Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos, ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartalmát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradtsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos talajfertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Miért éppen a formalin?

Különböző totális talajfertőtlenítő szerek vannak forgalomban. Van, ami már eleve gáz halmazállapotú, azonban ennek kijuttatásához speciális gépekre van szükség, és csak megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező személy végezheti. A szilárd halmazállapotú Basamid G kijuttatása már sokkal egyszerűbben megvalósítható, a megfelelő védőeszközök (gázálarc, gumikesztyű, esetleg szemüveg) használatával már szinte bármely gazda megteheti. Nem csoda, hogy korábban ennek a talajfertőtlenítőnek a használata terjedt el leginkább vidékünkön, a megfelelő feltételek biztosítása esetén (talaj nedvessége, hőmérséklete, takarása) nagyon jó eredményeket tudtunk vele elérni. Azonban az izolált bakhátak estében nem sikerült működőképes technológiát kidolgozni a Basamid G-vel történő talajfertőtlenítésre. A szer bedolgozásakor a motorkapa széttúrja a keskeny bakhátakat, összevágja az elválasztó fólia réteget. Itt jöhet képbe a folyékony halmazállapotú formalin, mint totális talajfertőtlenítő. Ugyanis fertőtlenítendő területet csak be kell öntözni a formalinos oldattal, és letakarni, nincs szükség a motorkapával történő bedolgozásra.

A formalin beszerzésekor, felhasználásakor győződjünk meg arról, hogy az tökéletesen átlátszó legyen, a kanna alján nincsen semmilyen zavaros üledék vagy kristályos szemcsék. Lehetőleg úgynevezett „stabilizált”-at kérjünk, amely hosszabb ideig tárolható. A formalint szobahőmérsékleten ajánlatos tárolni, túl alacsony hőmérséklet esetén gyorsan tönkre mehet ez a vegyi anyag, ami a fent elírt zavarosságban, üledék képződésében nyilvánul meg.  

A formalinnal történő munkálatok során maximálisan be kell tartanunk a munkavédelmi előírásokat! Védőruha, védőkesztyű, védőmaszk és védő szemüveg használata kötelező! 

Hogyan végezzük el?

1.    A fóliasátorban végezzük el a szokásos nagytakarítást. Teljesen ki kell üríteni a fóliasátrat, nem maradhat benn semmilyen növény, amit nem szeretnénk elpusztítani (szamóca, saláta, dísznövények stb.). 

2.    Ellenőrizzük le, hogy a bakhátak eléggé nedvesek-e, nem száradtak ki túlságosan. Egy-két nappal a formalin kijuttatása előtt ajánlatos tiszta vízzel átnedvesíteni a bakhátakat, hogy a majdan kijuttatandó oldatot ne csak a felső száraz réteg igya be, hanem minél egyenletesebben jusson le a bakhátak belsejébe is.

3.    Az izolált bakhátak felületét kézi kapával lazítsuk fel, hogy a beöntözéskor a kijuttatott oldat ne folyjék le róla, hanem igya be, tudjon bejutni a bakhát belsejébe.

4.    Készítsük elő a fóliacsíkokat a bakhátak letakarásához. Ha új, sérülésmentes fóliát használunk, akkor elegendő egy réteg a takaráshoz, de ha már használt fóliát, amin esetleg lyukak, szakadások is lehetnek, akkor mindenképpen kétrétegű takarást ajánlunk.

5.    Elkészítjük a talajfertőtlenítő oldatot. 100 liternyi 2%-oldat elkészítéséhez 5 liternyi 40%-os formalin szükséges. 1 négyzetméternyi felületre kb. 10 liternyi oldatot kell számolnunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az izolált bakhátak átlagos szélessége 50-70 cm, akkor ez azt jelenti, hogy folyóméterenként 5-7 liternyi oldattal kell számolnunk. Ezt a számot beszorozzuk a bakhátak hosszával, és megkapjuk, hogy mennyi oldatra van szükség egy-egy adott bakhát lefertőtlenítéséhez. Az egyenletességet szolgálja, hogy mindig csak annyi oldatot készítünk el, amennyi egy-egy bakhát fertőtlenítéséhez szükséges. 

6.    Amennyiben csepegtető szalaggal fogjuk kijuttatni a formalinos oldatot, akkor mindenképen új szalagokat használjunk. A bakhátak szélességétől függően bakhátanként legalább 2-4 szál csepegtetőszagra van szükség, hogy biztosítani tudjuk a vegyszer minél egyenletesebb kijuttatását. A csepegtetőszalagos kijuttatás esetében a bakhátakat már a vegyszer kijuttatása előtt letakarjuk.

7.    Amennyiben a szórórózsával ellátott slangos kijuttatás mellett döntünk, akkor fokozottan kell ügyelni a biztonságunkra, egészségünkre! Ebben az esetben mércével ellátott tartályt kell használnunk, valamint előre felosztani a bakhátat kisebb, például 5-10 m hosszú szakaszokra. Szükség lesz egy segítőre, aki figyeli a vegyszer fogyását a tartályból. Ehhez a módszerhez jól beváltak a kisebb teljesítményű búvárszivattyúk. 

8.    Ha végeztünk egy-egy bakhát fertőtlenítésével, azonnal takarjuk le a már előkészített fóliával, és csak ezután kezdjünk neki a következő bakhát fertőtlenítésének.

9.    A talaj hőmérsékletétől függően 1-4 hétig kell letakarva tartani a bakhátakat.  

a.    5 oC hőmérsékleten – 30 nap. 
b.    10 oC hőmérsékleten – 20 nap,
c.     15 oC hőmérsékleten – 10 nap, 
d.    18 oC hőmérsékleten – 7 nape.    

20 oC hőmérséklet fölött – 5 nap.

10.    A takarófóliák eltávolítása után néhány napig nyitott szellőztetők mellett hagyjuk szellőzni a bakhátakat, és ha már nem érződik a tömény formalinszag, csak akkor szabad kézi kapával átdolgozni a bakhátakat, hogy távozzon a még a talajban rekedt formalingáz. 

11.    Mielőtt kiültetnénk az állományt, érdemes néhány palántát próbaként kiültetni a fóliasátor különböző részeire, hogy meggyőződjünk róla, teljesen kiszellőzött már a bakhátak talaja, nem maradt vegyszer benne.

Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika”  KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-folias-zoldsegtermesztes-talajproblemak-2026-03-04

A szőlő felkészítése a következő évre – Szüret után a szőlőben

A szőlő felkészítése a következő évre – Szüret után a szőlőben

A szüret lezártával sok gazda fellélegezhet, de a szőlőben ezzel közel sincs vége a munkáknak. A novemberi időszak kiemelten fontos a tőkék egészsége szempontjából. Az ilyenkor elvégzett feladatok alapozzák meg a következő évi fakadás erősségét, a rügyek termékenységét és a növények ellenállóképességét, akár a következő évi sikeres termesztési időszakot, évjáratot. Nézzük sorra azokat a teendőket, amelyekre minden gazdának érdemes odafigyelni a szüret után.

Tovább

Kertünk trópusi csodája – az indián banán

Kertünk trópusi csodája – az indián banán

Az utóbbi években egyre több gazda és kertbarát fedezi fel az indián banán (Asimina triloba), más néven pawpaw különleges értékeit. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogyan telepíthetik és gondozhatják sikeresen ezt az értékes, különleges növényt. Ez az Észak-Amerikából származó, trópusi ízvilágú gyümölcsöt adó fa nemcsak ízletes termésével, hanem kiemelkedő hidegtűrésével is hódít a mérsékelt égövi kertekben. Aki egyszer megkóstolja a gyümölcsét, az többé nem felejti el: az íze a banán, a mangó, az ananász és a vanília aromáját egyesíti, húsa krémes, illata fűszeres és különleges. Fagytűrő, mégis trópusi ízeket ad.

Tovább

Új utakon a fóliasátras zöldségtermesztésben, avagy megoldások a talajproblémákra (9.)

Új utakon a fóliasátras zöldségtermesztésben, avagy megoldások a talajproblémákra (9.)

