Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de számos, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe. Az idei háborús év eléggé megnehezítette a termesztők dolgát, ennek ellenére nagyon sok gazda a következő évben is tervezi a gazdálkodás folytatását. Így a szamócatermesztők is elültették állományaikat.
Továbbtápanyag
Öntözés, tápoldatozás (6.) – Milyen töménységű tápoldattal öntözzünk?
Cikksorozatunk előző részében megtárgyaltuk, hogy mi is az a sokat emlegetett EC, hogyan kell helyesen mérni ezt a nagyon nagy gyakorlati jelentőséggel bíró értéket. Azonban a talaj- és az öntözővíz-EC ismerete nem csak egy úri hóbort, hanem bizony használnunk is kell őket a mindennapi gyakorlatban, amikor tápoldatozzuk a növényeinket. A mai cikkünkben azt mutatjuk meg, hogy a fent említett EC-értékek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
TovábbÖntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról
Előző cikkünkben már eljutottunk addig, hogy a növénytermesztésben az öntözés célja az ideális talajnedvesség biztosítása. Tisztáztuk, hogy öntözés szükségességét a talaj nedvessége határozza meg, és annak mérésére van egy jól bevált műszerünk, a markunk. A zöldségfélék többsége számára az a talajnedvesség számít optimálisnak, amelynél a markunkban összeszorított föld összeáll, egyben marad, a markunk nedves lesz tőle, viszont nem képlékeny, azaz nem préselődik ki az ujjaink között. Ennek az ideális talajnedvességi állapotnak a fenntartására különböző öntözési stratégiákat dolgoztak ki a szakemberek, amely magában foglalja a öntözési vízadagokat (azaz mennyi vizet juttatunk ki egységnyi területre, valamint, hogy milyen gyakran kell ezt megtennünk. Azonban az ördög a részletekben lakozik, sokszor csak apróságokon múlik, hogy az öntözési stratégiánk sikeres volt-e, vagy sem. Ilyen kérdés az öntözési adagok meghatározása.
TovábbA növénytársításról (1.)
Valószínű sokan hallottak már a növénytársításról, vagy az önvédő növénytársulásokról. Ez nem egy légből kapott kifejezés, és nem a biokertészek találmánya, hanem egy régóta használt és kitapasztalt kertészeti fogás, amely mögött komoly megfigyelések állnak. Olyan növények csoportját ültetjük, vetjük (párosítjuk) egymáshoz, hogy azok együttesen egy olyan növényközösséget hozzanak létre, amelyek védik, támogatják, segítik egymást.
Tovább