Lassan végéhez közelít a tavaszi hajtatási szezon, és a gazdák túlnyomó többsége már az őszi fordulóra készül. Azonban a rendszeres áramszünetek megjelenésével sokan elbizonytalanodtak, hogy a nyári hőségben fogják-e tudni rendesen öntözni az állományukat, vagy esetleg fűteni a fóliasátrakat a késő őszi időszakban. Szerencsére a kárpátaljai magyar gazdák többsége nem a feladást választja, hanem valamilyen kiutat keres a problémára. Mind többen kérnek tanácsot azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes inkább venni: generátort, vagy benzinmotoros szivattyút? Ha már van egy szünetmentes tápegységük, megoldható-e vele a szivattyú üzemeltetése? Tényleg vannak olyan „csodaszerek”, amelyek segítenek a növényeknek átvészelni az öntözések esetleges kimaradását?
Néhány általános tudnivaló
A háztartási benzinmotoros generátorok szerkezete és működése viszonylag egyszerű. A belső égésű motor meghajtja a generátort, aminek a konnektorára egyből rácsatlakoztathatjuk az elektromos gépeket. Az előírt 50 Hz frekvenciát és 220 V feszültséget csak megközelítően tudja ugyan tartani, de az egyszerűbb elektromos készülékeknél, villanymotoroknál ez nem szokott gondot okozni. A szünetmentes tápegységeknél legfontosabb paraméter (SINUS) itt nem okoz gondot, mivel a generátorok alapból SINUS-os áramot adnak ki. A nagyobb gondot az okozhatja, hogy az ilyen olcsóbb, egyszerűbb háztartási generátoroknál nincsen „fázis” és „0” vezeték, hanem mind a két vezetékváltakozó áramú feszültség alatt van. Ez azt jelenti, hogy ha fázisceruzával (indikátorral) ellenőrizzük le, akkor a generátor konnektorának mindkét csatlakozójánál feszültséget fog mutatni.
A szivattyúknál és a háztartási gépek többségénél ez nem szokott gondot okozni, probléma nélkül működnek az ilyen árammal is. Sajnos van néhány olyan háztartási eszköz, amelyek nagyon nem szeretik az ilyen áramot, például néhány gázkazán típus, vagy a szünetmentes tápegységek néhány típusa stb. Ha ilyen speciális igényű készüléket is szeretnénk generátorról üzemeltetni, akkor egy jóval drágább, úgynevezett „inverteres” generátort kell választani. Kinézetre ez szinte ugyanúgy néz ki, mint az egyszerűbb generátor, csak pótlólagosan be van építve egy kis doboz, amely átalakítja a generátor által fejlesztett áramot olyanná, mint a tökéletes hálózati áram, valamint ez vezérli a generátor pontos fordulatszámának a betartását is.
Milyen teljesítményű generátort vásároljunk?
Az áramfejlesztő generátorok teljesítményének kiválasztásánál az általa működtetni kívánt elektromos gépek teljesítményéből kell kiindulni. Azonban nem azt a teljesítményt kell figyelembe venni, amit munka közben fogyaszt a gépünk, hanem amit a beindítás pillanatában igényelnek. A gazdák többsége tisztában van vele, hogy a villanymotorokról üzemelő gépek a beindításkor jóval nagyobb teljesítményt igényelnek, „leveszi az áramot”, ezért például a közelben lévő izzólámpa fénye ilyenkor egy pillanatra el is halványulhat. A vízszivattyúk esetében ez az indító teljesítmény kb. a 2-2,5-szerese a normál munkateljesítménynek. Azonban a kompresszorok, nehéz lapátokkal felszerelt ventillátorok esetében ez az érték akár 5-6-szoros is lehet! Tehát, ha a generátorunkról egy 1,3 kW-os szivattyút szeretnénk üzemeltetni, akkor kb. 2,5 kW-os teljesítményű generátorra van szükség. Ha a generátor teljesítménye ennél kisebb, akkor jó esetben „csak” leáll a generátorunk, súlyosabb esetben ki is éghetnek a tekercsei.
Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos családi gazdaság estén a 2,5-3,5 kW közötti teljesítmény szükséges és elegendő. Mindenesetre a szivattyú beindítása előtt érdemes rutinszerűen meggyőződni arról, hogy elég könnyen indul-e a szivattyú, és esetleg egy nagyobb homokszem miatt nem „ékelődött-e be”.
1 fázis vagy 3 fázis?
A gazdáknak óvatosan kell eljárni ebben a kérdésben, ugyanis itt is igaz a mondás, miszerint „a kevesebb néha több!” Ha nincsen olyan 3 fázist igénylő gépünk, amit feltétlenül erről a generátorról szeretnénk üzemeltetni, akkor érdemes inkább 1 fázisos generátort vásárolnunk. Az a helyzet, hogy a 3 fázisos generátor esetén az általa előállított teljesítmény megoszlik a 3 fázis között. Az egy fázisra eső teljesítmény így a generátor összteljesítményének csupán a 1/3-a. Tehát hiába vásároltunk például 4,5 kW-os generátort, az egyfázisos villanymotor szempontjából ez csak annyit ér, mintha egy kisteljesítményű, 1,5 kW-os vásároltunk volna.
Egy ilyen áramfejlesztőre legfeljebb csak nagyon kicsi, 0,7 kW-os munkateljesítményű szivattyút csatlakoztathatunk. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy ebből viszont 3-at is egyszerre, hisz minden fázist külön-külön lehet terhelni.
Egyéb üzemeltetési buktatók
Az áramfejlesztő generátorok üzemeltetésénél feltétlenül be kell tartani a balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Az első, hogy az áramfejlesztő generátorokat tilos zárt helyen üzemeltetni. Sajnos sokszor teljes családok szenvedtek mérgezést a pincébe elhelyezett generátor füstjétől. De biztosak lehetünk benne, hogy a növényeinket is megviselné, ha órákon át üzemelne a generátor a fóliasátorban! A második, hogy a tartalék üzemanyagot soha ne tegyük a generátor mellé! Több tűzeset is előfordult már ebből az óvatlanságból kifolyólag.
A következő kérdés, ez a rendszeres olajcserék elvégzése. Sokan meglepődtek azon, hogy a generátorokat meghajtó léghűtéses benzinmotorokban milyen gyakran kell olajat cserélni. Új generátor esetén az első olajcserét általában 20 munkaórán belül, míg a későbbiekben 50 munkaóránként kell megejteni a kötelező olajcseréket. Ha napi 10-12 órás üzemidővel számolunk, például a fóliasátrak fűtési rendszerének az üzemeltetésére, akkor bizony az első olajcsere már 2 nap múlva, míg a többi olajcsere 4-5 naponta esedékes!
Sokan gondolták úgy, hogy a drága benzin helyett gázzal fogják üzemeltetni a generátort. Szerencsére már viszonylag olcsón beszerezhetők azok a kombinált karburátorok, amelyek lehetővé teszik, hogy akár benzinnel, akár földgázzal, akár palackos gázzal üzemelhessen az áramfejlesztőnk. Azt azonban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy főleg földgázra történő áttérés esetén a generátor teljesítménye valamelyest lecsökken. Ezen túl még az is problémát okozhat, hogy ilyenkor lassabban reagál a terhelés-változásra, könnyebben lefulladhat. A gázüzemre történő átállás esetén még szigorúbban oda kell figyelni a tűzvédelmi szabályok betartására!
Végül a gazdaságossági tényezőkről. Ha hosszú időn át kell valamilyen kis teljesítményű gépet üzemeltetni, például a fűtési rendszer keringtető szivattyúját, akkor érdemesebb egy szünetmentes tápegységbe gondolkodnunk. Viszont, ha nagyobb teljesítményű gépet, például öntöző szivattyút kell napi 5-6 órán át üzemeltetni, akkor érdemesebb inkább benzinmotoros szivattyúban gondolkodni. Az áramfejlesztő generátorokat igazán hatékonyan csak akkor tudjuk kihasználni, ha nagyobb teljesítményű elektromos gépeket kell üzemeltetnünk, de csak viszonylag rövid ideig, napi 2-3 órát. Például a fóliasátrakat igyekszünk majd akkor megöntözni, amikor van áram, de ha szükséges, akkor az áramfejlesztővel is besegítünk.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net