A biológiai sokféleség csökkenése és a talajdegradáció – mint jelenlegi problémák a mezőgazdaságban.

A talaj élő rendszer, olyan szuperorganizmus, amelynek működését az emberi testhez hasonlóan számos szerv, azaz élő szervezetek együttműködése határoz meg. Az intenzív művelés és a mezőgazdasági kemikáliák használata szétzilálja ezt az egészséges kooperációt, aminek a negatív hatásait a talajaink romlásával fizetjük meg. A mezőgazdálkodás mai általánossá vált formája a monokultúrás növénytermesztés és a zárt, tömeges állattartás. A valaha létezett legkártékonyabb módszer. Az emberek egyre világosabban látják, hogy az ipari mezőgazdasági módszerek jelentős károkat okoznak a talajnak.

Létezésünk alapja több értelemben is a talaj. Azért, hogy megőrizzük ezt a hatalmas kincset, gyökerestől meg kell változtatni a gazdák gondolkodását, mivel jelenleg számtalan dologgal romboljuk a talajban az életet.

A talajok és a biodiverzitás degradációjának megállítására és megújítására számontartunk 5 alapelvet, ezek a következők:

1. Békén hagyni – kerülni és minimalizálni a mechanikai, fizikai vagy kémiai bolygatását a talajnak! Az ilyen beavatkozások szétrombolják az otthont, amit a természet a talaj termékenységéért felelős szervezetek számára létrehozott.

2. Védelem – mindig szalmakalap alatt kell tartani a talajt.

3. Sokféleség – törekedjünk minél több növény és állat honosítására, mibel a természet sohasem hozott létre monokultúrát. Ezeknek a növényeknek rengeteg pozitív hatásuk van, jól lazítják a talajt és megkötik a levegőből a tápanyagokat közben pedig tökéletes harmóniában élnek egymással. Ez a kulcs annak, hogy a gazdaságunkat egy ökoszisztémakén lehessen kezelni.

4. Eleven gyökerek – igyekezni kell a legtovább életben tartani a gyökereket. Ezek juttatják a mélybe a talajlakó élőlények legfontosabb táplálékát a szenet.

5. Állatok – A természet állatok nélkül nem működhet. Előszőr is a legelés serkenti a növényeket, hogy több szenet juttassanak a talajba ez pedig elindítja a talaj tápanyag körforgását.

Az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági gyakorlatokon kívül más okai is vannak annak, hogy Európában csökken a biológiai sokféleség. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a környezet állapotáról szóló jelentése megállapította, hogy „Európában a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra együttes nyomást gyakorol a földhasználat-változtatás, az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások kiaknázása, valamint az idegenhonos inváziós fajok”. A jelentés továbbá a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okaként kifejezetten hivatkozott a földterületek termelésből való kivonására és a városok terjeszkedésére. A környezet állapotáról szóló jelentés rögzítette továbbá, hogy „a szántóföldi és erdei madárpopulációkban, továbbá valamennyi általánosan elterjedt madárpopulációban és mezeipillangó-populációban megfigyelhető hosszú távú tendenciák azt mutatják, hogy Európában nagy mértékben csökkent a biológiai sokféleség”. Ezenkívül a biodiverzitási stratégia félidős értékeléséről szóló bizottsági jelentés említést tett arról, hogy „jóllehet az általános tendenciák továbbra is komoly aggodalomra adnak okot, azért jelentkeznek helyi szintű javulások a helyes mezőgazdasági gyakorlatok és a KAP hatálya alá tartozó, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, különösen agrár-környezetvédelmi intézkedések eredményeként és a Natura 2000 területeken. E sikerek fontos üzenetet hordoznak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020-as célkitűzés elérhetőségére nézve, de szélesebb körben el kell terjedniük uniós szinten mérhető hatás elérése érdekében”.

Zán-Fábián Bálint
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató