A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése (5.)

Mint azt a cikksorozatunk előző részeiben már említettük, egy fólia alatti hajtatással foglalkozó gazdálkodónak, miután hosszú távon fóliával borította az adott (intenzív termesztésre szánt) földterületét, már saját irányítása alá kerül az adott talaj termőképességének megőrzése, növelése. Ezért az adott talajon termesztett növényi kultúrák termőképességét nagyban meghatározó, a talaj különböző tulajdonságait (pH-tartalom, só koncentráció: EC, humusztartalom, tápanyag-feltöltöttség, stb.) befolyásoló tényezőket folyamatos kontroll alatt kell tartani.

A legtöbb fóliaházban az őszi fordulót követően, miután kifertőtlenítettünk, eltávolítottuk a növényi maradványokat és elvégeztük az őszi lazítást, talajforgatást, megkezdhetjük az adott terület téli csapadékkal való feltöltését, vagy az ismertebb kifejezést használva, a talaj átmosatását. Ezt a tevékenységet leginkább a novemberi–decemberi hónapokban ajánlatos elvégezni. Azonban mielőtt belevágnánk ebbe a műveletbe, előtte érdemes lenne elvégeznünk egy talajvizsgálatot, majd a kapott eredményt kielemezve nekivágni a következő szezonunknak.

Talajvizsgálatok

A talajvizsgálat célja, hogy pontos képet kapjunk a talaj fizikai és kémiai tulajdonságairól, tápanyag-ellátottságáról. A talajvizsgálatokból több fontos, a termesztést nagymértékben befolyásoló információt tudhatunk meg. A rendszeres talajvizsgálatok nagyon fontosak annak érdekében, hogy a gazdálkodó mindig tisztában legyen a fóliaház talajának tulajdonságaival. Az eredmények alapján tudnia kell majd dönteni a szükséges talajjavító beavatkozásokról és a tápanyag-utánpótlásról.

Megkülönböztetünk összetettebb (komplexebb) és egyszerűbb talajvizsgálatokat. Az összetettebb vizsgálatokat ritkábban (1-2 évente egyszer) és általában laboratóriumi körülmények között végzik, míg az egyszerűbb talajvizsgálatokat évente akár több alkalommal is (pl. digitális kézi mérőműszerekkel) el lehet végezni.

Az egyszerűbb talajvizsgálatokból két dolgot lehet kideríteni. Az egyik, hogy az adott talaj kémhatása (pH-értéke) savas, lúgos, esetleg a kettő közötti semleges tartományban van-e. A másik szintén nagyon fontos paraméter, amit egyszerű kézi eszközökkel is ki tudunk deríteni, az a talaj elektromos vezetőképessége (EC-értéke), vagy ismertebb nevén a talaj sótartalma. Ezek azok a paraméterek, amiknek az eredményeivel egy gazdálkodónak folyamatosan tisztában kell lennie annak érdekében, hogy elkerülje a negatív eredményekből fakadó különböző termesztési problémákat. Ezeket az egyszerűbb talajvizsgálatokat, otthoni körülmények között mi magunk is (amennyiben rendelkezünk EC és pH mérővel) el tudunk végezni, de mérőeszközök hiányában segítséget is kérhetünk a vizsgálat elvégzésére a hozzánk legközelebbi falugazdásztól.

Az összetettebb talajvizsgálatok során sokkal több információt tudhatunk meg a talajunk állapotáról. Az imént említett EC- és pH-értékeken túl még arra is választ kaphatunk, hogy milyen a talajunk humusz- és tápanyag (pl. N-P-K) tartalma, milyen a talaj vízáteresztő és vízmegtartó képessége stb.

Akadnak viszont olyan speciális, igény szerinti vizsgálatok is, amelyek kideríthetik, hogy az adott talajminta tartalmaz-e valamilyen toxikus anyagokat, esetleg vannak e benne különleges szermaradványok, amik zavarhatják majd a következő termesztendő növényállományt. De ezekből a különleges vizsgálatokból egyedi kérésre még azt is megtudhatjuk, hogy az adott talajmintában milyen mikrobiológiai aktivitás zajlik, esetleg még kérhetjük az adott talajminta fizikai paramétereinek a részletes vizsgálatát is. Természetesen ezeket az igény szerinti speciális talajvizsgálatokat jól felszerelt laboratóriumok tudják csak elvégezni.

A talajvizsgálatot mindig megfelelő időben és szakszerűen kell elvégezni. A talajminta megszedésének a legjobb ideje akkor van, amikor kitakarítottuk a fóliasátrakat a növényi maradványoktól és elvégeztük a megfelelő talajlazítási, talajforgatási munkálatokat, valamint még nem álltak be a kemény éjszakai mínuszok. A talajmintát az adott területen (fóliaházon) belül több helyről (legalább 15-20), és a megfelelő mélységből (gyökérzónából: a felső 10-20 cm-ből) kell begyűjteni, kb. 1-2 kg mennyiségben. A minták megszedésére alkalmazhatunk speciális talajmintaszedő eszközöket, de a művelet kézi ásóval is elvégezhető. A megszedett mintákat tiszta műanyag vödörbe, vagy tasakba gyűjtsük, amit a szedést követően jó alaposan össze kell keverni.

Amennyiben rendelkezünk kézi EC és pH mérővel, úgy abban az esetben a begyűjtött talajmintáknak, a desztillált vízzel való feloldását követően (2 rész desztillált víz, 1 rész talajminta), mi magunk is megállapíthatjuk az EC- és pH-értékeit. Fontos még megjegyezni, hogy a mérést megelőzően a mérőműszereket mindig kalibráljuk a műszerhez járó kalibráló oldatokkal, eszközökkel, mert csak így kaphatunk optimális, „nem eltorzult” értékeket.

A szakszerűen elvégzett talajvizsgálat alapvető fontosságú a sikeres növénytermesztéshez. A mintavétel és mérések precíz végrehajtása, valamint a megfelelő laborvizsgálatok elvégzése pontos képet ad a talaj állapotáról, lehetővé téve a további célzott beavatkozásokat és a hatékony tápanyag-gazdálkodást.

A cikksorozatunkat folytatjuk.

Nagy Éva, 
az „Egán Ede”KGK” J. A. falugazdásza,
a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
Forrás: karpatinfo.net