Folytatva a megkezdett „másodnövények a kertjeinkben” cikksorozatunkat, most egy olyan növény bemutatásával és annak termesztési technológiájának megismertetésével fogunk foglalkozni, amely egy sokak által nagyon kedvelt gyümölcsöt termő zöldségnövény. Ez nem más, mint a görögdinnye, amelyet időjárási viszonyoktól függően szabadföldön május végétől június közepéig, szintén másodnövényként ültethetünk ki.
Mielőtt belevágnánk ennek, a kabakosok családjába tartozó gyümölcsöt termő zöldségnövénynek a termesztésébe, tisztában kell lennünk néhány, a sikeres termesztés szempontjából nagyon fontos ténnyel, amelyeket a jelenlegi cikkünkben fogunk áttekinteni.
Mivel a görögdinnye esetében egy melegigényes (25 °C) növényről beszélünk, ezért az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy az ültetéssel érdemesebb megvárni a melegebb, hideg éjszakáktól mentes időszakot. A korábbi ültetési időpontot csak azok válasszák, akik a növényeknek fátyolfóliás takarást tudnak biztosítani. Ahhoz, hogy a görögdinnyét másodnövényként (május vági–június közepei kiültetés) tudjuk termeszteni, fontos, hogy erre az ültetési időszakra fejlett, legalább 4-5 hetes, kb. 10×10 cm tápkockás palántákkal rendelkezzünk. Ezeket a palántákat vagy megbízható helyről megvásároljuk, vagy mi magunk (ha a palántanevelési feltételek adottak) neveljük ki.
A következő táblázattal pedig szeretnénk szemléltetni olvasóinknak, hogy a görögdinnye különböző fejlődési szakaszaiban hogyan változnak a növény hőigényei.
A palántanevelés szempontjából a görögdinnye esetében fontos megemlítenünk, hogy már egyre több dinnyetermesztő alkalmazza az oltott palántákkal történő termesztést. Ebben az esetben tök alanyra oltják a nemes fajtát. Az alanyhasználat javítja a tápanyag-hasznosítást, hatékonyabb vízfelvételt, valamint ellenállóképességet fejleszt ki a nemesben. Az oltást úgy, mint a palántanevelést, csak az erre alkalmas helyiség és technológia betartása mellett lehet elvégezni.
Területkiválasztás
Az egyik nagyon fontos tényező, hogy hová is ültessük a görögdinnye palántáinkat? A görögdinnye nagyon szereti a laza szerkezetű, levegős és tápanyagokban gazdag, 6-6.8 pH közötti talajokat. Ha a talaj pH-értéke jóval 6 alatti, akkor a növények sárga lombozatot nevelnek és nagyon kevés termést hoznak, ezért alacsonyabb pH érték esetében a talajunkat meszeznünk kell. Területkiválasztás szempontjából legalább ilyen fontos tényező az is, hogy árnyéktól mentes, napos, erős széltől védett területet válasszunk. A dinnyetermesztés szempontjából csak és kizárólag öntözött területen érhetünk el megfelelő eredményeket, ezért csak olyan helyet válasszunk, ahol a nyár folyamán a területet folyamatosan öntözni tudjuk.
Olyan helyen, ahol az évelő gyomnövények erősen elszaporodtak, dinnyét ne termesszünk! Továbbá ügyeljünk arra is, hogy a termesztésre kijelölt tábla talaja káros gyomirtószer-maradványt ne tartalmazzon! Vetésforgóban önmaga után, vagy más kabakosok után nem ajánlatos termeszteni. Jó eredményeket értek el, amikor a vetésforgóban búza vagy borsó után termesztették.
Talajelőkészítés, trágyázás
Talajelőkészítés szempontjából a görögdinnye esetében nagyon fontos a mélyen (30 cm) megmunkált, érett szerves trágyával (legalább 20 kg/m2) bőven ellátott, jó vízelvezetésű, laza, levegős talajszerkezet. Amennyiben a kiválasztott területünk nem rendelkezik az imént felsorolt tulajdonságok valamelyikével, akkor abban az esetben érdemesebb kiemelt (bakhátas) ágyásokat, vagy fészkeket (35×35 cm) készíteni.
Tudnunk kell azt is, hogy a kijuttatott nagy mennyiségű szerves trágya nem feltétlenül biztosítja a görögdinnye számára elegendő tápanyagok összességét, így a tápanyaghiány következtében a termések, a fajtára jellemző méreteket nem érik el. Ezért a talajelőkészítést megelőzően, a talajvizsgálatot követően és azt figyelembe véve, a továbbiakban szükség lehet alap- és fejtrágyázásra egyaránt. A görögdinnye a tápelemek közül legtöbbet a káliumból vesz fel. Ezt követi a nitrogén, a kalcium, a foszfor és a magnézium felvétel. A görögdinnyének nagyon magas a tápanyagigénye. 1 tonna termésre számítva a makro elemek közül 5,5 kg káliumot, 2,4 kg nitrogént, 1,1 kg foszfort használ fel.
Tekintettel arra, hogy a görögdinnye termesztésével kapcsolatos információk túl nagy terjedelműek, a továbbiakban, a cikkünk folytatásaként, a következő alkalommal fogjuk bemutatni olvasóinknak a fajtakiválasztás szempontjait, az ültetéssel kapcsolatos tennivalókat, továbbá a görögdinnye ápolását, valamint betakarítását.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net