Nem betegség – termesztési hiba! – A „taknyos orrú” uborkákról

Mikor hűvös-esősre vált az időjárás, a fóliás uborkatermesztők aggódva figyelik a termést. Nem elég, hogy a hideg miatt kevesebb, de a csúcsuktól kiinduló rothadás miatt ennek is egy jelentős része eladhatatlanná válik. A gazdák nagy része értetlenül áll a jelenséggel szemben, találomra permetezgetnek a tünetek megakadályozására. Pedig ez nem betegség, hanem egy termesztéstechnológiai hiba tünete!

Mik is ezek a kis gömböcskék

Az okok megértéséhez egy kicsit el kell mélyednünk a növények fiziológiájában.

Az uborka a vizet a talajból a gyökerein keresztül veszi fel. Innen a növény felső részeibe egy elég bonyolult folyamat révén jut el. Leegyszerűsítve ezt úgy képzelhetjük el, hogy a levelekben, miközben párologtatnak, szívóhatás lép fel, tehát a gyökértől a levelek irányába a víz szívóhatás következtében jut el. De hogyan jut el a termésbe? Oda a vizet a gyökerek „felpumpálják”, amit gyökérnyomásnak hívnak. Normális esetben a levelek szívóhatása és a gyökerek nyomása egy egészséges egyensúlyt biztosít. Ahhoz, azonban, hogy a levelek párologtatni tudjanak, a levegő relatív páratartalmának elég alacsonynak kell lennie. Ha túl magas, közel van a 100%-hoz, akkor a levelek nem tudnak párologtatni, tehát szívóhatás sincs. A gyökerekben lévő kis „pumpák” azonban működnek, s a növényekben túlságosan is megnő a „turbor-nyomás”. A felesleges nyomástól (vértől) a növények megpróbálnak ugyan megszabadulni úgy, hogy a levéllemezen keresztül „kiizzadják” azt. Sokszor azonban ez már kevés, s a túlnyomástól belülről robbannak szét a szövetek, ott, ahol a leggyengébbek: a növésben lévő termés csúcsán. A kibuggyanó növényi nedvek apró, 1–3 mm átmérőjű, zselatinszerű gömböcskék formájában jelennek meg a termés csúcsán. Tehát, mint látjuk, ezt a tünetet nem kórokozó váltotta ki, hanem a magas páratartalom!

Betegségek melegágya

Annak ellenére, hogy ez a jelenség nem betegség, a különböző fertőzések melegágyává válik. A leggyakrabban a szürkepenész (botritisz), valamint a fehérpenész (szklerotinia) tud rajtuk megtelepedni. A magas páratartalom, a szabad víz megléte, a növényi szövetek sérülései mind-mind a fent említett betegségek terjedésének kedvez. Az ellenük való védekezéssel egy következő cikkünkben fogunk részletesen foglalkozni.

Hogyan előzzük meg?

A paraszti józan ész is azt diktálja, hogy a bajt megelőzni a kiváltó okok megszüntetésével tudjuk. Jó időjárást ugyan nem tudunk a növények számára biztosítani, de jó mikroklímát, ezen belül alacsony páratartalmat a fóliaházban igen! Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkoztunk már több korábbi cikkünkben is. Emlékeztetőül néhány fontos pont ezek közül: szellőztetés és fűtés.

Szellőztetés. A fóliaházakat megfelelő számú és méretű szellőztetőkkel kell ellátni. Ezeket a szellőztetőket használni is kell! A szellőztetők nem csak a hőmérséklet csökkentésére szolgálnak, hanem a levegő páratartalmának a szabályozására is. Tehát szellőztetni borús, esős időben is kell! Sajnos a gazdák nagy része ezt a fontos szabályt nem tartja be.

Fűtés. A levegő relatív páratartalmának csökkentésére az egyik leghatékonyabb módszer. A ventilátoros kazánok vagy vegetációs fűtés helyes használatával folyamatosan szárazon tudjuk tartani a lombozatot. Így a különböző kórokozók szinte esélyt sem kapnak a fertőzésre. A fűtés plusz költsége bőven megtérül a megmentett termés, valamint a megspórolt permetszerek árából. A magasabb (kedvezőbb) hőmérsékleten növő magasabb termés ára pedig már „tiszta pénz” lesz a zsebünkben.

Magasabb EC

A levegő páratartalmának szabályozásán (csökkentésén) kívül még egy lehetőségünk is van: csökkentjük a gyökérnyomást. Azt minden gazda tudja, hogy a száraz talajon (ez magas talaj EC-t jelent) lankadnak – hervadnak a levelek, tehát lecsökken a turbor-nyomásuk. Hasonló hatást lehet elérni a talaj (tápoldat) EC-jének növelésével. Ehhez nem kell mást tennünk, mint hogy a borús-esős időszakokban átmenetileg megemeljük a tápoldatban feloldott műtrágyák mennyiségét. Az öntözővíz minőségétől (EC-jétől) függően a szokásos 1kg műtrágya 1000 liter vízhez helyett használhatunk akár 1,5-2 kg-ot is a tápoldathoz. Ez a műtrágya mennyiség (koncentráció) közvetlenül súlyos gyökérperzselést még nem okoz, de tartós használata – heteken keresztül – igen.

A legjobb, ha a fenti módszereket (szellőztetés, fűtés, magasabb tápoldat EC) kombináljuk.

Gál István
Pro Agricultura  Carpatika Alapítvány

Forrás: karpatinfo.net