Cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk a fokhagyma legjellemzőbb tulajdonságaival, a növény igényeivel, valamint megtudhattuk azt is, hogy megkülönböztetünk őszi és tavaszi fokhagymafajtákat. Ennek függvényében be is mutattunk néhányat a legismertebb magyar, illetve francia fajtákból.
Folytatva cikksorozatunkat, jelenlegi írásunkból pedig megtudhatjuk, hogy milyen növények után érdemes, vagy nem érdemes ültetni, milyen növényekkel lehet társítani, hogy hogyan készítsük elő a fokhagymának a talajt, illetve mire kell odafigyelni az ültetéskor.
Mielőtt belevágnánk a fokhagyma termesztésébe, előtte érdemes feltennünk magunkban azt a kérdést, hogy vajon milyen elővetemény után és hová is érdemes ültetnünk a fokhagymát. Az őszi fokhagymának ugyan nincsenek speciális igényei az előnövénnyel kapcsolatban, bizonyos szabályokat mégis be kell tartanunk a termesztésénél. Általában az előző évben trágyázott talajba, korán lekerülő zöldségfélék után kell beiktatni. Mindenképpen kerüljük a fonálféreg-fertőzést okozó gyökérzöldségféléket. Fontos, hogy a különböző hagymabetegségek megelőzése érdekében ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben előtte hagymafélét termesztettünk.
Amennyiben háztáji termesztésben, saját célú felhasználásra szeretnénk termeszteni a fokhagymát, és a területünket a lehető legjobb módon szeretnénk kihasználni, akkor érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy a fokhagymát milyen növénnyel érdemes vagy nem érdemes társítani. A zöldségfélék közül jó társnövénye az uborkának, paradicsomnak, paprikának, sárgarépának és a céklának is. Köztudott, hogy a köztesként termesztett fokhagyma a gombabetegségekkel, rágcsálókkal, csigákkal szemben megelőző hatású. Ezen kívül a belőle készített permetlé is szintén ilyen hatásokkal bír. Viszont a fokhagyma rossz társnövénye a hüvelyeseknek és a káposztaféléknek. Gátolja azok fejlődését.
A fokhagyma talajelőkészítése
A talajelőkészítést érdemes kettéválasztani abból a szempontból, hogy háztáji vagy nagyobb területen, szántóföldi körülmények között szeretnénk termeszteni. Amennyiben háztáji termesztésben gondolkodunk, úgy nincs szükség különösebb talajelőkészítésre. Íratlan szabály viszont az, hogy az őszi ültetés esetében az előveteményt időben takarítsuk be, majd a talajt haladéktalanul ássuk fel és hagyjuk leülepedni. (A frissen lazított földbe kiültetett fokhagyma kifagyhat.) Mivel az őszi ültetés javasolt időpontja a szeptember végétől október végéig tartó időszak, ezért ennek fényében igyekezzünk elegendő időt hagyni a talaj előkészítésére és ülepedésére.
Ha viszont nagyobb területen szeretnénk fokhagymát termeszteni, akkor abban az esetben érdemesebb egy összetettebb agrotechnikai talajmunkálatot lefolytatni. Amennyiben egy őszi kalászos előveteményünk volt, akkor abban az esetben ez a munkafolyamat egy tarlóhántással, tarlóápolással (tárcsával) kezdődik. Ezt követi egy altalajlazítás. Az altalajlazítás után egy elmunkáló hengerrel felszerelt kultivátorral átkeverjük a földet 20-25 cm mélységben. Ilyenkor lehetőségünk nyílik szárlebontó baktériumokat vagy egyéb mikroorganizmusokat tartalmazó talajkondicionáló készítményeket, illetve alaptrágyákat a talajba juttatni és azt a talaj felszínén található szalmaaprítékkal együtt a talajba beleforgatni. Ezek a munkafolyamatok a nyári időszakra tehetőek, ezért fontos, hogy minden munkafolyamat elvégzésénél a fő szempont a talaj nedvességtartalmának maximális megőrzése kell, hogy legyen. Amennyiben a kora őszi időszakban, az ültetést megelőző hetekben túlzottan tömörödött, vagy gyomos a területünk, akkor egy 20-25 cm mélyszántást végzünk, amelyet szintén elmunkálunk. Ezután nem marad más hátra, mint az ültetést megelőző „magágykészítés”, amelyet frézzel vagy kombinátorral végezhetünk el.
Amennyiben a fokhagyma gerezdek ültetése kézzel történik, akkor az ültetést megelőzően kijelöljük (kisoroljuk) a sorokat.
Ha a fokhagymát tavasszal szeretnénk elültetni, úgy az őszi szántást és az azutáni elmunkálást követően a földet pihenni hagyjuk, az ültetést megelőző frézerezést, kombinátorozást pedig a kora tavaszi időszakra halasztjuk.
Hagymaválogatás, ültetés
Ültetés előtt a hagymákat válogassuk át, és a tárolás időszakában megtöppedt, betegség vagy rovarkártétel nyomait mutató, esetleg kihajtott egyedeket semmisítsük meg. Sokat segít, ha ültetés előtt hideghatás éri őket. Ezért ültetés előtt tároljuk hűtőben kb. három hétig. A hagymák külső borítóleveleit késsel távolítsuk el, ezzel előkészítjük a gerezdekre bontást. Bontáskor az apróbb, mumifikálódott, penészes, sérült és elszíneződött gerezdeket távolítsuk el. Nem tanácsos a kopasz, védőburkolat (héj) nélküli gerezdek felhasználása sem, mert a kiültetést követően nagyobb valószínűséggel elpusztulnak. A gerezdeket csak az ültetést megelőző napon válasszuk szét. A kibontott gerezdek huzamosabb ideig nem tárolhatók veszteség nélkül, ugyanis gyorsan kihajtanak, és a gyökér felőli végük a leválasztás helyén könnyen penészedik.
A fokhagymát általában 25-30 cm-es sortávolságra ültessük, a soron belül 6-10 cm-re egymástól. Az őszi fajták esetében a nagyobb, míg a tavaszi fajták esetében a kisebb tőtávolságot alkalmazzuk. A gerezdeket (4-6 cm mélyen) gyökerükkel lefelé ültetjük, ellenkező esetben a termés kisebb és rosszabb minőségű lesz.
Az ősszel ültetett fokhagyma optimális ültetési ideje szeptember végétől október végéig, míg a tavaszi ültetésé február végétől március végéig tart. Habár az őszi fokhagyma fajták jól bírják a hideget, azért keményebb fagyok esetén az ősszel ültetett fokhagymát érdemes lehet minimális lombtakarással védeni.
A fokhagyma gépesített ültetése már ismert. Nagy előnye, hogy nem igényel kézimunkát, és nagy területen termesztett fokhagyma esetében sokkal költséghatékonyabb. Viszont a kézzel lerakott fokhagymagerezdeknél minden gerezd gyökérrel lefelé kerül a földbe, míg a gépi ültetés esetében ez nem mondható el.
A cikksorozatunk következő részében folytatjuk a fokhagyma termesztés-technológiájának további részleteit.
Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány
Nagy Éva, falugazdász
Forrás: karpatinfo.net