A szója termesztése (1.)

Előző írásunkban „Hogyan tovább kárpátaljai szántóföldi növénytermesztés?” részletesen ismertettük, hogy az elmúlt néhány évben milyen nehéz helyzetbe is kerültek azok a kárpátaljai gazdálkodók, akik a „hagyományos” szántóföldi kultúrák termesztésével foglalkoznak. 

Említést tettünk arról is, hogy milyen új növények termesztésének bevonásával lehetne átvészelni ezeket a nehéz, vészterhes időket. Az egyik ilyen növény lehet a szója. Voltak kárpátaljai termelők, akik már a 2023-as esztendőben próbálkoztak a szója termesztésével. Ezen próbálkozások eredményesek voltak, mert egy viszonylag elfogadható átlagtermés mellé egy megfelelő felvásárlási ár is párosult. Kárpátalján a 2023-as esztendőben a szántóföldi növények közül a szójával bevetett földterületekről lehetett némi jövedelmet elkönyvelni. A jövedelmezőségén túl a másik nagy pozitívuma ennek a növénynek, hogy egy remekül beilleszthető elővetemény, amely kiváló minőségű, laza szerkezetű és nitrogénben gazdag földterületet hagy maga után, amelyet nagyon jól tud hasznosítani az utána következő növényi kultúra. Jelenlegi cikksorozatunkban magát a szóját mint növényt, annak különleges tulajdonságait, termesztéstechnológiáját valamint felhasználási lehetőségeit fogjuk tüzetesebben áttekinteni.

Napjainkban a gazdálkodás kihívásai a termelőket az eddigieknél összetettebb vetésforgók kialakítására késztetik, ami számos gazdasági és agronómiai előnyt biztosít. Igaz, hogy egy új növény termesztése mindig elmozdulást jelent a megszokottaktól, de egyben új lehetőségeket is teremt a biztonságosabb és jövedelmezőbb termelés megalapozásához. A sokszínűbb vetésforgók megvalósításához közelebb kerülünk, ha pillangós növényeket, azon belül pedig szóját termesztünk.

Mint azt sokan tudják, a szója a pillangós növények családjába tartozó növény. Mielőtt belevágnánk a szója termesztéstechnológiájának ismereteibe, előtte nagyon fontos tisztáznunk, hogy melyek azok a különleges tulajdonságok, amelyek a pillangós növényeket, így magát a szóját is jellemzik.

A pillangós növények a Rhizobiales baktérium rend tagjaival gyökéren keresztül szimbiotikus kapcsolatot képesek létesíteni, amelynek gyümölcse a növény gyökere és a baktérium által közösen létrehozott gümő. Ez a képződmény a légköri nitrogén megkötésére, valamint a növények számára hasznosítható ammónium- és nitrátformában való átalakítására alkalmas. A gümő teljesítményével képes a növényt teljesen ellátni nitrogénnel, cserébe azért a szerves anyagért, melyet neki a növény szolgáltat. Ez a szimbiózisnak nevezett, két vagy több élőlény kölcsönös előnyökkel járó együttműködésének mintapéldánya! Minden pillangós növénynek megvan a maga szimbionta baktérium párja – kinek több, kinek csak egy baktérium faj. A szója esetében is így van ez, az ő párja a Bradyrhyzobium japonicum faj. 

Voltak kárpátaljai termelők, akik már a 2023-as esztendőben próbálkoztak a szója termesztésével. Ezen próbálkozások eredményesek voltak.
Voltak kárpátaljai termelők, akik már a 2023-as esztendőben próbálkoztak a szója termesztésével. Ezen próbálkozások eredményesek voltak…

A pillangós növények kulcsfontosságú szerepet töltenek be a talaj nitrogéntartalmának megőrzésében és növelésében, valamint a talaj termékenységének fenntartásában. Továbbá szintén fontos szerepet játszanak a talaj megújításában és javításában egyaránt. A szimbiotikus kapcsolatnak köszönhetően képesek lehetnek arra, hogy nitrogénhiányos talajokban is jól növekedjenek, miközben hozzájárulnak a talaj tápanyagellátásához. A pillangós növények fontosak a fenntartható mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjából is. A nitrogén-megkötési folyamat segítségével csökkentik a műtrágyák használatát, ami hozzájárulhat a víz- és talajszennyezés csökkenéséhez. Összességében elmondhatjuk, hogy a pillangós növények nagyon fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben, és a talajmegújításban egyaránt.

Mivel a szója a Kárpát-medencében nem őshonos növény, ezért maga a baktérium párja sem az. Ebből következik, hogy a legtöbb esetben ezen szimbionta baktériumot is biztosítanunk kell a szójatermesztéshez a megfelelő helyen, a megfelelő időben és a megfelelő minőségben. Ezt a célt szolgálja a vetőmag oltása. Ez az oltás elenyésző nagyságú, nem hárít túl nagy költséget a termelőre, de érdemes megejteni ezt a befektetést, mert képes akár 20-25-szörös megtérüléssel megajándékozni befektetőjét. Ez nem csak a pénzügyi szektorban, de a növénytermesztésben is példanélküli, ezért érdemesebb részletesebben kitérni erre.

A megfelelő oltással nagy a valószínűsége annak, hogy a szójaállományunk gyökérzetén működő gümők képződjenek. Az ilyen állományok a gümő nélküli állományokhoz képest termésátlagok tekintetében 1-1,5 t/ha mértékű versenyelőnyben vannak, valamint termésük fehérjetartalma is jelentősen magasabb. Ezeket a különbségeket az utóbbi években több parcellás, kis és nagyüzemi kísérletek bizonyították. Természetesen a mai forgalomban levő szója vetőmag fajták között számos „készre oltott” vetőmagfajtákkal találkozhatunk.

Jelenlegi írásunkból megtudhattuk, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a szója gyökérzetén a gyökérgümők, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy ezeket a gümőképződéseket az élő tényezőkön túl még élettelen tényezők is befolyásolhatják, de hogy mik ezek az élettelen tényezők, amik kihatással vannak a szója gyökérzetén keletkező gümőképződésre, azt a cikksorozatunk következő részében megtudhatjuk.

Nagy Éva falugazdász, 
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány megbízásából 
Forrás: karpatinfo.net