Talán első ként azt kell tisztáznunk mit is értünk az alatt a fogalom alatt, hogy „tündérkert”
Azért érdemes ezt tisztázni, mert a mai fülünket elégé félre vihetik az innen-onnan hallott dolgok. Na meg, ha az internet hívjuk segítségül, akkor is tévútra kerülhetünk. Például ha a google keresőjébe beírjuk ezt a fogalmat, akkor a következőkkel találjuk szembe magunkat: film és sorozat címekkel vagy regényekkel, vendéglátó egységekkel és sok mással.
De a wiki szótárral sem leszünk előrébb, mert az a következőt fogja elénk tárni: „A mesebeli tündér kertje; rendkívüli pompával felszerelt kert.” Tehát a fairy garden nem egyenlő azzal amiről most szó ejtünk.
Magyar nyelv (1862) szótár szerint: Mesebeli bűvös, csodás kert, melyben tündérek szállongnak, csodanövények díszlenek, amilyen pl. az Árgilus históriájában leírt kert. Egy ilyen kerthez hasonló szépségű kertről beszél.
Mi is akkor a tündérkert?
Tündérkert egy gyümölcsészeti fogalma. Ez a fogalom csak a Kárpát medencében ismert ebben a formában.
A Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence szerte elterjedt. A kezdetekről, a névadásról, a hagyományőrzésről, továbbá a Pórszombati Génbankról lesz szó, amely napjainkban Európa legnagyobb, egy nemzethez tartozó gyümölcsgyűjteményét foglalja magában.
A mozgalom, amely elindította az őshonos fák reneszánszát
A valaha élt legnagyobb európai hírű magyar gyümölcsész, Bereczki Máté álma az volt, hogy „Isten legszebb gyümölcsöskertjévé változtassuk Magyarországot”. A nagy előd nyomdokait követte Kovács Gyula pórszombati (Magyarország, Zala vármegyei község) erdész, aki az 1980-as években kezdett az őshonos fajták megőrzésével foglalkozni, amikor a Göcsej szívében felismerte, hogy a gyümölcsfák és a régi kultúra emlékei a pusztulás szélére kerültek. Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világ értékeit meg kell őrizni. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létesültek Tündérkertek, melyeknek száma több mint háromszázra tehető.
A tündérkertek ilyen szép számú gyarapodása elsősorban három személynek köszönhető:
Kovács Gyula, göcseji erdész, Az első tündérkert megalapítója – Pórszombat, 1980-as években kezdte a gyűjtés, közel 2000 féle régi magyar gyümölcsfajta, van a gyűjteményében sok fajta már csak ő nála található meg.
A kezdeményezés következő személye Szarvas József, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, ő Viszáki kertjével csatlakozott a fajtamentéshez. És mondhatjuk azt is, hogy ő a szószólója ennek a remek kezdeményezésnek. A kezdeményezés elnevezése is ő hozzá fűződik mivel ő volt az első aki Így nevezte el a kertjét. Ezt a Tündérkertet is Kovács Gyula szaktudásával sikerült létesíteni, aki azt a feltételt szabta Szarvas Józsefnek, hogy annyi őshonos facsemetét ad, amennyi mellé a művész úr „gondnokot” tud állítani a helyi közösségből. Így kerültek gyermek-gondnokok a facsemeték mellé és azóta minden évben annyi facsemetét ültetnek a Viszáki Tündérkertbe, ahány gyermek született a faluban, akiket a fák gondnokainak is bejegyeznek.
A harmadik személy pedig Ambrus Lajos, író – pomológus, a Téma irodalmának ismerője és gyűjtője
„Jóska jól bánik a szavakkal, ő tette országos hírűvé a kezdeményezést. Ambrus Lajos író pedig a tollal bánik jól. Így alakult ki az a triumvirátus, amelyben Lajos megírja, Jóska elmeséli, Gyula pedig megvalósítja” – olvasható egy rövid feljegyzés a Tündérkertek hírvivőinek összhangjáról.
Felhasznált forrrások:
Dr. Ficzek Gitta – Tündérkertek gyümölcsei – ppt
Orosz Gyula
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató