A szőlő hajtásai tavasszal intenzív növekedésnek indulnak. A hajtásokon megjelentek a fürtkezdemények. A fürtök megjelenésével megkezdődnek a szőlő növényvédelmi és zöldmunkái. De milyen a jó növényvédelem és zöldmunka?

A növényvédelem a permetezések összessége, melyekkel a szőlőt megvédjük a gombás betegségektől és kártevőktől. A helyes növényvédelemben maximálisan meg kell védenünk szőlőnket minden kártételtől, a lehető legminimálisabb vegyszeres terheléssel. A lehető legkevesebb permetezéshez ismernünk kell a szőlő minden betegségét, azoknak fertőzési feltételeit, károsításuk idejét. Ezek alapján éves permetezési tervet készíthetünk.
Az első permetezést közvetlenül metszés után végezzük, még rügypattanás előtt. Ez az úgynevezett lemosó permetezés, amelyhez olajos kén tartalmú szerek használata ajánlott.
A második permetezést általában akkor végezzük, mikor a hajtások hossza eléri az 5-7 leveles állapotot. Erre a permetezésre egy egyszerű elemi kén tartalmú szer használata teljesen alkalmas és elégséges.
Mostanra ezen a két permetezésen már biztosan túl vannak a gazdák, sőt van, aki már a harmadik permetezési fordulót is elvégezte. Az én tanácsom az, hogy virágzás előtt érdemesebb elejét venni a betegségeknek, így könnyebb dolgunk lesz a bogyók növekedési szakasza alatt. Virágzás előtt általában a lemosó permetezésen kívül 2-3 permetezési forduló elvégzése szükséges. A második vagy harmadik permetezést közvetlen a virágzás kezdetén végezzük. Ajánlott a vízparti, vadszőlő virágzását figyelni, ha a vadszőlő virágzik, a nemes szőlő is néhány napon belül virágozni kezd. A virágzás egy kritikus időszak. A virágzás alatt végezhető munkákról megoszlanak a vélemények. Régi felfogás szerint a virágzás alatt nincs keresnivalója a gazdának a szőlőskertben. Ez azonban mára erős túlzásnak érezhető, bár tény, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk ebben az időszakban. Tehát virágzás kezdete előtt közvetlenül végezzünk növényvédelmi munkát, használjunk felszívódó hatóanyag-tartalmú szereket, figyeljünk arra, hogy ne csak egy betegség ellen védekezzünk. A lisztharmat és a peronoszpóra még mindig a két legnehezebben kezelhető betegség, de a feketerothadás is sajnos ezek közé a betegségek közé nőtt fel az utóbbi években, tehát mind a három betegség ellen hatékony vegyszert használjunk. Vannak olyan szerek, amelyek mind a három betegség ellen védelmet nyújtanak, de ezeknek a szereknek a köre elég kicsi. A másik megoldás több vegyszer együttes használata, amelyeket úgy válogassuk össze, hogy minden betegség ellen hatékonyak legyünk. Ezek a vegyszerek általában keverhetőek egymással, de végezzünk keverési próbát a használat előtt.
A gombás betegségek mellett ne feledkezünk meg a rovarok elleni védekezésről sem, keverjünk rovarölő vegyszert is. Elsősorban a gubacsatka kártétele jelentkezik ebben a korai időszakban. A gubacsatkák jellegzetes először zöld, majd pirosra váltó dudorokat okoznak a levél színén, a fonákon pedig a dudorokban fehér szövettel benőtt anyagot találunk. Gyakorta keverik össze gombás betegség okozta kártétellel, kis mennyiségben nem okoznak komoly gazdasági kárt, de érdemes gyéríteni őket.
A keverék készítésekor érdemes még a mikroelemek pótlására is oda figyelni. A főbb tápanyagokat már korán tavasszal pótoltuk a talajban, azonban a hiányok megelőzése érdekében a mikroelemeket is pótolni kell, a szőlő fonológiai stádiumának megfelelően. A virágzás kötődésének segítése érdekében magas bór tartalmú lombtrágya használata ajánlott a virágzás előtt, egy vagy két alkalommal is. A virágzás előtt elvégzett permetezés valószínűleg a virágzás ideje alatt – ami 2-3 hét – elégséges a növény megvédésére, de ha az időjárás rossz, és ha a virágzás ideje elhúzódik, szükséges lehet egy növényvédelmi beavatkozás ezen időszak alatt is. A virágzás végén mindenképpen végezzünk egy újabb permetezést. A bogyók megjelenése után, érdemes odafigyelni az időjárásra és okszerűen végezni a további permetezéseket. A következő kritikus időszak a szőlő növényvédelmében a fürtzáródás lesz, amely előtt tudunk csak úgy kijuttatni hatóanyagot, hogy a fürt belsejébe is kerüljön.
A vegyszeres növényvédelem mellett oda kell figyelni a szőlő zöldmunkáira és a gyomok irtására is. A szőlő törzsén előtörő hajtáskezdeményeket törjük le időben, illetve végezzünk hajtásválogatást. A hajtásválogatás különösen az idei évben nagyon fontos, mivel a késő tavaszi fagyok miatt több hajtás is elfagyott és a mellékrügyekből sok felesleges hajtás is előtört. Törekedjünk szellős lombfelület kialakítására és optimális fürtmennyiségre. A sorok aljának gyommentesen tartása szintén fontos a növényvédelmi munkák szempontjából is. Amennyiben a gyomok a tőkéig is felérnek, nagyon lassan szárad fel a reggeli harmat és eső után is sokáig lesz nagy pára a fürtök közelében. A gyommentesítésben több lehetőségünk van, a sorok köze könnyen gépesíthető, a soraljak gépesítése azonban elég drága. Legjobb megoldás a sorok kézi erővel történő gyommentesítése, ez azonban rendkívül drága, azonban szőlőültetés utáni 3-4 évben elengedhetetlen művelet. Idősebb tőkéknél szóba jöhet a sorok kaszálása vagy vegyszeres gyomirtása. A huzalos kaszával történő gyomirtás legnagyobb problémája, hogy gyakran megsértjük a tőkét, plusz a kaszálás után hamar újra indul a gyomosodás. A vegyszeres gyomirtásnál ügyeljünk arra, hogy a permetezés csak a gyomokat érje, ne kerüljön a szőlő levelére! Egy jól elvégzett vegyszeres gyomirtás után 4-5 hétig is tiszta lehet a szőlő soralja. A sorok között a nyár folyamán azonban jó módszer a kaszálás, hiszen a lenyírt gyepes sorok között egy nyári zápor után is hamar a területre tudunk menni a növényvédelmi munkákat elvégezni. Tehát a soralját tartsuk tisztán, a sorok között azonban kaszálhatunk.
Kapcsolódó cikk: Aktuális munkák a szőlőben virágzás előtt
Remélhetőleg a tavasz második felében jobb időjárást kapunk, elmaradnak az éjszakai hideg betörések és napközben is megfelelő meleg lesz és sok napsütés, hogy a szőlő megfelelően fejlődni tudjon. Mivel sok gyümölcsünk elfagyott, ezért próbáljuk megvédeni ezt a szeretett növényünket a gombás betegségek és rovarok kártételével szemben.
Varga István,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net

