Egyéb kultúrák

A takácsatkák elleni védekezésről

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,
A takácsatkák elleni védekezésről

Ez a kártevő egy rendkívül sok tápnövénnyel rendelkező károsító, amely a különböző zöldségnövényeken (uborka, paradicsom, paprika stb.) kívül egyéb más gyümölcsféléket (szamóca, szilva, alma stb.), valamint dísz-, gyógy- és fűszernövényeket is erőszeretettel károsít. Mivel ennek a kártevőnek is (hasonlóan a levéltetvekhez) egy éven belül 10-12 nemzedékük is előfordulhat, ezért megjelenésükre az év különböző szakaszaiban számítanunk kell. Egyaránt találkozhatunk velük szabadföldön és a termesztő létesítményekben, valamint kora tavasztól késő őszig, mindaddig, amíg a feltételek adottak az életkörülményeikhez.

Felszaporodásuknak leginkább kedveznek a napos, száraz, páramentes időszakok, ezért a melegebb, őszelei napokon sem dőlhetnek még hátra a gazdák, mondván, „már úgysem tud nagy kárt okozni az atka a növényállományban”, mert bizony jó pár meleg nap elég ahhoz, hogy megsokszorozódjanak a növényeinken. A másik, szintén nagyon fontos ok, amiért még ebben az időszakban is védekeznünk kell ellenük az, hogy minél jobban lecsökkentsük az áttelelni kívánó egyedek számát.

A kártevők

A közönséges takácsatkák (Tetranichus urticae), vagy a másik ismertebb nevén a kétfoltos takácsatkák rendszertanilag a pókszabásúak osztályába sorolandóak. A nőstény 3-4 mm nagyságú, 4 pár lábbal rendelkező, szabad, „jó” szemmel is észrevehető, kissé ellipszis alakú. Színük sárgászöldtől a narancsvörösig változik, melyeknek színét részben a tápnövény részben pedig az adott évszak befolyásolja. A sárgászöld egyedek háti részén két nagy sötétebb színű folt található, innen is kapta a kétfoltos takácsatka elnevezést. Az áttelelő egyedek színe narancssárga, piros. Legkedveltebb zöldségnövényei közé tartozik az uborka, paprika, bab és a paradicsom.

Az évenként kifejlődő nemzedékek száma a hőmérsékleti viszonyoktól függően változó. Az évenkénti 10-12 nemzedék kifejlődése leginkább üvegházi vagy fólia alatti hajtatási körülmények között fordulhat elő. Tavasszal viszonylag korán, már 10–15 °C léghőmérséklet mellett megjelennek. Azonnal a tápnövények leveleire vándorolnak, ahol táplálkozni kezdenek és szövedéket, „pókhálószerű bevonatot” készítenek. Ezért is fordul sokszor elő az, hogy kora tavasszal, rögtön a szezon elején (akár már a palántanevelés alkalmával) találkozhatunk a kártételükkel. A tavaszi nemzedék viszonylag lassan, 20–60 nap alatt fejlődik ki. A nyári nemzedékek kifejlődése mindössze 15–28 napig tart. Az elhúzódó tojásrakás miatt a nyári nemzedékek átfedik egymást. A tojásokon kívül a nőstények képesek az áttelelésre, amelyet a növényi maradványok között, valamint a fák kéregrepedéseiben elbújva végzik. Szabadföldi körülmények között nyár végén, ősz elején jelenik meg az áttelelő alak. Kialakulását a fény- és a hőmérsékleti viszonyok határozzák meg.

Kártételük

A takácsatka károsítása esetén először mindig a kártételt (a károsított növényi részeket) vesszük észre, majd csak azt követően a károsítót. Kártételének első jeleiként a növények leveleinek színén apró, halvány foltok jelennek meg, amelyek a fertőzés fokozódásával összeolvadnak, a levél egész felületére kiterjednek. A levél torzul, fonákát az atka finom szövedéke (pókhálószerű bevonata) fedi be. A kártevőkkel leggyakrabban a levelek fonáki részén találkozhatunk. A kártevők felszaporodását (egyedszámaik növekedését) követően a kártétel kiterjed a virágra és a termésre egyaránt, amelyeknél színvesztés, torzulás, méretbeli lemaradás figyelhető meg.

