– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Cikksorozatunk előző részében az olvasóink számára bemutattuk, hogy „a talajban, de mégis védetten” oltási technológia milyen kiváló pozitív tulajdonságokat rejt magában. A folytatásban pedig az oltási technológia rejtelmeibe szeretnénk „elkalauzolni” olvasónkat, vagyis közelebbről megismertetni az oltási technikák gyakorlati elemeit.
Tovább
Eme cikksorozatunk előző két részében már nagyvonalakban bemutattuk azokat az ismertebb és kevésbé ismert agrotechnikai lehetőségeket, amelyek megoldásokat jelenthetnek arra az esetre, amikor már a termelőnek nehézkessé válik a talajon történő termesztés. A cikksorozat folytatásaként pedig ezeket a megoldásokat fogjuk egyenként, részletesebben áttekinteni.
Tovább
Február vége–március eleje a szőlő metszésének és oltásának az ideje. A megszedett szőlővesszőket eddig hűvös helyen tároltunk, ahogy ezt az előző írásomban már megírtam. Most nézzük, hogyan hajtsuk végre az oltást a gyakorlatban.
Tovább
A januári időszak kulcsfontosságú a szőlőtermesztésben, hiszen ekkor kezdődnek a metszési munkálatok. A nagyobb területen gazdálkodók már megkezdték ezt a kényes munkafolyamatot, míg a kiskerttulajdonosok még várhatják a kellemesebb időjárást, hiszen ha 5-10 nap alatt végezni tudnak a munkával, nem szükséges azonnal elkezdeniük. A téli időszak azonban kiváló lehetőséget nyújt egy másik fontos feladat előkészítésére: a szőlő szaporítására.
Tovább
A dinnye oltása nem nehéz feladat, sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal, sőt növeli a termesztésbiztonságot, a termés mennyiségét, és jóval ellenállóbb növényeket kapunk, mintha saját gyökerű palántákat alkalmaznánk.
Tovább