– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A fóliaházak talajának minősége kulcsfontosságú a sikeres termesztés szempontjából. A növényváltás, más néven vetésforgó, egy olyan agrártechnikai módszer, amely jelentősen hozzájárulhat a talaj egészségének és termékenységének fenntartásához, illetve javításához. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, hogy a növényváltás miként befolyásolja a fóliaházak talajminőségét.
Tovább
A karalábé hajtatása már régiónkban sem ismeretlen a gazdák körében. Egyre több termelőtől hallani, hogy megpróbálkoznak a növény tavaszi, fűtés nélküli hajtatásával. Az elmúlt években igen jók voltak a korai piaci árak, talán ez is arra ösztönzi őket, hogy belevágjanak a termesztésébe. Az alábbiakban a karalábéhajtatás menetét ismertetjük.
Tovább
Mint azt a cikksorozatunk előző részeiben már említettük, egy fólia alatti hajtatással foglalkozó gazdálkodónak, miután hosszú távon fóliával borította az adott (intenzív termesztésre szánt) földterületét, már saját irányítása alá kerül az adott talaj termőképességének megőrzése, növelése. Ezért az adott talajon termesztett növényi kultúrák termőképességét nagyban meghatározó, a talaj különböző tulajdonságait (pH-tartalom, só koncentráció: EC, humusztartalom, tápanyag-feltöltöttség, stb.) befolyásoló tényezőket folyamatos kontroll alatt kell tartani.
Tovább
Az ősz második felétől a legtöbb fóliás létesítményekben már lassan felszámolódtak a különböző növényi állományok, és egy nagyobb „lélegzetvételnyi időt” követően már neki is lehet fogni a következő szezonunk munkálatainak. A fóliaházak kitakarítását és fertőtlenítését követően van lehetőségünk a fóliaházaink talajain olyan műveleteket (pl. talajművelést) elvégezni, amire a szezon folyamán nincs rá alkalmunk.
Tovább
Október folyamán az uborkahajtatásra használt fűtetlen fóliasátrak nagy része már kiürült, vagy legalább is az utolsó terméseket szedik lefelé a gazdák. Azonban a teendők ezzel nem értek véget, a fóliasátrakat még fel kell készíteni a következő szezonra. Ebben a cikksorozatunkban ezekhez a teendőkhöz szeretnénk néhány tippet adni.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben már bemutattunk és részletesen kifejtettünk néhány olyan szervesanyagot (szecskázott szalma, komposzt, zöldtrágya), amelyek kifejezetten pozitívan hatnak fóliaházaink talajára, de még mindig akadnak olyanok, amelyek bemutatásra várnak. Most ezen ismert szervesanyagok, és azok talajainkra gyakorolt hatásainak az ismertetése következik.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében vázlatpontokban bemutattuk, hogy milyen lehetőségeink is vannak a fóliaházaink talajainak javítására. Az 1. vázlatpontban ismertettük azokat a szerves anyagokat (komposzt, istállótrágya, zöldtrágya, szecskázott szalma vagy egyéb más apróra vágott zöld növényi maradványok pl. kukoricaszár), amelyek használatával, a talajba történő bedolgozásával jelentősen hozzájárulunk talajaink minőségi javulásához. Előző írásunkból már megtudhattuk, hogy az imént felsorolt szerves anyagok közül hogyan alkalmazzuk a szecskázott szalmát a talajjavítás céljára, jelenlegi írásunkból pedig a további szerves anyagok (komposzt, zöldtrágya) felhasználásának módjairól tudhatunk meg minél több részletet.
TovábbSok fólia alatti hajtatással foglalkozó termelő megtapasztalhatta már, hogy a frissen felállított fóliasátraik első éveiben (kb. 2-3 év) viszonylag kevés olyan tényezővel találkoznak, amelyek túlzottan negatívan befolyásolnák a termés mennyiségét és annak minőségét.
Tovább