Védekezés lehetőségei

Mielőtt rátérnénk a takácsatka elleni védekezés lehetőségeire, előtte két nagyon fontos (a védekezés sikerességét meghatározó) tényezőt tisztáznunk kell. Az egyik ilyen fontos tényező a növényállomány gyommentesen tartása! A takácsatka ugyanis nagyon sokféle gyomnövényen jól érzi magát, és amennyiben a területünk el van gyomosodva, úgy a kártevők a gyomokról bármikor visszavándorolhatnak a termesztett növényeinkre.

A másik szintén fontos tényező a helytelen vegyszerhasználat. Gyakran a takácsatkák tömeges elszaporodásához vezet a széles spektrumú rovarölő szerek indokolatlan alkalmazása, amelyek kiirtják a takácsatkák természetes ellenségeit (ragadozó atkák, katicabogarak, fátyolkák, ragadozó poloskák), de őket viszont életben hagyják. Fontos lenne ezért tisztázni, hogy az atkák nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartozó „kicsi lények”! Ne csodálkozzunk tehát, ha a sok rovarölő szer nem gyéríti a létszámukat, sőt a természetes ellenségeik kiirtásával akadálytalanul tovább terjednek!

Biológiai védekezés

A zöldségtermesztésben a takácsatkák ellen egyaránt használnak ragadozó atkákat és ragadozó poloskákat is. A ragadozókat leggyakrabban a hajtatásban alkalmazzák. Az alkalmazandó ragadozók típusa, betelepítésüknek ideje, mennyisége mindig az adott kultúrától függ. Példaként lehetne megemlíteni a Phytoseiulus persimilis ragadozó atkákat, amelyekkel kapcsolatban nagyon sok pozitív tapasztalat gyűlt össze itt, Kárpátalján is. Az eddigi tapasztalatok szerint minden szezon kezdetén újból be kell telepíteni (szükség esetén megismételve) a termesztő létesítményekbe, olyan időszakban, amikor a takácsatka egyedszáma még alacsony. A továbbiakban az ilyen létesítményekben kerülendő azon rovarirtó növényvédő szerek alkalmazása, amelyek a ragadozó atkákra veszélyesek lehetnek.

Kémiai védekezés

A kémiai védekezések közé lehetne sorolni elsőként (kultúrától függően) a kén tartalmú készítmények alkalmazását. Ezeket a készítményeket leginkább a lisztharmat elleni küzdelemben szokták „bevetni” a termelők. Ezek a szerek a lisztharmat elleni küzdelem mellett remek gyérítő hatással is bírnak a takácsatkák ellen.

A kémiai védekezés esetében is figyelembe kell venni egy nagyon fontos dolgot, méghozzá azt, hogy a kimondottan takácsatka elleni készítményeket felváltva vagy kombinálva kell alkalmazni. Először is azért, hogy ne alakuljon ki rezisztencia a kártevőkkel szemben. Másodszor pedig azért, mert jelenleg még nincs olyan készítmény, amelyik egyszerre hatna a kártevő különböző fejlődési (tojás, fiatal és idős egyed) fázisai ellen. Az alkalmazandó növényvédő szerek folyamatosan változnak, de jelenleg a következő atka elleni szerek közül válogathatunk: Vertimec, Nissorun, Floramite, Ortus, Fazilo stb. A védekezéssel ne késlekedjünk, már az első tünetek megjelenésekor érdemes megkezdeni a védekezéseket (főleg a melegebb időszakokban), így megelőzhetjük a kártevők gyors felszaporodását valamint tovább terjedését.

Nagy Éva, az „Egán Ede”KGK” JA falugazdásza, 
a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-novenyvedelem-kartevok-2026-07-22

A muskátli gondozása – a hosszan tartó virágzás titkai (2. rész)

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,,
A muskátli gondozása – a hosszan tartó virágzás titkai (2. rész)

A muskátli népszerűségét nemcsak színpompás virágainak, hanem viszonylag egyszerű gondozásának is köszönheti. Megfelelő körülmények között tavasz végétől egészen az első őszi fagyokig folyamatosan virágzik, így hónapokon át díszítheti balkonunkat, teraszunkat vagy kertünket. Bár a muskátli nem tartozik a legkényesebb dísznövények közé, a bőséges virágzáshoz és az egészséges fejlődéshez néhány alapvető termesztési szabályt érdemes betartani.

A sikeres nevelés az ültetéssel kezdődik. A muskátli melegkedvelő növény, ezért szabadba csak akkor kerüljön, amikor a késő tavaszi fagyok veszélye már teljesen elmúlt. Általában május közepétől biztonságosan kiültethető. Balkonládákban, cserepekben és dézsákban egy­aránt jól fejlődik, de fontos, hogy az ültetőedény alján megfelelő vízelvezetés legyen. A pangó víz ugyanis a gyökérzet károsodásához vezethet. Ültetéshez jó minőségű, tápanyagban gazdag virágföldet használjunk. A növényeket legalább 20 centiméteres távolságra helyezzük egymástól, hogy elegendő helyük legyen a fejlődéshez és a megfelelő légáramláshoz.

A muskátli a fényigényes növények közé tartozik. Ahhoz, hogy folyamatosan újabb és újabb virágokat hozzon, naponta legalább öt-hat óra közvetlen napsütésre van szüksége. A kerti muskátli és a futómuskátli különösen jól érzi magát a déli vagy délnyugati fekvésű erkélyeken. Minél több fényt kapnak, annál gazdagabban virágoznak. Az angol muskátli és az illatos muskátli valamivel érzékenyebb a nyári hőségre, ezért számukra előnyösebb lehet a világos, de a legforróbb délutáni órákban enyhén árnyékolt hely.

Hőigényét tekintve a muskátli a meleget kedveli. Az optimális fejlődéshez 20–30 Celsius-fok közötti hőmérséklet az ideális. A nyári forróságot jól viseli, feltéve, hogy megfelelő vízellátásban részesül. Az erős hőség önmagában nem károsítja a növényt, de ilyenkor fokozott figyelmet kell fordítani az öntözésre. A teleltetés során ezzel szemben hűvös, világos környezetre van szüksége. A 8–15 Celsius-fok közötti hőmérséklet ideális ahhoz, hogy a növény nyugalmi állapotban átvészelje a téli hónapokat.

Az öntözés a muskátli gondozásának egyik legfontosabb eleme. Bár húsos levelei és szárai bizonyos mennyiségű vizet képesek raktározni, a folyamatos virágzáshoz rendszeres vízutánpótlás szükséges. A nyári időszakban, különösen a forró napokon, akár naponta is szükség lehet öntözésre. A legjobb, ha a locsolást a reggeli vagy az esti órákban végezzük. Fontos azonban, hogy a föld ne maradjon tartósan nedves. Két öntözés között a talaj felső rétegének enyhén meg kell száradnia. A túlöntözés következtében a gyökerek levegőhiányos állapotba kerülnek, ami gyökérrothadást okozhat, és a növény pusztulásához vezethet.

A muskátli kifejezetten táp­anyagigényes növény. A folyamatos virágképzés sok energiát igényel, ezért rendszeres tápanyag-utánpótlás nélkül a virágzás hamar meggyengülhet. Az ültetéskor kijuttatott alap­trágya általában néhány hétig biztosítja a szükséges tápanyagokat, ezt követően azonban célszerű hetente egyszer virágzó növények számára összeállított tápoldatot alkalmazni. A káliumban és foszforban gazdag készítmények elősegítik a virágképződést, és növelik a növény ellenálló képességét. A túlzott nitrogénellátást azonban kerülni kell, mert ilyenkor a növény elsősorban leveleket fejleszt, miközben kevesebb virágot hoz.

A dús virágzás érdekében rendszeresen távolítsuk el az elnyílt virágokat és az elsárgult leveleket. Ezzel nemcsak esztétikusabbá tesszük a növényt, hanem elősegítjük az új bimbók kialakulását is. Az elnyílt virágzatokat célszerű kézzel kitörni, így a növény energiáját nem a magok érlelésére, hanem új virágok képzésére fordítja.

