A tavalyi (2020-as) év szinte minden termelő számára nehéznek bizonyult, de a legnagyobb „csapást” talán mégis azok a termelők szenvedték el, akik a saláta termesztésével foglalkoztak. Ez azzal magyarázható, hogy a fejes saláta felvásárlói körének legnagyobb részét az éttermek, szállodák és egyéb vendéglátó egységek teszik ki, s ezek az intézmények a tavalyi évben nem, vagy csak korlátozott módon működhettek. Ennek ellenére mégis akadnak jelentős számban termelők, akik bizakodva tekintenek a jövőbe, és ha még kisebb területen is, de belevágnak a fejes saláta termesztésébe. Ebben a cikkünkben szeretnénk tanácsokkal ellátni a kezdő termelőket, megosztva velük a rutinosabb gazdák tapasztalatait.
Fajtaválasztás
Vidékünkön a fejes salátát általában fűtetlen létesítményekben termesztik, paradicsom, paprika vagy uborka elő-, vagy utóveteményeként.
A fejes saláta fajtái nagyon sok mindenben különbözhetnek egymástól. Például már a vetőmag színében is lehetnek eltérések (fehér, fekete, sárga). A saláta levelét tekintve is fajtánként nagy különbségek figyelhetőek meg, úgy a színe (sárgászöldtől a sötétzöldig és a lila több árnyalata), mint az állása (felálló, elterülő), a felülete (fényes, sima, hólyagos), az alakja (elliptikus, kerek), a vastagsága (vékony, vastag, közepes) és a széle (ép, bemetszett, hullámos) szempontjából egyaránt. A levélzetén kívül a fej méretét, alakját és formáját tekintve is eltérhetnek egymástól.
A saláta küllemén kívül a biológiai tulajdonságaiban is mutathatnak eltéréseket. A tenyészidő hossza (40-től 80-napig), ellenálló képessége, termőképessége, felmagzási hajlama és a beltartalmi értékét tekintve is fajtától függően változhatnak.
A sikeres termesztés egyik kulcs momentuma a megfelelő fajta kiválasztása. Fontos, hogy egyszerre feleljen meg a piaci igényeknek (szín, forma); legyen betegségeknek ellenálló (peronoszpóra, saláta mozaik vírus stb.); jól tolerálja a téli, kora tavaszi fényszegényes időszakot; korai legyen (45-60 napos), hogy ne késleltesse a főnövényt; és ne legyen hajlamos a túl korai magszárképzésre sem. Ügyeljünk arra, hogy csak a hajtatásra alkalmas fajtákat válasszuk! Ezért is fontos és meghatározó a megfelelő fajta kiválasztása. Az ősztől kora tavaszig terjedő időszakra való hajtatásra a legalkalmasabbak például a Lollo Bionda fodros levelű fajtakör több fajtája, azon belül is a vidékünkön is elismert és jól bevált Locrno nevű fajta az, amely az előbb leírt kritériumok közül a legtöbbnek megfelel.
Főbb vetési és ültetési időpontok
Fontos szempont a megfelelő vetési időpont kiválasztása. A fejes saláta iránti kereslet szinte egész évben folyamatos, azonban a gazdatapasztalatok alapján a két nagy ünnepet (karácsony, húsvét) megelőző hetekben keresik leginkább a vásárlók. Ahhoz, hogy elő- vagy utóveteményként meg tudjuk célozni ezeket az időszakokat, számolnunk kell néhány tényezővel. Például november közepétől február közepéig (fényszegényes időszakban) szinte nem fejlődik semmit, csupán „vegetál” a növényünk.
A vidékünkre leginkább jellemző termesztési gyakorlatban (ősztől tavaszig) három fontosabb vetési-ültetési időszakot különböztethetünk meg:
1. Augusztus 20–30. közötti magvetéssel, szeptember végi kiültetéssel van a legnagyobb esélyünk arra, hogy a karácsonyi ünnepeket megelőző hetekben kifejlett, szép salátafejekkel ott lehessünk a piacokon. De ez csak akkor tud megtörténni, ha a kiválasztott fő kultúrnövényünk a saláta ültetési időpontjára leterem, és a talajt előkészítettük az ültetésre.
2. Szeptember 15–25. közötti magvetés és október végi kiültetés. Ezt az időszakot azok a gazdák szokták választani, akik ősszel a főnövényeiket úgymond „sajnálják” kiszedni, mondván, „még szépen árulunk belőle”. Ezzel nincs is semmi gond, de aki ezt a vetési időpontot választja, annak számolnia kell azzal, hogy egy hosszan tartó fényszegényes őszi időszak esetén nagy valószínűséggel lemarad az első (karácsony előtti) hullámról. Ekkor sincs minden veszve, hiszen a saláta egy hidegtűrő növény és dupla fóliatakarással, esetleges plusz fátyolfóliás alagúttal átteleltethető, és február végén, március elején piacra dobható. Itt fontos megjegyeznünk, hogy extrém hideg tél esetén, ha nincs lehetőségünk valamilyen enyhe vészfűtést alkalmaznunk, akkor előfordulhat, hogy megfagy a saláta levele. Ilyenkor nem kell mást tennünk, mint megvárni, hogy a saláta a „saját lábán” teljesen kiolvadjon és majd csak ezt követően szabad levágnunk és értékesítenünk.
3. Január 5–20. közötti magvetés. Aki ezt a vetési időpontot választja, annak akár 10-20 nappal hosszabb palántanevelési idővel kell számolnia. Ezen kívül biztosítani kell a saláta palánták számára ebben az időszakban oly fontos pótmegvilágítást és hőmérsékletet, hogy legkésőbb február végére erős, edzett, ültetésre kész palántákat kapjanak. A február végén kiültetett fejlett palántával jó esélyünk lehet arra, hogy az ortodox húsvétra odaérhessünk a piacokra. Ekkor még van elég időnk arra, hogy a fejes saláta betakarítása után előkészítsük a talajunkat a főnövényünk (uborka, paradicsom, paprika) ültetéséhez.
Következő cikkünkben a saláta palántanevelésével és termesztésével kapcsolatos további tennivalókkal fogunk foglalkozni.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net