Kisokos

Hajtatás vészterhes időkben (5.) – Az áramfejlesztő generátorokról

Kovács Beáta Kisokos ,
Hajtatás vészterhes időkben (5.) – Az áramfejlesztő generátorokról

Cikksorozatunk előző részében eljutottunk a szünetmentes tápegységekig, megtárgyaltuk, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni annak kiválasztásakor. Megállapítottuk, hogy a vészhelyzeti áramforrásoknak ez a fajtája elsősorban a kis teljesítményű, kis fogyasztású elektromos eszközök (wifi, televízió, a fűtési rendszerek keringtető szivattyúja stb.) átmeneti, néhány órás működtetésére alkalmas. Ha nagyobb teljesítményű elektromos gépeket kell meghajtani, például az fóliasátrak öntözéséhez az elektromos szivattyúkat stb., akkor bizony érdemesebb a sokak által már inkább ismert áramfejlesztő generátorok közül választani. Ebben a cikkünkben megpróbálunk néhány támpontot adni a helyes választáshoz, valamint a szakszerű működtetéshez.

Tovább

Hajtatás vészterhes időkben (4.) – A szünetmentes tápegységekről (2.)

Kovács Beáta Kisokos ,
Hajtatás vészterhes időkben (4.) – A szünetmentes tápegységekről (2.)

Ebben a cikkünkben abban próbálunk segítséget nyújtani, hogy milyen teljesítményű szünetmentes tápegységet válasszunk, valamint milyen kapacitású akkumulátorra van szükség.

Cikksorozatunk előző részében megtárgyaltuk, hogy milyen típusú szünetmentes tápegységet kell beszereznünk, pontosabban azt, hogy a tápegység kiválasztásakor a készülék által előállított 220 voltos áram milyen jellemzőit kell elsősorban figyelembe venni.  Részletesen írtunk arról, hogy a villanymotorok meghajtásához mindenképpen „tiszta sinus-os” áramot adó készüléket válasszunk, valamint, hogy egyes háztartási készülékeknél még a „0”-ás és a „fázis” megléte is feltétel. Folytatva a témát, ebben a cikkünkben abban próbálunk segítséget nyújtani, hogy milyen teljesítményű szünetmentes tápegységet válasszunk, valamint milyen kapacitású akkumulátorra van szükség.

Tovább

Hajtatás vészterhes időkben (3.) – A szünetmentes tápegységekről (1.)

Kovács Beáta Kisokos ,
Hajtatás vészterhes időkben (3.) – A szünetmentes tápegységekről (1.)

Cikksorozatunk előző részeiben bemutattunk két hasznos kis eszközt, amelyek riasztják a gazdát egy esetleges áramszünet esetén, valamint éppen pont fordítva: a mobil telefonon keresztül értesít minket arról, hogy éppen megjött az áram. Ez utóbbi funkció is fontossá vált, hiszen sürgősen el tudjuk végezni azokat az aktuális teendőket, amihez elektromos áram kell, például megöntözhetjük a zöldségeket stb. Higgyék el, nagy nyugalmat, biztonságérzetet tudnak nyújtani ezek a kis készülékek, miközben súlyos anyagi kártól is meg tudják menteni a családi gazdaságunkat. Azonban a korai fűtött hajtatásban és a palántanevelésben feltétlenül szükség van valamilyen alternatív áramforrásra is, amely segít működésben tartani legalább fűtési rendszerünket egy éjszakai áramkimaradás esetén. Erre a legalkalmasabbak az úgynevezett akkumulátoros szünetmentes tápegységek. 

Tovább

Hajtatás vészterhes időkben (2.) – A GSM konnektorok a gazdák szolgálatában

Kovács Beáta Kisokos ,,
Hajtatás vészterhes időkben (2.) – A GSM konnektorok a gazdák szolgálatában

Cikksorozatunk előző részében bemutattunk egy praktikus kis eszközt, az áramszüneti vészhelyzeti riasztót. Nagy segítség, biztonságérzetet tud nyújtani a termelőknek az éjszakai órákban, hiszen egy esetleges áramszünet esetén azonnal felébreszti a gazdát. De mi van akkor, ha a nappali időszakban történik az áramszünet, és már nem tartózkodunk a riasztó közelében? Vagy, ha kénytelenek vagyunk a lakóhelyünktől távolabb is gazdálkodni, és ott nem akkor van áramszünet, mint otthon? De jó is lenne, ha ilyenkor valaki (vagy valami) a ma már állandóan velünk lévő mobil telefonunkon keresztül figyelmeztetne minket a felmerülő problémákra! Nos, van ilyen eszköz! Ráadásul sokkal több mindenben is a gazdák segítségére lehet, ha megfelelően kihasználjuk a tudását. Érdemes tehát részletesebben is megismerkedni az úgynevezett „GSM” konnektorokkal.

Tovább

Gazdálkodás vészterhes időkben (1.) – Az áramszüneti riasztókészülék

Kovács Beáta Kisokos ,
Gazdálkodás vészterhes időkben (1.) – Az áramszüneti riasztókészülék

Az intenzív zöldséghajtatással foglakozó gazdák életét nagyon megnehezíti, hogy a növényállományuk szinte folyamatos felügyeletet, gondoskodást igényel. Legyen szó fűtésről, szellőztetésről vagy akár tápoldatozásról, elegendő egy kis „malőr” és akár az egész szezon eredményessége veszélybe kerülhet. 

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – A talaj-EC sajátosságai a hajtatásban

Kovács Beáta Kisokos ,,,
A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – A talaj-EC sajátosságai a hajtatásban

A cikksorozatunk korábbi részében már kitértünk arra, hogy a tavaszi szezonra történő felkészülés egyik legfontosabb eleme a talajhibák korrigálása, azaz a talaj kémhatásának (pH értékének) valamint a sótartalmának (EC-értékének) a beállítása. A pH-érték mérése viszonylag egyszerű, és többé-kevésbé pontos értéket kapunk attól függetlenül, hogy mennyire szakszerűen végeztük el a mintavételt a fóliaházunk talajából. Sajnos az EC-érték tekintetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Nagyon sok gazda esett abba a hibába, hogy egy helytelenül elvégzett, vagy egy rosszul értelmezett mérési eredmény miatt elrontották a talajelőkészítést, ami a későbbiekben jelentős terméskieséssel járt.

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – Talajhibák korrigálása: a talaj-pH szabályozása a hajtatásban

Kovács Beáta Kisokos ,,,,
A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – Talajhibák korrigálása: a talaj-pH szabályozása a hajtatásban

Cikksorozatunk elején írtunk róla, hogy minden hajtatási szezonkezdés előtt ajánlatos leellenőrizni a fóliasátrunk talaját, hogy minden rendben van-e vele, megfelelő-e a kémhatása (savanyúsága), valamint hogy milyen szintet ért el a káros só-felhalmozódás (szikesedés).  Az elmúlt időszakban elvégzett méréseink alátámasztották ennek a műveletnek a fontosságát, s azt mutatják, hogy a fenti paraméterek értékei széles határok között változnak, sok esetben már a megengedett határokat átlépve. Ilyen esetben feltétlenül lépni kell a gazdának, s korrigálnia a kialakult helyzetet. Ebben a cikkünkben a talaj kémhatásával, azaz a pH- fogalmával fogunk foglalkozni.

Tovább

A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik – A magas talajvíz elleni védekezésről

Kovács Beáta Kisokos ,
A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik – A magas talajvíz elleni védekezésről

A laikus olvasót valószínűleg meglepi, hogy miközben az évszázad talán legszárazabb nyarát szenvedtük át, és mindenütt a rendkívüli aszály okozta károkról olvasni, most a magas belvizek elleni védekezésről szeretnénk írni. A gyakorló hajtató gazdák azonban jól tudják, hogy szinte minden második-harmadik évben (főleg a koratavaszi időszakban) előfordulnak olyan 1-2 hetes csapadékos periódusok, amikor belvíz okozta problémákkal kell szembe nézni.

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (4.) – Az izolált bakhátak fertőtlenítése formalinnal

Kovács Beáta Kisokos ,,
A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (4.) – Az izolált bakhátak fertőtlenítése formalinnal

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartalmát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradtsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos fertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (3.) – Zöldtrágya a fóliasátorban

Kovács Beáta Kisokos ,
A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (3.) – Zöldtrágya a fóliasátorban

A szarvasmarha-állomány drasztikus lecsökkenése miatt szinte lehetetlen jó minőségű istállótrágyát beszerezni a fóliasátrak trágyázásához. Ehhez jött még a műtrágyák árának csillagászati szintre emelkedése, ami komoly fejtörésre készteti a gazdákat: hogyan lehetne hatékonyan és olcsón megvalósítani a tápanyag-utánpótlást a fóliasátrakban? Nagyon sok gazda gondolta úgy, hogy a zöldtrágyázás jelentheti a megoldást. 

Tovább