Bár a muskátli viszonylag ellenálló növény, bizonyos betegségek és kártevők időnként problémát okozhatnak. A legismertebb gombás megbetegedés a muskátlirozsda, amely apró sárgásbarna foltok formájában jelenik meg a leveleken. Párás, rosszul szellőző környezetben gyakran felléphet a szürkepenész is, amely a virágokat és a leveleket egyaránt károsíthatja. A kártevők közül leggyakrabban a levéltetvek, a molytetvek és a takácsatkák fordulnak elő. Ezek a növény nedveit szívogatják, gyengítik annak fejlődését, és csökkentik a virágzást. A rendszeres ellenőrzés és a megfelelő növényvédelmi beavatkozások segítenek megelőzni a komolyabb fertőzéseket.

A muskátli sikeres nevelésének alapja tehát a napfény, a kiegyensúlyozott öntözés, a rendszeres tápanyag-utánpótlás és a gondos ápolás. Ha ezekre odafigyelünk, a növény egész nyáron át gazdagon virágzik, és színpompás dísze lesz otthonunknak.

Nadimova Erzsébet,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/07/20/muskatli-gondozasa-hosszan-tarto-viragzas-titkai-2-resz

A klímaváltozás új kihívásai a szőlő növényvédelmében

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,
A klímaváltozás új kihívásai a szőlő növényvédelmében

Az elmúlt években a szőlőtermesztésben egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a megszokott növényvédelmi technológiák önmagukban már nem minden esetben elegendők. A klímaváltozás hatására nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási helyzetek is. A gazdáknak ma már nemcsak a kártevők és a betegségek ellen kell védekezniük, hanem folyamatosan alkalmazkodniuk kell az egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz is.

A 2026-os év ismét próbára tette a szőlőtermesztőket. A tavaszi fagyok sok ültetvényben jelentős károkat okoztak, különösen az alacsonyabban fekvő területeken. Számos helyen elfagytak a fiatal hajtások és fürtkezdemények, a tőkéknek pedig az alvó- és mellékrügyekből kellett újra kihajtaniuk. Ezt követően hosszabb száraz időszak alakult ki, amely ugyan visszaszorította a legtöbb gombás betegség fejlődését, ugyanakkor komoly stresszhatást jelentett a növények számára.

A száraz időjárás azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet. Sokan ilyenkor úgy gondolják, hogy a növényvédelmi kezelések halaszthatók, pedig az utóbbi évek tapasztalata ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Egy-egy nyári zápor vagy zivatar, majd az azt követő meleg, párás idő elegendő ahhoz, hogy rövid idő alatt megjelenjenek a gombás betegségek. A növényvédelmet ezért nem a már kialakult fertőzéshez, hanem a várható időjárási viszonyokhoz kell igazítani.

Továbbra is a lisztharmat jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a szőlőben. A virágzás időszakában és közvetlenül utána különösen érzékenyek a fiatal fürtök, ezért ilyenkor nem szabad késlekedni a védekezéssel. A megelőző kezelések minden évben biztonságosabbak és eredményesebbek, mint a már kialakult fertőzés megfékezése.

A lisztharmat mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a feketerothadásra is. A tapasztalatok szerint a betegség szinte menetrendszerűen jelenik meg: a direkttermő fajtáknál rendszerint már június közepén, míg a nemes fajtáknál általában Péter–Pál napja környékén. Ezekben a napokban gyakori, hogy a nagy melegeket egy-egy zápor szakítja meg, amelyet gyors felmelegedés követ. Ez a meleg, párás mikroklíma kiváló feltételeket teremt a feketerothadás számára. Amennyiben nem védekezünk időben, a betegség akár a termés 60–80 százalékát is elpusztíthatja.

Bár az idei év első fele viszonylag száraz volt, a peronoszpóráról sem szabad megfeledkezni. Az első komolyabb csapadékot követő felmelegedés már elegendő lehet a fertőzés kialakulásához. Saját megfigyeléseim során már találtam fertőzött levelet és fürtperonoszpórát is, ami jól mutatja, hogy a kórokozó jelen van. Ezért a lisztharmat és a feketerothadás elleni védekezést minden esetben célszerű olyan készítménnyel kiegészíteni, amely a peronoszpóra ellen is megfelelő védelmet biztosít.

