– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A jelenlegi háborús helyzet ellenére is igen sok gazda döntött úgy, hogy nem hagyja tönkremenni a már előnevelt paradicsompalántákat, és kiültette azokat. Ahhoz, hogy a későbbiekben kellő mennyiségű termést tudjon a gazda betakarítani ezekről a tövekről, elengedhetetlen biztosítani a megfelelő körülményeket a növény számára a normális terméskötődés érdekében.
Tovább
A foszfor (P) a növények fő tápelemei közé tartozik. A növény fejlődésének korai időszakában, a gyökérnövekedésben, a gyökértömeg kialakulásában van jelentős szerepe, valamint befolyásolja a virágképződést is. Hogy miként hat a növényekre a hiánya és a túladagolása, arról alábbi cikkünkben olvashatnak bővebben.
Tovább
Azoknak a termelőknek, akik szeretnének minél kevesebb növényvédő szert használni a zöldségtermesztés során, fontos figyelembe venni és nyomon követni a kártevők rajzását. A kártevők elleni védekezések csak azok rajzásának pontos megfigyelése alapján végezhetők el. Megfigyelésükre és rajzásuk előrejelzésére különféle működési elvű csapdák használhatók. Ebben a cikkünkben ezeknek a csapdáknak a megismertetésével, alkalmazásával, azok helyes kihelyezésével fogunk foglalkozni és az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre igyekszünk választ adni.
Tovább
Az új zöldséghajtatási szezon indulásával nagyon sok termelő részéről felmerült a fajtaválasztás kérdése. Többségüknél ezt valóban a váltás szándéka indokolja, azonban nagyon sokan vannak, akiket „csak” a kíváncsiság vezérel. Természetesen ez nem rossz értelemben vett kíváncsiság, hanem egyfajta információszerzés a várható piaci viszonyokra való felkészüléshez. Mivel sokakat érintő kérdésről van szó, utána érdeklődtem azoknál, akiknél a leghamarább összegződnek ezek az adatok: a vetőmagot forgalmazó ugocsai gazdaboltosoknál.
Tovább
Biológiai növényvédelmi cikksorozataink alkalmával már bemutattuk olvasóinknak a különböző technológiai változatokat, lehetőségeket a vegyszer nélküli zöldséghajtatásban. Megismerhették azokat a ragadozó szervezeteket, biológiai készítményeket és mechanikai eszközöket, amelyekkel lecserélhetők azok a vegyszerek, amelyeket kénytelenek használni a termelők a „sikeres termesztés” elérése érdekében. De nem ejtettünk még szót a biológiai növényvédelem anyagi oldaláról, hogy mennyibe is kerül a termelőnek a vegyszer nélküli termelés. Saját termelői tapasztalataink alapján szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy a biológiai növényvédelemre való átállás sokkal költségesebb, mint a vegyszerrel való védekezés.
Tovább