– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A késői érésű dinnyefajták főként a gyakorlott és nagy területen gazdálkodó termesztők körében elterjedtek, aminek az az oka, hogy igyekeznek a rendszerint 3–5 hétig tartó szezont akár 7–10 hétre is elnyújtani. Erre nemcsak az eltérő ültetési és termesztési technológia ad számukra lehetőséget, hanem a fajtaválaszték is.
Tovább
A középérésű dinnye fajtaválasztéka jóval nagyobb, mint az előző részben taglalt korai érésűé. A teljesség igénye nélkül szeretnék ismertetni néhány olyan fajtát, melyről vidékünk termelői pozitív véleménnyel vannak. Ezek a fajták jól beváltak, kiváló minőséget tudnak produkálni, rendkívül magas terméshozamokkal.
Tovább
Kárpátalján egyre felkapottabb téma a dinnyetermesztők körében a fajtaválasztás, ami érthető is a jövedelmezőség és a dinnye iránti kereslet szemszögéből. Ezért a következő hetekben sorra vesszük azokat a fajtákat, melyeket termesztettek már vidékünkön, s amelyekről jó véleménnyel voltak a gazdák. Ez alkalommal csak a korai termesztésre alkalmas, 50–65 nap tenyészidejű fajtákat tekintjük át.
Tovább
A dinnye oltása nem nehéz feladat, sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal, sőt növeli a termesztésbiztonságot, a termés mennyiségét, és jóval ellenállóbb növényeket kapunk, mintha saját gyökerű palántákat alkalmaznánk.
Tovább
Az egyik legkisebb kártevő okozza a legtöbb fejfájást a gazdáknak. A termesztés során a palántanevelés, illetve a terméskötődés időszaka a legkritikusabb. Ebben a 2-3 hónapban fokozottan figyelnünk kell az ültevényre, mert sok problémát tud okozni ez az apró kártevő.
Tovább
A levéltetvek egyre nagyobb problémát jelentenek szinte minden zöldségfélénél, de nem azért, mert sok van belőlük, hanem azért, mert alig maradt olyan hatóanyag, amely hatásos lenne ellenük, s mivel gyorsan szaporodnak, a védekezés sok esetben alacsony hatásfokú.
Tovább
A közönséges takácsatka az egyik legkisebb kártevőnk, már ami a méretét illeti, de annál nagyobb problémákat tud okozni a termesztés során. A dinnye esetében a termésben nem okoz kárt, ám jelentősen legyengíti a növényt, ami a termés méretére és minőségére is kihat. Az atkák fokozott figyelmet és – amennyiben szükséges – vegyszeres védekezést igényelnek.
Tovább
Ha kártevőkre gondolunk, akkor mindenekelőtt a levélen vagy a termésen keressük azokat. Sokszor lebecsüljük azt az ellenfelet, amely a földfelszín alatt, nem látható helyen okozza a problémákat. A talajlakó kártevők a dinnye esetében nemcsak a kora tavaszi szezonkezdéskor, de akár a termésnövekedés fázisában is okozhatnak problémát.
Tovább
A dinnye esetében nem a peronoszpóra jelenti a legnagyobb veszélyt a termesztésben. Sőt, általában nem is vesszük észre, ha megfertőződött az állomány. A görögdinnyénél egyéb gombabetegségekre kell odafigyelnünk, s amennyiben csapadékos az időjárás, a szezonban 6-7 alkalommal védekeznünk is szükséges ellenük.
Tovább
A görögdinnyét a zöldségekhez képest ritka térállásban termesztjük. Húsz-harminc évvel ezelőtt négyzetes kötésben ültették a dinnyét, de az agrotechnika fejlődésével egyre több munkát végzünk el gépek segítségével, így a kiültetési sor- és tőtávolság erősen változó.
Tovább