A szélsőséges időjárás másik következménye a hirtelen érkező viharok és jégesők gyakoriságának növekedése. A jégverés mechanikai sérüléseket okoz a leveleken és a fürtökön, amelyeken keresztül könnyen megtelepedhetnek a különböző kórokozók. Ilyen esetekben a gyors beavatkozás döntő jelentőségű. A növényvédelmi kezelést lehetőség szerint néhány órán belül, de legkésőbb egy napon belül célszerű elvégezni. A sebzések beszárításában a réztartalmú készítmények továbbra is fontos szerepet töltenek be, de ma már több korszerű hatóanyag is rendelkezésünkre áll a fertőzések megelőzésére.

Az időjárási szélsőségekhez a termesztéstechnológiának is alkalmazkodnia kell. Aszályos időszakban nem célszerű túl korán visszavágni a hajtásokat. A magasabb, dúsabb lombfal természetes árnyékot biztosít a fürtök számára, mérsékli a napégés veszélyét, és részben a jégverés káros hatását is csökkentheti. Természetesen mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a lombfal továbbra is jól átszellőzzön, és a permetlé megfelelően eljusson a fürtzónába.

Az időjárási szélsőségek mellett egy új növényvédelmi kihívásra is fel kell készülnünk. A szomszédos országokban az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség jelentős károkat okoz a szőlőültetvényekben. A betegséget az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amelynek rajzását az Öko Gazda Alapítvány az idei évben Kárpátalja több szőlőtermő településén is folyamatosan figyelemmel kíséri. A kihelyezett sárga ragadós színcsapdák alapján az amerikai szőlőkabóca rajzása már megkezdődött, ugyanakkor a fitoplazmás betegség jelenlétét Kárpátalján továbbra sem igazolt. Éppen ezért most még lehetőségünk van a megelőzésre. A jelenlegi gombaölő szeres kezeléseket célszerű egy hatékony rovarölő készítménnyel is kiegészíteni, hogy csökkentsük a kabóca állományát és ezzel a betegség későbbi behurcolásának, illetve esetleges terjedésének kockázatát. A védekezésre több hatóanyag is rendelkezésre áll, jelenleg jó eredményt biztosítanak az acetamiprid hatóanyagú készítmények, de megfelelő megoldást jelenthetnek a deltametrin vagy a lambda-cihalotrin hatóanyagú rovarölő szerek is.

A növényvédelmet ma már nem lehet sablon szerint végezni. A siker kulcsa a folyamatos megfigyelés, az időjárási körülményekhez igazított technológia, a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás és a megfelelő időben elvégzett beavatkozások összehangolása. A klímaváltozást megállítani nem tudjuk, de alkalmazkodni hozzá igen. Ez lesz a következő évek egyik legfontosabb feladata minden szőlőtermesztő számára.

Varga István
„Egán Ede” KGK JA falugazdásza
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa.

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-szolo-novenyvedelme-szolotermesztes-2026-07-15

A muskátli fajtái – a balkonok és kertek időtálló kedvencei (1. rész)

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,
A muskátli fajtái – a balkonok és kertek időtálló kedvencei (1. rész)

A muskátli (Pelargonium) évtizedek óta az egyik legkedveltebb dísznövény.

Népszerűségét elsősorban hosszú virágzási idejének, gazdag színválasztékának, valamint kiváló alkalmazkodóképességének köszönheti. A dél-afrikai eredetű növény mára szinte minden kertben, balkonon vagy teraszon megtalálható. A nemesítők munkájának köszönhetően számtalan fajtája ismert, amelyeknek eltérők a növekedési formái, a virágméretei és a gondozási igényei. Ahhoz, hogy a megfelelő típust válasszuk otthonunk díszítésére, érdemes megismerni a legfontosabb muskátlifajtákat.

