Az őszi időszak nagyon kedvez a paradicsom talán legveszélyesebb betegségének, a paradicsomvész feltűnésének és elterjedésének. A gyorsan növekedő zsenge lombozat, amikor a levelek felületéről hiányzik a védő viaszréteg, kombinálódva az egyre hosszabb és hűvösebb éjszakákkal szinte tökéletes kombinációja e betegség megjelenésének és futótűzként való elterjedésének a paradicsomállományban. Ezért érdemes idejében elkezdeni a megelőző védekezést ez ellen a veszélyes kórokozó ellen.

1. Hogyan támad?
A fitoftóra fertőzési forrásául a szármaradványok szolgálnak. A kórokozó támadási képességét a léghőmérséklet, valamint az időtartam határozza meg, amíg nedves a lombfelület. A fertőzőképesség 12-15 C közötti hőmérsékleten a leggyorsabb, a növényben viszont 18-22 C között fejlődik a leginkább. A fertőzéshez szükséges még kb. 4-7 órán át tartó növényfelület-nedvesség (harmat vagy eső). A kórokozó az ép növényi szöveteken át hatol be, seb nem szükséges a fertőzéshez. De, mint a bevezetőben említettük, ha a fóliasátor mikroklímája kedvez neki, akár a legnagyobb hőség idején is felütheti a fejét!
2. Hogyan ismerjük fel?
A tapasztalt paradicsomtermelők már jól ismerik a jellegzetes tüneteket, de néha összetévesztik más gombabetegséggel.
A kezdeti tünetek a levélen jelentkeznek, szürkészöld vizenyős folt formájában. A foltok rohamosan terjednek, a fonákon finom fehér penészgyep jelenik meg. A már elhalt foltok barnára színeződnek és a levél elszárad. Erős fertőzés esetén az állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna. A levélnyélen és a száron ugyancsak megjelennek a tünetek vizenyős, barnás színű, szabálytalan alakú és méretű foltok formájában. A fertőzött zöld bogyókon barnás márványozottság látható, olykor fehér penészgyeppel.
3. Hogyan védekezzünk ellene?
A hatásos védekezés a növényi maradványok eltakarításával, és legalább 2-3 éves vetésforgó betartásával kezdődik. De ezen kívül még több fontos szabályt be kell tartani.
– Megfelelő szellőztetéssel és fűtéssel igyekezzünk szárazon tartani a lombozatot. Erre a legideálisabb a növekedési csövekkel kiegészített vegetációs fűtés. A megfelelő szellőztetésről ne feledkezzünk el hűvös, csapadékos időben sem!

– Ha úgy látjuk, hogy a fitoftóra fertőzéshez kedvezőek a feltételek, akkor már megelőző jelleggel el kell kezdeni a vegyszeres védekezést. A lassabb lombozatnövekedés időszakában használhatunk kontakt réztartalmú szereket, vagy rézmentes „kaptán” és „mankoceb” hatóanyagot.
– Az intenzív növekedés időszakában, valamint a fertőzés megjelenése esetén már szükséges a fenti kontakt hatóanyagokat valamilyen felszívódó hatóanyagú permetszerrel kombinálni. Ilyen a „metalaxil”, a „propamokarb”, a „cimoxanil” vagy „azoxistrobin” hatóanyag.
A hőmérséklet hatása a szerek hatékonyságára
A bevezetőben említett esetben azzal a problémával is szembe kellett néznünk, hogy a máskor tökéletesen működő szerkombinációk most hatástalanok voltak. Ennek az egyik oka az is lehetett, hogy a különböző hatóanyagok különböző hőmérsékleteken tudnak jól működni. Páldául, azt már nagyon régen megtanultuk a „saját bőrünkön”, hogy a Kurzate R igazából csak a hűvös időjárási körülmények között működik jól: a médárdi időszakban, vagy ősszel. Sajnos a fitoftóra ellen használt közismert szerek többsége is 15-25 oC között működnek igazán hatásosan. Ha ennél hűvösebb, vagy melegebb van, akkor bizony előfordul, hogy nem hozzák a megszokott, vagy kívánt hatást. Szerencsére, a gyártók is ismerik ezt a problémát, amely a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabbá vált. Az utóbbi időben több olyan permetszer is forgalomba került, amelyek már magasabb hőmérsékleten, akár 30 oC-on is hatékonyan működnek. A paradicsomvész elleni szerek közül ilyen a Zorvec termékcsalád Incantia permetszere. A fentebb leírt szer-rotációkat úgy kell összeállítani, hogy ezek a permetszerek használata a melegebb időszakokra essenek. Azonban a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt az időjárás hűvösebbre fordulása esetén váltsunk egy másik, „hagyományos” permetszerre.
Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net

