A bór gyakori mikroelem az intenzív tápanyagellátásban. Fontos szerepet tölt be több élettani folyamatban is. A pollen csírázásának, a pollentömlő képződésének indukálásával elősegíti a megtermékenyülési folyamatokat, ezenkívül a növekedésben, tápanyagszállításban is szerepet játszik. A növényben nem mobilizálódik (helyeződik át), ezért fontos az ellátás időzítése és gyakorisága.
A bórhiány tünetei
A bórhiánynak a kertészeti növények esetében vannak egy-egy fajra, nemzetségre jellemző, speciális tünetei.
A paprika gyorsan befejezi a hosszanti növekedését, a tenyészőcsúcsa elszárad (ilyenkor úgy néz ki, mintha a tetejét letördelték volna), ezzel párhuzamosan a levelek elkezdenek fonákirányba pödrődni. Súlyos esetben a levelek erezete vörösesbarna lesz, a főerek erősen megduzzadnak. A bórhiányban szenvedő paprikának rossz a terméskötődése.
A paradicsom esetében a levelek kicsik maradnak, deformálódnak, a szélük fonák irányba pödrődik. A gyökerek rosszul fejlettek, barnák, a termések deformáltak, aprók, gyakran megrepedezik a felületük. A beteg növény rosszul köt, mivel pollenjének rossz a csírázóképessége.
Az uborkánál a bórhiány a fiatal levelek színének sötétedésével és a hajtásnövekedés leállásával kezdődik. A levelek törékenyek lesznek, az oldalhajtások képződése leáll, a szár ízközei megrövidülnek.
A sárgarépa, zeller, petrezselyem levelei törékenyek bórhiány esetén, a gyökéralapi részen a fiatal levelek sűrűn helyezkednek el, fejletlenek. A főér mentén a levélszövet erősen hullámos. Idősebb korban alakul ki az úgynevezett szívrothadás-jelenség, amikor a gyökértermés közepe üregessé válik, színe fekete és sötétbarna lesz.
A fejes salátánál a fiatal levelek sárgulásával, antociánosodásra hajlamos fajták esetében lila elszíneződésével kezdődik a betegség. A levelek törékenyek, érintésük durva. A levél csúcsának közelében kisebb-nagyobb barna foltok keletkeznek, amelyek fokozatosan összeolvadnak.
A karfiol fiatal levelei törékennyé válnak, a levélnyélen és a torzsán hegszerű dudorok képződnek, a torzsa üreges. Az elpusztult tenyészőcsúcs következtében erős az oldalhajtás-képződés. A rózsán gyakoriak a barna foltok és a levélkinövések, a rózsa laza, széteső.
A bórhiány okai
A bórhiány adódhat abból, hogy kevés bór van a talajban (pl. homoktalajok, kertészeti földkeverékek, tőzegek stb. esetében), valamint abból is, hogy külső tényezők miatt a növény nem tudja felvenni a talajból ezt az elemet. Ez utóbbi jelenség elég gyakori a kertészetekben, hiszen a nagy adagú szerves trágyázás, a komplex (mikroelem-tartalmú) műtrágyák széles körű használata miatt a talajban általában elégséges mennyiségű bór van.
A külső tényezőkre visszavezethető (relatív) hiány gyakori okai: lúgos talajkémhatás (magas pH), száraz talaj, magas talajmésztartalom, helytelenül elvégzett meszezés, kedvezőtlen tápelemarányok a talajban (bór-kálium arány).
Kezelés
A bór a levélen keresztül adagolva jól hasznosul, ezért hiánya esetén többszöri lombtrágyázással a betegség megszüntethető.
A bórtrágyázással kapcsolatosan tudni kell, hogy könnyen túladagolható, a túladagolás pedig mérgezést idézhet elő. Ilyenkor a növény leveleinek a széle kisárgul, idővel elszárad, a növény erősen hervad, a szárban a vízszállítás nagymértékben lelassul.
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpataljalap.net