A legelterjedtebb és legismertebb típus a kerti vagy álló muskátli (Pelargonium zonale hibridek). Ez a fajta erőteljes növekedésű, bokros habitusú növény, amely kedvező körülmények között akár 60–80 centiméter magasra is megnőhet. Vastag, húsos szára idővel részben elfásodik, így több évig is életképes maradhat. Jellegzetes, kerekded levelein gyakran sötétebb színű gyűrű vagy patkó alakú rajzolat figyelhető meg. Virágai tömött, gömb alakú virágzatokat alkotnak, amelyek lehetnek egyszerűek vagy teltek. A piros színű fajták a legnépszerűbbek, de rózsaszín, fehér, lazacszínű, bordó és lila árnyalatokban is találkozhatunk velük. A kerti muskátli kiválóan alkalmas balkonládákba, virág­ágyásokba, dézsákba vagy akár közterületi virágkiültetésekre is. Erős napsütésben fejlődik a legszebben, és megfelelő gondozás mellett késő őszig folyamatosan virágzik.

A futómuskátli vagy borostyánlevelű muskátli (Pelargonium peltatum) elsősorban csüngő hajtásairól ismert. Levelei a borostyánéra emlékeztetnek, sima felületűek, fényesek és húsosak. Hajtásai akár az egy méter hosszúságot is elérhetik, ezért rendkívül látványos virágfüggönyt képeznek balkonládákban vagy függőkosarakban. Virágai egyszerűek vagy teltek lehetnek, és a fehértől a rózsaszínen át a sötétpirosig számos színváltozatban előfordulnak. A futómuskátli nagyobb víz- és tápanyagigényű, mint az álló muskátli, ugyanakkor megfelelő gondozás mellett rendkívül gazdagon virágzik. Különösen kedveli a napos, szellős fekvést, ahol hajtásai akadálytalanul fejlődhetnek.

A nagyvirágú vagy angol muskátli (Pelargonium grandiflorum hibridek) a muskátlik egyik legelegánsabb képviselője. Virágai jelentősen nagyobbak, mint a többi fajta esetében, átmérőjük gyakran eléri az 5–7 centimétert is. Szirmain gyakran sötétebb mintázat vagy bársonyos rajzolat figyelhető meg, ami különösen dekoratívvá teszi a növényt. Az angol muskátli valamivel érzékenyebb, mint a hagyományos kerti muskátli. Nem kedveli a hosszan tartó hőséget és a tűző déli napsütést, ezért számára a világos, de részben árnyékos helyek a legkedvezőbbek. Virágzási ideje rövidebb, ugyanakkor különleges szépsége miatt sok kertész kedvence.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak az illatos muskátlik is. Ezek elsősorban nem virágaik, hanem aromás leveleik miatt népszerűek. A levelek megérintésekor intenzív illat szabadul fel, amely fajtától függően lehet citromos, rózsás, almás vagy akár mentás jellegű. Az illatos muskátlik levelei gyakran mélyen szeldeltek, finoman csipkézettek, ami önmagában is dekoratív megjelenést kölcsönöz a növénynek. Virágaik kisebbek, mint más muskátlifajtáké, azonban különleges illatuk és díszítőértékük miatt sokan termesztik ezeket erkélyeken és kertekben.

Napjainkban a muskátlinemesítésnek köszönhetően számos új fajta áll rendelkezésre. Találkozhatunk kétszínű virágú, fodros szirmú, csillag alakú virágzatú vagy különleges levélszínű változatokkal is. A megfelelő fajta kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni az adott hely fényviszonyait és a rendelkezésre álló gondozási lehetőségeket.

A muskátli népszerűsége nem véletlen. Kevés olyan dísznövény létezik, amely ennyire gazdag színvilággal, hosszú virágzási idővel és sokoldalú felhasználhatósággal rendelkezik. Legyen szó a hagyományos kerti muskátliról, a látványos futómuskátliról, az elegáns angol muskátliról vagy a különleges illatos változatokról, minden kertbe és balkonra megtalálható az oda leginkább illő fajta. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/07/13/muskatli-fajtai-balkonok-es-kertek-idotallo-kedvencei-1-resz

A megfelelő tápanyagellátás szerepe a szőlő egészségének megőrzésében

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,
A megfelelő tápanyagellátás szerepe a szőlő egészségének megőrzésében

Az idei év ismét bebizonyította, hogy a sikeres szőlőtermesztés nem csupán a növényvédő szereken múlik. A tőkék ellenálló képességét nagymértékben meghatározza azok általános kondíciója, amelynek alapja a megfelelő tápanyagellátás. A 2026-os évben a tavaszi szárazságot követő fagyok sok ültetvényben okoztak károkat, ezért különösen fontos, hogy a szőlő számára biztosítsuk a regenerálódáshoz szükséges tápanyagokat.