Cikksorozatunk folytatásában egy olyan, nem szokványos termesztési technológiáról is említést kell ejtenünk és részletesebben bemutatnunk, amely egy kárpátaljai gazdálkodó számára idegennek és elérhetetlennek tűnhet, de napjainkban a talaj nélküli termesztés egyik legmodernebb termesztéstechnológiai módszerének számít.

Tovább

Növényvédelem extrém időjárás után – Felkészülés a klímaváltozás kihívásaira

Növényvédelem extrém időjárás után – Felkészülés a klímaváltozás kihívásaira

Az éghajlatváltozás hatásai egyre érezhetőbbek, és nem csupán az egyértelmű felmelegedés jelenti a legnagyobb gondot, hanem sokkal inkább a szélsőségek erősödése. A gazdák sajnos 2025-ben is megtapasztalták ezeket a szélsőségeket.

Tovább

Palántanevelés (1.): a palántaföld kiválasztása, tápanyagellátása, öntözése

Palántanevelés (1.): a palántaföld kiválasztása, tápanyagellátása, öntözése

Előző cikkünkben tisztáztuk, hogy a korszerű agráriumban most divatos trend, a „precíz gazdálkodás” nem is olyan bonyolult dolog. Egyszerűen arról van szó, hogy a termelő igyekszik maximálisan biztosítani a növények számára az optimális termesztési feltételeket. Megbeszéltük, hogy ehhez szükség van egyrészt arra, hogy pontosan ismerjük a növények igényeit az adott pillanatban, másrészt rendelkezzünk azokkal a technikai eszközökkel, berendezésekkel, amelyekkel ezeket az optimális feltételeket biztosítani tudjuk. A zöldséghajtatás tipikusan egy olyan ágazat, ahol ez a szemlélet már régen megvan, csak nem úgy hívtuk. 

Tovább

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – A fokhagyma szabadföldi termesztése (3.)

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – A fokhagyma szabadföldi termesztése (3.)

fokhagyma szabadföldi termesztésével foglalkozó cikksorozatunk harmadik és egyben befejező részében megismerkedhetünk a növény ültetését követő ápolási munkálataival, betakarítási módjával, valamint a minőségét hosszan megtartó tárolási fogásaival.

Tovább

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Őszi tritikálé termesztése (3.)

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Őszi tritikálé termesztése (3.)

Cikksorozatunk előző részeiben említést tettünk, és kifejtettük a tritikálé azon pozitív tulajdonságait, amelyek az aszályos évek nyertes növényei közé sorolják őt, valamint a vetésig bezárólag ismertettük e növény termesztéstechnológiáját is. Jelenlegi írásunkból pedig megtudhatjuk, hogy mik azok az ápolási munkák, betakarítási, tárolási folyamatok és felhasználási lehetőségek, amik sikeressé tehetik a termesztését.

Tovább

Hajtatás vészterhes időkben (10.) – „Strapabíró” állományt!

Cikksorozatunk utolsó részeiben abból a reményből indultunk ki, hogy ha a szezon közben lesznek is áramszünetes időszakok, helyes szervezéssel, a lehetőségek kihasználásával a szükséges napi vízmennyiséget ki tudjuk majd juttatni a növények számára, még ha nem is akkor, és nem olyan adagokban, ami ideális lenne. Megtárgyaltuk azt is, hogy milyen nagy szerepe van a helyes talajművelésnek, azaz magas humusztartalmú, morzsalékos talajszerkezet kialakításának a talajok víztároló képességében. Most, cikksorozatunk utolsó részében folytatjuk ezt a gondolatmenetet, és sorra vesszük azokat a növénytermesztési fortélyokat, amelyek segíthetnek a növényeinknek komolyabb terméskiesés nélkül átvészelni az esetleg rendszertelen öntözésekből adódó negatív hatásokat.

Tovább

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Szemes cirok termesztése (2.)

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Szemes cirok termesztése (2.)

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a szemes cirok legfontosabb jellemzőit, tulajdonságait, igényeit és azt, hogy miért is érdemes termesztenünk. Jelenlegi írásunkban pedig eme növény termesztéstechnológiájának egy részét (a vetésig bezárólag) szeretnénk ismertetni.

Tovább