Az ember által felborított természeti egyensúly, a monokultúrás növénytermesztés újabb és újabb kórokozók, kártevők tömeges felszaporodásához vezet. Így jártunk a paradicsom sztolburja esetében is. Ez a gazdák által alig ismert betegség nagyon elterjedt egyes vidékeken. A tavalyi évben több termelőnél a fertőzés mértéke meghaladta a 30%-ot, ami ugyanilyen arányú terméskiesést is jelenthet. Érdemes tehát részletesebben is foglalkozni ezzel az igen veszélyes kórokozóval.
Hogyan ismerjük fel?
A sztolburral fertőzött paradicsomtő levelei deformálódnak, elkeskenyednek, besodródnak. A levél fonákán jellegzetes, lilás elszíneződés figyelhető meg. (A lilás szín magában a hideghatás következménye is lehet!) A paradicsomtő elsöprűsödik, mert számos hónaljhatás képződik rajta. A legjellegzetesebb tünetei azonban, hogy a virágok torzak, fölfelé állóak, csészelevelük abnormálisan megnagyobbodik. A fertőzött növények nem, vagy alig nevelnek bogyót, azok is kőkemények, valamint csenevészek maradnak.
Hogyan támad?
A sztolbur fertőzési forrása a kabócák, valamint az évelő gyomnövények, elsősorban az apró szulák (csúszó fullánk). A betegséghordozó kabócák szervezetében a fitoplazma életük végéig életképes marad, sőt szaporodik is. Eközben a kabócáknak ettől „kutya bajuk”, nem betegszenek meg, csak hordozzák a fertőzést.
Így ezek a rovarok a betegséget a nagyobb területeken is elterjeszthetik, folyamatos fertőzésveszélyt tartva fenn. Mivel a kabócák rajzása (tömeges megjelenése) júniusban van, s a betegség kialakulására is idő kell, a tünetek megjelenése a fertőzött töveken általában július közepétől-végétől várható. Ekkorára általában 1-2 fürtön már érkeztek kifejlődni a bogyók, így a nagyobb terméskiesés a második-harmadik szedéstől várható.
Hogyan védekezzünk?
Sajnos a már megfertőzött tövekkel nem sok mindent kezdhetünk, mivel gyógyítani a sztolburt, a vírusos fertőzésekhez hasonlóan, nem lehet. Ezért van az, hogy néhány szakkönyv csak annyit ajánl, hogy a fertőzött töveket mihamarabb húzzuk ki és semmisítsük meg! Érdemes azonban néhány dolgot magunknak is megtenni a betegség megelőzése érdekében:
- A kabócák áttelelésének megakadályozása az évelő gyomnövényeket, elsősorban az apró szulákot (csúszó fullánkot) rendszeresen irtsuk. (A kabócák ennek a növénynek a gyöktörzsében telelnek át).
- A már áttelelt kabócák elleni rendszeres védekezést még júniusban meg kell kezdeni. Erre a célra Magyarországon a Decis, BI 58, Sumithion 50EC, Coopex, Ravion szereket ajánlják.
- Azok a gazdák sem lehetnek nyugodtak, akik csávázott vetőmagot használnak. A vírusokkal ellentétben vetőmaggal nem terjed a fertőzés, így a csávázott vetőmag használata sem véd meg ellene! Ajánlatos ezért a fenti megelőző óvintézkedéseket betartani.
Gál István falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net