Kárpátalján a természeti adottságok alkalmasak a szőlő termesztésére. A talaj azonban kötött agyag, ami sajnos a filoxérának kedvező, így a területek nagy részén csak vad alanyba oltott szőlőszaporító anyag telepítése lehetséges.
Ez alól kivételt képeznek azok a területek, ahol a talaj homokos, vagy esetleg azok az interspecifikus faj hibridek, amelyek ősei között fikoxéra ellenálló fajták vannak.
A szőlő szaporításának számos módszere ismert a szőlészek között, de vegyük azért sorra, hogyan is lehetséges a szőlő szaporítása. Vannak lehetőségek a szőlő oltás nélküli szaporításra, de sajnos a fentebb említett okok miatt ezek a szőlők nem lesznek hosszú életűek. Pedig egy jól karbantartott tőke akár 100 évig is teremhet.
A szőlőoltási módszereket két nagy csoportra osztjuk, az egyik a helyben oltás, a másik a kézben oltás. A kézben oltás a legelterjedtebb az egész világon. Lényege, hogy az alany vesszőket és a nemes szemeket megszedik télen, a nyugalmi időszak alatt, bent kézzel vagy géppel összeoltják. Előnye, hogy nagy mennyiséget lehet előállítani viszonylag olcsón. Az így előállított gyökeres oltványoknak nagy a biológiai értéke. Ősszel vagy tavasszal is ültethetők, egyöntetű terület létrehozására alkalmas. A kézben oltás ideje a nyugalmi időszak végéig tart és előzőleg fel kell rá készülni. Kis mennyiségben előállítása költséges és nehéz.
Mit tehet az, aki meglévő tőkéit szeretné átoltani más fajtára, vagy a kertben lévő vadszőlő tőkéjét szeretné átoltani? Erre a legalkalmasabb módszer a helyben oltás. A helyben oltás a nagyüzemből teljesen kiszorult, csak a kiskert-tulajdonosok alkalmazzák. Ezt a módszert használják még új fajták gyors felszaporítására vagy a bekeveredett fajták átoltására. A helyben oltások készítése és gondozása munkaigényes. Szakmai hozzáértés mellett nagy figyelmet, illetve nagy szakmai, technológiai fegyelmet igényel. A rossz eredési arány mindig technológiai fegyelem és szakmai hiányságokra utal.
A helyben oltás az alany és az oltóvessző állapotától függően lehet:
- fásoltás (az alany és az oltócsap is fás)
- zöldoltás (az alany és az oltócsap is hajtás)
- zöldre fásoltás (az alany még hajtás állapotú, az oltócsap pedig vessző)
- fásra zöldoltás (az alany fás állapotú, a nemes pedig hajtás)
Most vegyük sorra ezeket a módszereket, hogy mindenki kiválaszthassa a neki legmegfelelőbbet.
Fásoltás kivitelezése. A fásoltás három módja közül választhatunk: 1. tőkenyakba egyszerű hasítékoltással, 2. tőkenyakba és tőketörzsbe szemlapozással és „T” szemzéssel, 3. vesszőbe magasan, úgynevezett „lebegőoltással” vagy „levegőoltással”. Az oltás ideje – időjárástól függően – április vége vagy május eleje. Az oltás összeforradásához szükséges hőmérsékleti minimum 16 °C a rügyfakadásé viszont csak 10 °C,. Ebből következik, hogy az oltás sikerét az oltás utáni időszak időjárása határozza meg. Az oltásra kerülő tőkén inkább legyenek a hajtások 5-10 cm hosszúak, mint hogy a korai oltás miatt elmaradjon az alany és oltócsap összeforradása.
Az oltás kivitelezése. Oltáskor az alany nedvkeringésben, tevékeny állapotban van, az oltócsap viszont nyugalomban van. Az oltócsapokat még nyugalmi állapotban meg kell szedni és műanyag zsákban hűtött helyiségben (1-4 °C) vagy hideg pincében, homokban tárolni. A vesszők vastagsága tőkenyakba oltáshoz 6-8 mm-es legyen. Oltás előtt 2-3 nappal a vesszőket 2/3 részükig áztassuk be. Oltás közben is takarjuk be a vesszőket nedves ronggyal. A tőkenyakba oltáskor a tőkéket 20-25 cm mélyen bontsuk ki és metsszük le róla a harmat gyökereket. A tőketörzset vastagságtól függően vágjuk el fűrésszel vagy metszőollóval. A vágás után a fűrészlapot késsel faragjuk simára. A tőke tőketörzsét a vágás alatt 6-8 cm-el kössük meg, hogy a hasításkor ne hasadjon tovább. A gyökértörzset hasítsuk meg késsel, majd az oltócsap behelyezéséig feszítsük szét ékkel vagy csavarhúzóval. Az oltócsap lehet egy- vagy kétrügyes, attól függően, milyen mélyre kerül, a felsőrügy a talaj szintjén legyen. Az oltócsap felett hagyjunk 3-4 cm-es csonkot az alján, a rügytől 5-10 mm-re vágjuk a metszlapot ék alakban. Két vágást csináljunk, a hasi és háti oldalon. Ezután a csapot tegyük a hasítékba. Vékony törzsbe egy, vastagba akár 2-3 oltócsapot is helyezhetünk.
Vesszőbe oltás kivitelezése. A vesszőbe oltás fás oltócsappal a talaj fölött különböző magasságban készíthető. Ennek az oltásnak az ideje megegyezik a tőkenyakba oltott idejével, de inkább a fordított nyerges oltást ajánlom hozzá. A fordított nyerges oltásnál a nemes vesszőn két vágással ék alakúra vágjuk és egy ehhez hasonló vágást készítünk a vad alanyon vagy átoltásra szánt tőke vesszőjén, ez után a kettőt összeillesztjük. Ezután fontos a kettőt együtt összekötni, erre használhatunk kissé nyúlós zsineget vagy fólia csíkot, melyet megvásárolhatunk, de magunk is elkészíthetjük. Az elkészítéshez egyszerű fóliát a legjobb vásárolni (olyat, amit a fóliasátrakon használnak), ezt kb. 1,5-2 cm vastag és kb. 12-16 cm hosszúakra vágjuk. Magyarországon már beszerezhető olyan oltó fólia is, amely a napfény hatására magától elolvad, így nem kell a kikötözéssel bajlódnunk. Az oltás helyét lezárhatjuk úgy is, hogy meleg, 60-65 fokos parafinba mártjuk az összeoltott részt. A probléma vele, hogy nehéz a területen, például a hegyoldalon felmelegíteni a parafint a megfelelő hőfokra. A legjobb megoldás a fóliacsík használata, amelyel szorosan és légmentesen lezárhatjuk az oltás helyét.
(Folytatjuk…)
Varga István falugazdász,
a Pro Agricultura Alapítvány megbízásából
Forrás: karpatinfo.net