Az intenzív zöldséghajtatással foglakozó gazdák életét nagyon megnehezíti, hogy a növényállományuk szinte folyamatos felügyeletet, gondoskodást igényel. Legyen szó fűtésről, szellőztetésről vagy akár tápoldatozásról, elegendő egy kis „malőr”, és akár az egész szezon eredményessége veszélybe kerülhet. Ebben a cikksorozatunkban igyekszünk bemutatni azokat a kis eszközöket, amelyek megkönnyíthetik a gazdák munkáját, nyugodtabbá tehetik az életüket, miközben a biztonságosabbá teszik a termesztést is. Most az egyik legegyszerűbb kis szerkezettel, az áramszüneti riasztókészülékkel fogunk foglalkozni.
Miért van rá szükség?
A fűtött zöldséghajtatással foglalkozó gazdák egyik legnagyobb rémálma az éjszakai áramszünet. A fóliaházak fűtésére szolgáló kazánok üzemeléséhez, a keringtető szivattyúk működéséhez folyamatos áramellátás szükséges. Akár egy viszonylag rövid, 1-2 órás áramszünet is végzetes következménnyel járhat. A fagyos éjszakák idején a fóliasátor gyorsan kihűl, de ez sok esetben csak a kisebbik probléma. A víz keringésének hiányában a kazánok könnyen túlhevülnek, akár fel is robbanhatnak, ami balesethez, sérüléshez vezethet.
Azon túl, hogy egy felhasadt kazán javítása elég drága dolog, sokszor napokig is eltarthat. Erre az időre a gazdának valamilyen vészfűtésről kell gondoskodnia, hogy tönkre ne menjen teljesen a növényállomány.
Éppen ezért a fűtött hajtatásban az alapfelszereltséghez tartozik az áramfejlesztő generátor. Azonban mit sem ér ez a sok ezer hrivnyáért vásárolt gépünk, ha az éjszakai áramszünet idején a fáradt gazda mélyen alszik.
Szükség van egy riasztó berendezésre is, ami figyelmezteti a termelőt az éjszakai áramszünetre. Már a 90-es években hozzáértő, ügyes kezű mesteremberek elemes rádióból és reléből barkácsoltak is ilyen készüléket. A működésük lényege az volt, hogy az elemes rádió áramkörébe egy 220 voltos relé volt beiktatva oly módon, hogy amíg feszültség alatt volt a relé 220 voltos tekercse, addig megszakítva tartotta a rádió kisfeszültségű áramkörét, de egy áramszünet esetén zárult az áramkör, s hangosan megszólalt a Kossuth Rádió adása, felkeltve a gazdát és az egész családját. Tömegesen nem terjedt el ennek a barkácsolt riasztónak a használata, egyrészt mert viszonylag drága volt, másrészt minden este le kellett ellenőrizni, hogy valamelyik családtag a rádióhallgatás után mindent úgy állított vissza a készüléken, ahogyan kellet!
Amire van igény, megjelenik a kínálat!
Ma, az internet korában könnyen utána nézhetünk, hogy nincs-e már valami egyszerű és olcsó áramszüneti riasztó készülék a forgalomban. Meglepetésemre számtalan kis eszközt kínált megvételre az internetes kereső, a legkülönbözőbb minőségben, kivitelben, áron. A kereséskor cirill (orosz, vagy ukrán) betűkkel a „сигнализация отсутствии сети” szöveget gépeljük be.
Az Ukrajnában népszerű ROZETKA internetes áruház honlapján 150 hrivnyáért kínálják a képen látható riasztót. Én is ilyet rendeltem annak idején magamnak, mert kicsi, kompakt, könnyen kezelhető, megbízhatóan működik. A működési elve ugyanaz, mint a fentebb bemutatott, elemes rádióból barkácsolt riasztóé, csak itt nem a rádió kezd el bömbölni, hanem egy pici hangszóró éles sípoló hangja. Nincsenek felesleges vezetékek, csak be kell kapcsolni, hogy sípoljon, majd bedugni a konnektorba, és ha elhallgatott, kész is. Külön előnye ennek a megoldásnak, hogy nem az ágy melletti éjjeli szekrényen van, ahol a fáradt gazda félálomban kikapcsolhatná anélkül, hogy tudatosulna benne, mi is történik. Fel kell kelnie, megkeresnie, és úgy kikapcsolnia. Ekkorára már biztosan ráébred arra, hogy miért is szól a riasztó, és sietnie kell, mert baj van!
Gál István falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net