Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerves anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására. 

Tovább

A fokhagyma termesztése

A fokhagyma termesztése

A fokhagyma az emberiség egyik legrégebben termesztett kultúrnövénye. Őshazája Kazahsztán és Kirgizisztán déli területei. Már az ókorban az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak állandóan termesztett és fogyasztott növénye volt. Vidékünk falvaiban – főleg csak a háztáji kiskertekben – saját részre ültetik a gazdasszonyok, azonban voltak már kísérletek a termesztésére nagyobb területeken, piaci értékesítésre is. Az alábbiakban a fokhagyma szabadföldi termesztéséről írunk.

Tovább

A szabadföldi paradicsom gyomirtása

A szabadföldi paradicsom gyomirtása

A szabadföldi paradicsomtermesztés egyik kulcsfontosságú ápolási munkája az állomány gyom­irtása. A paradicsomot károsító gyomnövényzet összetétele függ a termesztési helytől, esetleg az elővetemény gyomirtásától. Az alábbiakban összefoglaljuk, miként kell eljárni a szabadföldi paradicsomtermesztés gyomirtása kapcsán.

Tovább

A szója termesztése (2.)

A szója termesztése (2.)

A szója termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy a termesztés eredményességének szempontjából milyen fontos feladatot látnak el azok a rhizobium baktériumok (gümők), amik a szója gyökérzetén képződnek. Jelen írásunkban pedig ki fogunk térni arra, hogy mik azok az élő és élettelen tényezők, amelyek segítik, vagy éppen gátolják ezeknek a gümőknek a kialakulását, fejlődését.

Tovább

A görögdinnye termesztéstechnológiája XXII.

A görögdinnye termesztéstechnológiája XXII.

A termesztésben bevált, késői érésű dinnyefajták Kárpátalján

A késői érésű dinnyefajták főként a gyakorlott és nagy területen gazdálkodó termesztők körében elterjedtek, aminek az az oka, hogy igyekeznek a rendszerint 3–5 hétig tartó szezont akár 7–10 hétre is elnyújtani. Erre nemcsak az eltérő ültetési és termesztési technológia ad számukra lehetőséget, hanem a fajtaválaszték is.

Tovább

A görögdinnye termesztéstechnológiája XXI.

A görögdinnye termesztéstechnológiája XXI.

A termesztésben bevált, középérésű dinnyefajták Kárpátalján

A középérésű dinnye fajtaválasztéka jóval nagyobb, mint az előző részben taglalt korai érésűé. A teljesség igénye nélkül szeretnék ismertetni néhány olyan fajtát, melyről vidékünk termelői pozitív véleménnyel vannak. Ezek a fajták jól beváltak, kiváló minőséget tudnak produkálni, rendkívül magas terméshozamokkal.

Tovább

A paradicsom szabadföldi termesztése (2.)

A paradicsom szabadföldi termesztése (2.)

A paradicsom a fajtagazdag növények közé tartozik, a vetőmagcégek bő kínálatának hála a gazdának van miből válogatnia. A fajták a növekedési erélyükben, a bogyók külső megjelenésében és tömegében, minőségi tulajdonságaikban, a termőhelyhez való alkalmazkodás képességében, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóságukban is különböznek egymástól. A gazda esetében a választás szempontjai alapvetően a termesztés céljától és körülményeitől függnek.

Tovább

A görögdinnye termesztéstechnológiája XX.

A görögdinnye termesztéstechnológiája XX.

Termesztésben bevált, korai érésű dinnyefajták Kárpátalján

Kárpátalján egyre felkapottabb téma a dinnyetermesztők körében a fajtaválasztás, ami érthető is a jövedelmezőség és a dinnye iránti kereslet szemszögéből. Ezért a következő hetekben sorra vesszük azokat a fajtákat, melyeket termesztettek már vidékünkön, s amelyekről jó véleménnyel voltak a gazdák. Ez alkalommal csak a korai termesztésre alkalmas, 50–65 nap tenyészidejű fajtákat tekintjük át.

Tovább