A csigák elleni védekezés

A meztelen csigák a szántóföldi és kertészeti növények legrettegettebb kártevői közé tartoznak, amelyek a puszta jelenlétükkel jelentősen meg tudják nehezíteni a gazdák helyzetét. Kártételük jellemzően a lágy szárú termesztett növényeken, zöldség- és gyümölcsféléken jelentkezik. Dísznövényeinkből is vígan csemegéznek. Nem lehetetlen védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés idő- és energiaigényes, a kémiai megoldások köre pedig egyre szűkül, legutóbb a metaldehid hatóanyagot tiltották be az Európai Unióban. Ahány kertész, annyi szokás, így szinte mindenki más védekezési módszerre esküszik a csigák ellen, ezért összegyűjtöttük a legnépszerűbb és talán legsikeresebb házi praktikákat, amelyekkel távol tarthatjuk a nemkívánatos csúszómászókat a kertünktől.

Ezek a puhatestűek az idők kezdete óta okozhatnak kisebb-nagyobb károkat a kertekben, de az utóbbi években a kártétel mértéke egyre jelentősebb lett. A kutatók szerint ennek elsődleges oka az, hogy két spanyolországi eredetű invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) mostanra szinte egész Európában megtalálható. Ráadásul rendkívül szaporák, 150–200 tojást raknak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni. Kedvező években akár két nemzedékük is kifejlődhet.

Hogyan védekezzünk ellenük természetes módon?

Megelőzés. Tartsuk mindig rendben a kertünket! Szüntessük meg az elhanyagolt, burjánzó, nyirkos területeket! Nyírjuk gyakran a gyepet, ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! Távolítsuk el a lehullott leveleket, a lenyírt füvet pedig gereblyézzük össze!

Csapdák és csalik. Csigacsapdákat saját magunk is készíthetünk, például félbevágott műanyag palackból. Ezeknek nagyon egyszerű a működési elvük: a csiga belemászik, de kimászni már nem tud belőle.

Van azonban egy csigaölő szer, amely nemcsak hihetetlenül olcsó, de teljesen természetes is, így az ökológiai gazdaságokban is alkalmazható. Ez a hatékony csigák elleni csodaszer a tejsavó. A csapdába helyezett nyers tej és tejsavó csalogatja a csigákat, amelyek bemásznak a csapdákba, és ott elpusztulnak. A nyers tej csak a kisebb méretű meztelen csigák esetében hatásos, a tejsavó viszont a nagyobbakat is sikeresen elpusztítja.

A sörcsapda is igen hatékony, amely ugyanúgy vonzza a csigákat. A sörcsapda készítéséhez ássunk le egy műanyag edényt a földbe úgy, hogy a pereme csak kicsit álljon ki a földből, és ebbe töltsük a sört, ahol aztán a belepottyant csigák megfulladnak. Néhány kertész szerint ugyanez a módszer cukros élesztővel is tökéletesen működik.

Meglepő, de van olyan kertész, akinél a zabkorpa vált be; ha ugyanis azt megeszik a csigák, akkor megdagad bennük, amitől végül elpusztulnak.

Begyűjtés. Este, amikor a csigák aktívak, menjünk ki a kertbe, és zseblámpa fényénél szedjük össze a kártevőket, dobáljuk azokat sós vízzel teli vödörbe. A leggyorsabb és legkíméletesebb megoldás, ha leöntjük azokat forró vízzel.

Egyszerű, de nagyszerű trükk a deszkacsapda. Nem kell hozzá más, mint pár darab deszka. Alkonyatkor a veteményes sorai közé fektessük le a deszkákat, amelyek alá hajnalban bebújnak a menedéket kereső meztelen csigák. Délután fordítsuk fel a deszkákat, és távolítsuk el róluk a kártevőket.

Fizikai akadályok. Az egyik legismertebb módszer az apróra tört tojáshéj kiszórása. Szintén gyakori praktika a kávézacc, fűrészpor, apró kőzúzalék és a fahamu kiszórása, ezek az anyagok nehezítik a csiga közlekedését. A földre soha ne szórjunk sót! Nem környezetbarát megoldás, és a talajnak sem tesz jót, ezért senkinek sem ajánljuk.

A csigák természetes ellenségei. Pete- és lárvaállapotban futrinkafajok fogyasztják a csigákat, a gerincesek közül a gyíkfélék, békák, háziszárnyasok (csirkék, kacsák, puly­kák), a vakondok és sünök is segíthetnek a csigaállomány gyérítésében.

Szintén hatékony módja lehet a biológiai védekezésnek a csigapusztító fonálférgek alkalmazása. Magyarországon Biopest parazita fonálféreg elnevezéssel forgalmazzák a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférget szabadföldi felhasználásra.

Növényi riasztók és csalinövények. A csigák bizonyos növényeket nem kedvelnek, így érdemes ezek közül valamelyikkel körbeültetni az ágyást, amelyet védeni szeretnénk. Ilyen növény például a kakukkfű, levendula, édeskömény, üröm, ánizs, rozmaring, zsálya, majoránna, fokhagyma, paradicsom, begónia, fekete ribiszke.

Vegyszerek. Ha úgy érezzük, hogy nagyon indokolt, és semmilyen házi praktika sem válik be, akkor a gazdaboltokban számos csigaölő szer közül választhatunk. Nem tanácsos azonban olyan növények közelében alkalmazni ezeket, amelyeket később elfogyasztunk.

Nadimova Erzsébet,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
 Jótékonysági Alapítvány falugazdásza

Forrás: karpataljalap.net