Precíziós gazdálkodás a zöldséghajtatásban (1.)

A korszerű mezőgazdaság jelenleg a precíziós gazdálkodás irányába halad. Sajnos legtöbbször ezt a nagyon fontos folyamatot úgy próbálják bemutatni, hogy az inkább elriasztja a gazdálkodókat, mintsem kedvet csinálna hozzá. 

Röpködő drónokat, traktorokba beszerelt bonyolult számítógépeket, a képernyőkön lefutó érthetetlen adatsorokat, grafikonokat mutogatnak, amelyek az átlagos gazdának (még) semmit nem mondanak, azon kívül, hogy a beszerzésük milliókba kerülhet, a használatukhoz pedig minimum programozónak kell lenni. Pedig a valóság az, hogy a hajtatással foglakozó gazdák nagy része már jó ideje tulajdonképpen „precíziós gazdálkodást” folytat, csak nem tud róla. 

Ebben a cikksorozatunkban tisztázzuk, hogy mitől lesz „precíziós” a zöldségtermesztés folyamata, milyen megfizethető árú eszközök beszerzésével tudjuk biztonságosabbá, kényelmesebbé tenni a zöldséghajtatást, miközben növekszik a várható termés mennyisége, csökken annak önköltsége, azaz nyereségesebb lesz a gazdálkodásunk.

Mitől lesz precíziós a gazdálkodás?

Az interneten, vagy a szakirodalomban számtalan féle meghatározását kapjuk a precíziós gazdálkodásnak. Sajnos, ezek a meghatározások inkább a diákoknak szólnak, mintsem egy átlagos gazdálkodóknak.  Kiszűrve a lényegét és lefordítva hétköznapi nyelvre ezt kapjuk: a gazdálkodás attól lesz precíziós, hogy a növényeink számára folyamatosan biztosítjuk az optimális termesztési feltételeket, a gazdaságosság kereten belül. 

1. Termesztési feltételek. Először is tisztáznunk kell, hogy a zöldséghajtatásban milyen paramétereket, termesztési feltételeket kell, vagy tudunk szabályozni. Ezek a következők:

  • a levegő hőmérséklete
  • a levegő páratartalma
  • a levegő CO2 tartalma
  • a növény hőmérséklete
  • fényviszonyok (fényerőség, nappal hossza)
  • a talaj hőmérséklete
  • a talaj szerkezete
  • a talaj nedvessége
  • a talaj tápanyag-ellátottsága (EC)
  • a talaj kémhatása (pH)

2. Optimális értékek. Az, hogy a növényünk számára a felsorolt termesztési félteteleknél milyen érték számít optimálisnak az adott pillanatban (fejlődési stádiumban, napszakban stb.), azt bizony meg kell tanulnunk(!!!) a szakkönyvekből, vagy gazdaestéken elhangzott előadásokon. 

3. Folyamatos mérések, kontroll. Ahhoz, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a növényeink számára az optimálishoz közeli termesztési feltételeket, tudnunk kell folyamatosan (esetleg minél gyakrabban) mérni, kontrollálni azok értékét. Ehhez pedig szükség van megfelelő kertészeti mérő műszerekre: hőmérőkre, páratartalom mérőre, kézi EC és pH mérőkre stb. A talaj szerkezetének és nedvességének mérésére vannak ugyan műszerek is, azonban ezt inkább manuálisan és vizuálisan (kézzel, szemmel) szoktuk elvégezni. 

4. Kiértékelés, döntéshozatal. A mért értékeket a gazda kiértékeli, hogy mennyire térnek el az optimális értéktől, és valamennyi körülmény figyelembevételével dönt arról, hogy be kell-e avatkoznia, és ha igen, akkor milyen módon. (Például, lehet, hogy a hőmérséklet még pont az optimális szinten van, de akkor is úgy dönthet, hogy kinyitja a szellőzőket, mert túl magas a levegő páratartalma, vizes a lombozat.)

5. Szabályozás, szabályozás eszközei.  Ha már meghoztuk a döntést, hogy a mért értékek alapján be kell avatkoznunk, természetesen szükség van azokra az eszközökre, berendezésekre, amelyekkel ezt meg tudjuk tenni: szellőztetőkre, fűtési rendszerre, árnyékolási lehetőségre, pótmegvilágításra, öntöző-tápoldatozó rendszerre stb. 

6. Automatizálás, riasztás. Ahhoz, hogy lehetőleg folyamatosan fenn tudjuk tartani az optimálishoz közeli termesztési feltételeket, és ehhez ne kelljen a gazdának folyamatosan szaladgálnia a fóliasátor egyik sarkából a másikba, és esetleg naponta 5-6 alkalommal ki-bekapcsolgatnia a szivattyúkat, szükség van valamilyen szintű automatizálásra. Szerencsére, ma már vagy viszonylag megfizethető áron beszerezhetőek az ehhez szükséges eszközök, vagy a pályázati lehetőségeket vehetünk igénybe ezek beszerzésére. 

Természetesen, az ilyen automata rendszerekben kell lennie a riasztási funkciónak is, ami bármilyen üzemzavar esetén idejében értesíti a gazdát a felmerülő problémáról. A riasztásra használt kis kütyük általában WIFI-, vagy mobiltelefon hálózatra csatlakoznak, és így folyamatosan kapcsolatban vannak a mobil telefonunkkal. Ez nagy biztonságérzetet ad a gazdáknak, hiszen bárhonnan folyamatosan ellenőrizni tudják a fóliasátorban fennálló körülményeket.

Mivel „az ördög a részletekben lakozik”, ezért a későbbi cikkekben sorra vesszük, hogy a különböző termesztési folyamatokban hogyan tudjuk maximálisan megvalósítani a (mint láthatjuk nem is annyira ördögi) precíziós gazdálkodást.

Gál I. falugazdász
Forrás: karpatinfo.net