Tovább

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (5. rész)

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Fő kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,
A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (5. rész)

A növényvédelmi kezelések eredményessége nemcsak a megfelelő készítmény kiválasztásán múlik, hanem azon is, hogy azt milyen technológiával juttatjuk ki. A jó permetezés nem csupán annyit jelent, hogy a növényvédő szer eljut a kívánt területre, hanem azt is, hogy megfelelő mennyiségben, egyenletesen és biztonságosan juttatjuk ki. A permetezés sikerességét számos tényező befolyásolja, többek között a cseppméret, a haladási sebesség, a lémennyiség helyes megválasztása, valamint a munkavédelmi előírások betartása.

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (3.) – A zöldségfélék napi vízigénye

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Fő kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,
Öntözés, tápoldatozás (3.) – A zöldségfélék napi vízigénye

Cikksorozatunk előző részeiben már tisztáztuk, hogy milyen vízadagokkal kellene öntözni a növényeinket, s azt is, hogy az öntözések gyakoriságát a talaj nedvessége határozza meg, s nem a táblázati adatok. Ezzel kapcsolatban azonban a gazdák igen gyakran értetlenkednek, hogy miért van akkora különbség mind időben, mind gazdánként, de akár fóliánként is a zöldségfélék napi vízszükségletében. Ebben a cikkünkben megpróbálunk ebben a kérdésben tisztázni néhány alapvetést, eloszlatni néhány tévhitet.

Tovább

Levendula: a kertek illatos kincse (2. rész)

Varga Gabriella Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,
Levendula: a kertek illatos kincse (2. rész)

A levendula (Lavandula angustifolia) nem véletlenül tartozik a legkedveltebb kerti növények közé. Kevés gondozást igényel, hosszú életű, gyönyörűen virágzik, ráadásul sokoldalúan felhasználható. Ahhoz azonban, hogy bokraink hosszú éveken át dúsak, egészségesek és gazdagon virágzók maradjanak, fontos néhány alapvető gondozási szabály betartása. A rendszeres metszés, a megfelelő szaporítási módszer és a helyes növényápolás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a levendula kertünk egyik legszebb dísze legyen.

Tovább

Levendula: a kertek illatos kincse (1. rész)

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,
Levendula: a kertek illatos kincse (1. rész)

Kevés olyan növény létezik, amely egyszerre ennyire díszes, hasznos és könnyen nevelhető, mint a levendula. Jellegzetes illata, ezüstös bokra és lila virágai már messziről a mediterrán vidékek hangulatát idézik. Nem véletlen, hogy a levendula az utóbbi években a kiskertek, falusi porták és díszkertek egyik legkedveltebb növényévé vált. A nyári virágzás idején méhek, lepkék és más hasznos rovarok százait vonzza, így nemcsak díszíti, hanem élettel tölti meg a kertet.

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Fő kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,,
Öntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról

Előző cikkünkben már eljutottunk addig, hogy az intenzív növénytermesztésben az öntözés célja az ideális talajnedvesség biztosítása mellett a káros sók kimosatása az aktív gyökérzónából. Tisztáztuk, hogy az öntözés szükségességét a talaj nedvessége határozza meg, és annak mérésére van egy jól bevált műszerünk, a markunk. A zöldségfélék többsége számára az a talajnedvesség számít optimálisnak, amelynél a markunkban összeszorított föld összeáll, egyben marad, a markunk nedves lesz tőle, viszont nem képlékeny, azaz nem préselődik ki az ujjaink között. Ennek az ideális talajnedvességi állapotnak a fenntartására különböző öntözési stratégiákat dolgoztak ki a szakemberek, amely magában foglalja az öntözési vízadagokat (azaz mennyi vizet juttatunk ki egységnyi területre, valamint, hogy milyen gyakran kell ezt megtennünk. Azonban az ördög a részletekben lakozik, sokszor csak apróságokon múlik, hogy az öntözési stratégiánk sikeres volt-e, vagy sem. Ilyen kérdés az öntözési adagok meghatározása.

Tovább