválasztása, adagolás, napszak, permetező oldat vízhőmérséklete, lombfelület nagysága, időjárási körülmények, permetezőgép műszaki állapota.
A szer megválasztása.
Ez kétségtelenül sarkalatos kérdés. A piacon ma már rendkívül széles választékban elérhetők növényvédő szerek a szőlőt károsító gombák és egyéb kórokozók ellen. Azonban nem egyszerű eldönteni, hogy a sok közül melyik lesz a legalkalmasabb az adott ültetvényre, körülményekre és fenológiai állapotra.
Ha sikerült kiválasztani a megfelelő hatóanyagot és készítményt, újabb fontos kérdés merül fel: hol vásároljuk meg a szert?
Első lépésként érdemes az interneten tájékozódni az árakról. Egy egyszerű kereséssel gyorsan rábukkanhatunk több webáruház kínálatára, ezek összehasonlításával pedig képet kaphatunk a termékek reális piaci áráról. Így, ha egy vegyszeres boltban feltűnően drága vagy gyanúsan olcsó készítménnyel találkozunk, máris van összehasonlítási alapunk.
A feltűnően olcsó szerek, különösen azok, amelyek az ismert márkák árának töredékébe kerülnek, gyakran hamisítványok vagy lejárt, hatásukat vesztett termékek. Ilyenkor érdemes az interneten utánanézni a gyártó hivatalos honlapján annak is, hogyan néz ki az eredeti csomagolás – ez segíthet kiszűrni a gyanús példányokat.
Mire figyeljünk még vásárláskor?
• Ellenőrizzük a gyártási és lejárati dátumot! A több éve gyártott szerek, főleg ha nem megfelelő körülmények között tárolták őket, jelentősen veszíthetnek hatékonyságukból.
• Ne vásároljunk bontott, átöntött vagy kimért vegyszert! Ezeknél nem lehetünk biztosak sem az eredetiségben, sem az összetételben. A legbiztonságosabb választás a bontatlan, gyári csomagolású készítmény.
Adagolás.
A megfelelő adagolás legalább annyira fontos, mint maga a hatóanyag kiválasztása. A túl alacsony dózis gyakran nem éri el a kívánt hatást – a kórokozók túlélnek, és a védekezés eredménytelen marad. Ez nemcsak terméskiesést okozhat, hanem hosszabb távon a rezisztencia kialakulásához is hozzájárulhat.
A másik véglet, a túl magas dózis, szintén problémás: nemcsak gazdaságtalan, hanem perzselést okozhat a leveleken, károsíthatja a növényt, és fölösleges terhelést jelent a környezet számára is – különösen érzékeny talaj- és vízkörnyezet esetén, ami Kárpátalján sem ritka.
Mindig kövessük a gyártó által előírt dózist, de kisebb területeken vagy háti permetező használata esetén nem mindig egyértelmű, hogyan számoljuk ki a pontos mennyiséget.
Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben.
A növényvédő szerek címkéjén általában a hektárra vetített adag szerepel – például: 1–1,2 liter/ha. Ez azt jelenti, hogy egy hektárnyi szőlőterület kezeléséhez ennyi hatóanyagra van szükség, de a gyakorlatban azt is tudnunk kell, mennyi vízben kell ezt feloldani.
A permetezéshez használt vízmennyiség nagymértékben függ a géptípustól és a lombfelület méretétől. A szőlő esetében általános ajánlásként 500–1000 liter víz/hektár szerepel, ami elég tág intervallum. A gazdák többsége saját tapasztalat alapján már tudja, mennyi víz kell egy hektár kezeléséhez.
Vegyünk egy példát:
• Ha egy gazda 600 liter vízzel permetez meg egy hektárt, és a növényvédőszer adagja 1,2 liter/hektár, akkor:
– 600 liter vízhez 1,2 liter szer szükséges.
– Ha a permetezőgép 200 literes, akkor ennek a harmada kerül bele, tehát 0,4 liter növényvédő szert kell bekeverni 200 liter vízbe.
Ugyanez a logika alkalmazható kisebb háti permetezőknél is, például 20 vagy 16 literes tartálynál – ilyenkor a területnagyságot és a felhasznált vízmennyiséget is arányosan kell figyelembe venni.
Fontos, hogy ne a gép mérete szerint, hanem mindig a kezelt terület alapján számoljuk ki a vegyszer mennyiségét, és pontosan mérjük ki a szert – ez nemcsak a hatékonyságot, de a növény épségét és a környezet védelmét is szolgálja.
Napszak.
A növényvédő szerek kijuttatásának napszaka és az adott időpontban uralkodó hőmérséklet alapvetően befolyásolja a permetezés hatékonyságát. A legideálisabb időpont általában a kora reggeli órákra vagy a késő délutánra esik, amikor a levegő hőmérséklete még nem érte el a napi csúcspontját, de a harmat már felszáradt a növényekről. A korai reggel, különösen 16–22 °C közötti hőmérsékleten, kedvez a növényvédő szerek felszívódásának és hasznosulásának, mivel ilyenkor a levelek pórusai nyitottabbak, a légmozgás gyengébb, a párolgás csekély, így a permetlé hosszabb ideig megmarad a növényi felszínen.
A déli, kora délutáni órák, amikor a hőmérséklet meghaladja a 25–28 °C-ot, kerülendők, mert ilyenkor a párolgás felgyorsul, a permetlé részben elillan még mielőtt a hatóanyag felszívódna, ráadásul fokozódik a perzselés veszélye, különösen kontakt szerek esetén. A magas hőmérsékleten történő kijuttatás nemcsak a növény számára lehet stresszes, hanem a permetező kezelőjét is veszélyezteti, különösen zárt térközű ültetvényekben, ahol a páratartalom is gyorsan megemelkedik. A késő délutáni permetezés – amikor a hőmérséklet ismét 20–22 °C köré csökken – szintén jó megoldás lehet, különösen felszívódó készítmények esetén, amelyek hosszabb ideig maradnak hatékonyan a levélfelületen.
A hatékony permetezés igen pénztárcába vágó kérdés, ezért igyekezzünk mindig úgy dolgozni, hogy minden betegség ellen védjük meg a növényünket, a lehető legkevesebb és leggazdaságosabb módszerrel, a többi befolyásoló tényezővel a következő cikkekben foglalkozunk.
Varga István,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net