Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerves anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására. 

Tovább

A fokhagyma termesztése

A fokhagyma termesztése

A fokhagyma az emberiség egyik legrégebben termesztett kultúrnövénye. Őshazája Kazahsztán és Kirgizisztán déli területei. Már az ókorban az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak állandóan termesztett és fogyasztott növénye volt. Vidékünk falvaiban – főleg csak a háztáji kiskertekben – saját részre ültetik a gazdasszonyok, azonban voltak már kísérletek a termesztésére nagyobb területeken, piaci értékesítésre is. Az alábbiakban a fokhagyma szabadföldi termesztéséről írunk.

Tovább

A szója termesztése (2.)

A szója termesztése (2.)

A szója termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy a termesztés eredményességének szempontjából milyen fontos feladatot látnak el azok a rhizobium baktériumok (gümők), amik a szója gyökérzetén képződnek. Jelen írásunkban pedig ki fogunk térni arra, hogy mik azok az élő és élettelen tényezők, amelyek segítik, vagy éppen gátolják ezeknek a gümőknek a kialakulását, fejlődését.

Tovább

A paradicsom szabadföldi termesztése (1.)

A paradicsom szabadföldi termesztése (1.)

Az utóbbi években – a korábbi évekhez képest – a hajtatott paradicsomtermesztés jelentősen bővült, míg a szabadföldi termesztés a jelek szerint hanyatlófélben van. Ennek magyarázata egyrészt az lehet, hogy a gazdák nagy többsége úgy véli, biztonságosabban, kockázatmentesebben tudnak termeszteni hajtatásban, másrészt a szabadföldi paradicsom betakarításának fő időszaka nyárra esik, amikor jóval alacsonyabbak az árak. Ennek ellenére még mindig vannak gazdák, akik – akár a hajtatás mellett is – foglalkoznak szabadföldi paradicsomtermesztéssel.

Tovább

A görögdinnye termesztéstechnológiája XVI.

A görögdinnye termesztéstechnológiája XVI.

A közönséges takács­atka kártétele

A közönséges takács­atka az egyik legkisebb kártevőnk, már ami a méretét illeti, de annál nagyobb problémákat tud okozni a termesztés során. A dinnye esetében a termésben nem okoz kárt, ám jelentősen legyengíti a növényt, ami a termés méretére és minőségére is kihat. Az atkák fokozott figyelmet és – amennyiben szükséges – vegyszeres védekezést igényelnek.

Tovább

Egynyári dísznövényeink II.

Egynyári dísznövényeink II.

Cikksorozatunkban ezúttal a kerti begónia és a mézvirág termesztésével ismerkedhet meg az olvasó. A kerti begónia nagyon kedvelt, gondozása nem igényel túl sok időt, miközben mutatós virágokkal örvendeztet meg, gyakran díszíti a közterületeket is. A mézvirág tökéletes választást jelent akkor, ha egy olyan növényt szeretnénk a kertbe, amely rendkívül gyorsan fejlődik, csak minimális gondoskodást igényel, ugyanakkor rendkívül mutatós.

Tovább